Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 2. szám - †Schulek Tibor: Magyar evangélikusok Romániában
8 .. t SCHULEK TIBOR: Magyar evangélikusok Romániában 3. Távirat intézését határozzák a királyhoz, Avarescu miniszterelnökhöz, Goga vallásügyi miniszterhez és Gróza Péterhez, Erdély miniszteréhez. Román nyelvre fordítandók. 4. Jegyzőkönyv hitelesítésére báró Mannsberg Sándor és Szórády Lajos kap megbízást. 5. A világi elnök indítványára a közgyűlés kimondja a Románia területén lakó magyar, sváb, szlovák és más anyanyelvű* gyülekezet önálló egyházzá alakulását Romániai Zsinat-presbiteri Alapon Álló ág. hitv. Evangélikus Egyház néven. Egyidejűleg kibocsát egy hosszú, 75 soros deklarációt Testvéri Szózat címen. Ebben hivatkozik a trianoni békeszerződésben biztosított vallásszabadság nemzetközi garanciáira, a Románia által 1919. december 9-én a nemzeti kisebbségek jogvédelmére aláírt speciális szerződésre, bízik I. Ferdinánd királynak legkegyelmesebb és legfőbb, alattvalóiért élő és égő felséges kegyeiben. Számít Románia kormányának állambölcsességtől és igaz ságérzettől vezetett jogállamot építő törekvéseire, többségben és kisebbségben élő nemzetekre irányuló emberszeretetére. Istennek a régi határok közt új hitet, az új királynak régi elvhűséget, az új országnak régi becsülettel új engedelmességet, a körülöttük élő minden nép és nemzet fiainak, azok egyházának barátságot, megértést, szeretetet fogadva elhatározzák, hogy megkezdik nyelvi és vallási egységük és kultúrájuk alapján autonom egyházi életüket. Követelik mint kisebbségnek, nemzetközileg védett román alattvalóknak a vallásszabadságot és viszonosság elvén kijáró elismerést. Elismerik a román király és utódai legfőbb felügyeleti jogát, a ius supremae inspectionis-t és követelik az állam részéről a ius supremae advoc'ationis-t, amely mellett a krisztusi etika alapján álló demokratikus zsinat-presbiteri, az egyházközösségben gyökerező hatalmon nyugvó ön- kormányzatot valósítják meg. Más egyházakkal szemben az egyenlőség és viszonosság elveihez ragaszkodnak, egyben fogadják, hogy az államot, testvéregyházaikat nevelés, tanítás és a hitélet ápolása útján támogatják, viszont igénybe veszik az állam anyagi, hittestvéreik erkölcsi támogatását. Elutasítanak minden olyan gyanúsítást, vádat, mely az állam konszolidáló munkája ellen irányuló szövetkezést vél látni azon egyesülésekben, mely közös nyelvükben kifejezést találó vallásuk gyakorlására létesült, viszont kijelentik Isten előtti felelősség tudatosságával magyarságukat, kultúrájuk megtartását és tovább építését nem tagadják meg. „Nihil sine Deo!” Semmit Isten nélkül! - e három szó alatt nyitotta meg Románia az emberi jogok és isteni kötelességeknek e földet az örökkévalósággal egybekötő utat népei számára! A Kolozsvárt 1921. július 6. és következő napjain egybegyűlt romániai magyar ág. h. evangélikusok megbízásából báró Feilitzsch Arthur sk. Frint Lajos világi elnök egyházi elnök v. b. 1.1. aradi lelkész A gyűlés kimondja, hogy a testvéri szózat a szászok nagy konsistoriumához átirattal, az erdélyi református egyházkerülethez küldöttség útján juttatandó. Továbbá közlendő a testvéri szó az unitárius, római kath., gör. keleti és gör. kath. egyházak főhatóságaival. * E különös „más anyanyelvű” kifejezés utóbb igazolódik, mert idővel a norvég misszió hatására Bukarestben megalakul egy kezdetben zsidókból alakuló román nyelvű gyülekezet.
