Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 1. szám - Harmati Béla: A vallás és az erkölcsi értékek jelentősége a nemzet és az állam számára
12 HARMATI BÉLA: A VALLÁS ÉS AZ ERKÖLCSI ÉRTÉKEK .. . Azt mutatták a kutatások, hogy a négy tényező között bizonyos prioritások mutatkoznak az egyes államok életében. így például Indonéziában a „Panca- sila-állam” van az első helyen: ÁLLAM -------► NEMZET X VALLÁS « » ERKÖLCSI ÉRTÉKEK Japánban a nemzet áll az első helyen: NEMZET *—-----* VALLÁS * >< ÁLLAM <=------► ERKÖLCSI ÉRTÉKEK A Német Szövetségi Köztársaság sorrendje: ERKÖLCSI ÉRTÉKEK ♦ ÁLLAM * VALLÁS NEMZET (13) Az egyház és a civil religion kapcsolatát vizsgálva először is azzal a kérdéssel találjuk magunkat szemben, mi az egyház sajátos küldetése, propriuma a társadalomban. A különböző teológiai és egyházi felfogások itt eltérnek egymástól. Egyrészt találkozunk olyan véleménnyel, amelyik Istent úgy értelmezi, mint aki csupán az egyéni örök üdvösség ura, a keresztények feladatát pedig úgy határozzák meg, hogy arra a „túlélés”, a jelen bűnös világ „túlélése” és valamiféle kegyes gettóba való húzódás a kötelező jellemző. Ennek a véleménynek kényelmes velejárója, hogy ezzel egyszerűen ki lehet térni a sokszor kellemetlen, sohasem egyértelmű politikai és szociális feladatok realitásai elől. Ilyen „gettómentalitást” a kívülről agresszív másféle világvallású környezet is rákényszeríthet az egyházra, amint erre példa lehet India, ahol mint Phul- bani tartományban, harcias idegenellenes hinduk, Swamy Laxmanananda Saraswathi hívei igyekeztek visszatéríteni a “hindu valláshoz a keresztényeket és a „Légy hinduvá, vagy hagyd el Indiát!” — jelszót alkalmazták. (14) Másrészt a Német Szövetségi Köztársaság elemzése azt bizonyítja, hogy ha az egyház az evangéliumot mindenkihez szóló üdvüzenetként komolyan veszi, akkor ez nyílt egyházi formákat követel, és ez a nyílt forma az államegyházi múlttal mögöttünk ma a népegyház, a „Volkskirche”. A népegyházi önértelmezés velejárója viszont, hogy a kereszténység elkerülhetetlenül a civil religion folyamatában találja magát. (15) Más országokban, így például Afrikában vagy Latin-Amerikában a társadalmi helyzet arra kényszeríti az egyházakat, hogy rendkívül komolyan vegyék a szociális és politikai környezetet. „A világ írja a napirendet az egyház számára!” — mondja ez a teológiai felfogás, és a különböző ázsiai, afrikai és latin-amerikai ún. felszabad!tási teológiák adják a példát. (16) Bizonyos, hogy eligazítási pontot jelent a teremtésről és Isten testté léteiéről, az inkamációról szóló bibliai üzenet. Manas Buthelezi afrikai evangélikus teológus Dél-Afrikából ezt így fejezi ki: „A keresztény élet Krisztus által, uralma alatt és hozzá igazodva valósul meg. Pia a keresztény élet valami
