Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 2. szám - †Schulek Tibor: Magyar evangélikusok Romániában
t SCHULEK TIBOR: Magyar evangélikusok Romániában 9 6. A felekezetközi tanácsba és a reformátusokkal közös ügyek tárgyalására bizottságba küldik a világi elnököt és Kirchknopf lelkészt. Helyettesük Matemy Imre és báró Mannsberg Sándor. 7. Egyházi néplap indítását tervezi. 8-9. Ideiglenes nyugdíjügyi és tanügyi bizottságot választ. 10. Az előkészítő bizottság előterjeszti az egyházi alkotmány-tervezetet, amelyet a gyűlés július 6-án délután, 7-én délután és 8-án egész nap pontról pontra letárgyalt. A szakaszonként elfogadott Alkotmányt az összegyűlt egyházak törvénynek ismerik el. 11. A néplap ügyében szerkesztői és kiadási döntés. 12. Iskolaügyi döntések: 1. minden egyházközség köteles fenntartani iskolafenntartó és szervező jogát; 2. meglévő iskoláit köteles fenntartani, költségeit indokolt esetben az összegyházra hárítani; 3. az iskolafenntartás kötelezettsége alól az egyházmegyék indokolt javaslatára az összegyház elnöki tanácsa adhat ideiglenesen, véglegesen az összegyház közgyűlése felmentést; 4. tanügyi alkalmazottak járandóságának létminimumát mellékelt fizetési táblázat állapítja meg 1920-21-re. 13. Thumer Albert jelenti, hogy a gyűlés költségeire történt gyűjtés eredménye 17.286 lej volt, a kiadás 14.725 lej. A maradék 2561 lej a kolozsvári egyház pénztárában kap elhelyezést. 14. Báró Mannsberg Sándor a kiküldött bizottság nevében előterjeszti a szász kon- sistoriumhoz intézendő átirat szövegét. A szászok által esetleg kiküldendő bizottsággal való tárgyalásra 6 tagú bizottságot küld ki. 15. A szlovák anyanyelvű egyházak esetleg külön egyházmegyébe tömörülhetnek. Csak az alkotmány jóváhagyása után döntsenek. 16. Kirchknopf Gusztáv indítványozza az alkotmányozó gyűlés jegyzőkönyvének és az alkotmánytervezetnek sürgős román fordítását. Utóbbit küdöttség juttassa Őfelsége Románia királyához, a magas kormányhoz és a kultuszminiszterhez. A közgyűlés elfogadja és kiküldi báró Ambrózy Andort, dr. Pap Endrét, Szórády Lajost, Bohus Károlyt és Mátis Andrást. A bámulatos szakszerűséggel munkálkodott alkotmányozó gyűlés utolsó (19.) határozati pontjaként Kirchknopf Gusztáv előterjeszti az őt ért támadásokat, amelyek szerint irredentizmus terjesztésével vádolják, kéri vegyék ténykedését vizsgálat tárgyává. A gyűlés sajnálattal vette tudomásul, hogy Kirchknopf Gusztáv az irredentizmus vádjával terheltetvén egyfelől a szász testvérek, másfelől egyik-másik állami tényező részéről üldöztetésnek volt és van kitéve. Terjedelmes 60 soros indoklással 7 pontban foglalja össze, miért nem érheti az irredentizmus súlyos vádja, és a magyar evangélikusság érdekében végzett fáradozásaival nem sértette meg a román kormányt és nem veszélyeztette a romái» állam biztonságát és integritását. Az utolsó, 20. pont: 1921. július 2-án délután 5 órakor többek meleghangú felszólalása és köszönetmondása után a világi elnök záró szavaival, az egyházi elnök imádságával és az Erős várunk éneklésével a gyűlés véget ért. Négy tisztelgő sürgöny megy Bukarestbe a királyi kabinet irodának. Avarescu tábornok kormányelnöknek, Goga Oktavián kultuszminiszternek és Gróza Péter dr. erdélyi miniszternek. Az első és utolsónak magyar fogalmazása a következő: Kérjük alábbi táviratunkat Őfelsége legmagasabb színe elé juttatni. Királyi Felség! A romániai magyar, sváb és tót lutheránusok a Felséged jogara alatt álló jogállam védelmének reményében összejöttek, hogy a bennük élő erkölcsi energiákat az állam
