Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 2. szám - †Schulek Tibor: Magyar evangélikusok Romániában
10 t SCHULEK TIBOR: Magyar evangélikusok Romániában konszolidációjának alkotó munkájába beleszőjjék, a hitelveikből folyó kötelességérzetben, lelkiismeretük parancsszavára az alattvaló hódolatával köszöntik Felségedet abban a biztos tudatban, hogy az auotonomiájuk és vallásuk szabad gyakorlata Felségedben királyi védelmezőt talál. (Grózának) Miniszter Úr! A magyar, sváb és tót lutheránusok legitim képviselői faji, nyelvi és kisebbségi joguk alapján önálló autonom egyházi élet megkezdésére határozták el magukat, mely a felsőbbség iránti tisztelet és engedelmesség kötelességét lelkiismereti feladatnak tartva, a bennük lévő fizikai és ethikai erőket a konszolidáció munkájába kívánja állítani. Üdvözölve Excellenciádat kérjük, hogy ennek az életnek a megerősödését védje meg rosszindulat, méltatlanság és jogtalanság ellen oly határozottsággal, mint aminő bizalommal mi tesszük le kezébe gyötört egyházunk ügyét és jövőjét! Rendkívül figyelemre méltó az a hosszú, 130 soros levél, vagy deklaráció, amit az alkotmányozó gyűlés az erdélyi országos szász ev. egyház Konsistoriumának írt. Néhány elég kemény szó után, amelyben fájlalja, hogy a Konsistorium a közelmúltban még fennhatósága alá tartozó egyházaknak bűnül azt rója föl, amit a sváb gyülekezeteknek önmaga ajánl. De sérelmezés helyett a megértés útját keresi. Atyafiságos szeretettel olyan egyesség kötését javasolják, amely kifelé osztatlanná és egységessé tesz, befelé pedig egymás jogainak tiszteletén alapulva erőssé tesz a közös veszélyekkel szemben. Tíz pontból álló javaslatot terjesztenek elő. Az első két pont németeknek és magyaroknak szabad egyházválasztásáról szól. A 3. a szász egyházból a magyarba átlépő papoknak és tanítóknak az eddigi javadalmat biztosítják, de elvárják, hogy a szász nyugdíjintézetnek továbbra is tagjai maradhassanak, a járulékok fizetését garantálják, kikötve, hogy esetleges törvényrevíziót ne utólag, hanem előzetesen közölje velük a konsilium. 4. és 5. pont vagyoni vonatkozású teherviselésről, alapítvány kezelésről szól. Mindenben kölcsönösséget és viszonosságot vár a Konsistorium részéről. 6. Kölcsönösen két-két tanácskozási jogú tag kiküldését javasolja a Konsistorium, illetve kerületi közgyűlés tanácskozásaira, olyan ügyekben, amelyek a kifelé való egységben együttműködést kívánnak hittestvéri szeretetben. 7. Mivel a szász püspök közjogi méltóságot tölt be, megkérik, hogy egyházuk érdekeinek is legyen védője, amiért is engedje meg, hogy szükség esetén közbenjárásáról és eljárása eredményéről értesítését kérhessék. 8. Zsinat-presbiteri rendszerüknek megfelelően világi felügyelőt és püspököt fognak választani. Szívesen vennék, ha beiktatásukon a szász püspök aktívan részt venne. 9-10. Kívánatos lenne az együttműködés a Romániai Protestáns Irodalmi Társaságban: megbeszélendő egy kifelé egységes, befelé anyanyelvek szerint differenciált Gusztáv Adolf Egylet megalkotása. „Hisszük, hogy egy jó jövő érdekében a Főtiszt. Konsistorium részéről megértéssel találkozunk. Hisszük, hogy a felvetett gondolataink realizálására a Főtiszt. Konsistorium egy 4-5 tagú bizottságra bízza az általunk ugyanilyen számú bizottsággal való további tárgyalást felsorolt pontjaink alapján. Fogadja a Főtiszt. Konsistorium nagyrabecsülésünket és hittestvéri üdvözletünket, Kolozsvárt. 1921. július hó 6-án egybegyűlt magyar lutheránusok képviselői nevében és megbízásából. Báró Feilitzsch Arthur sk. Báró Ambrózy Andor sk.”