Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 2. szám - †Schulek Tibor: Magyar evangélikusok Romániában
t SCHULEK TIBOR: Magyar evangélikusok Romániában 7 ügyelő az új alakulat ideiglenes kormányzására ideiglenes bizottságot, annak egyházi elnökévé Kirchknopf Gusztávot, világi elnökévé báró Feilitzsch Arthurt nevezte ki. Erdélyben 1920 nyaráig a gyülekezési szabadság fel volt függesztve, így egyházkormányzati szervek sem ülhettek össze. Bácskában nyilván enyhébb volt a helyzet, nem is igen volt Aradon Erdélyből a kolozsvári papon kívül más jelen. Az általános gyűléstilalom idején Kirchknopf Gusztávnak egyrészt személye és gyülekezete elleni szász ármánykodás ellen kellett védekeznie, másrészt készítette elő a magyar evangélikusok szervezkedését mind a gyülekezetek, mind a román hatóságok felé. Őt a szász hívek elhanyagolásával, anyagi sikkasztással vádolták, a gyülekezetét pedig neves kétnyelvű iskolája mellett egy további szász iskola vállalásának megtagadásával. Az 1920. június 22-én román censor jelenlétében végre megtartott első kolozsvári egyházi tanácsülés mindenben igazolta papját és fogadta, hogy feladatai teljesítésében támogatni, erősíteni és védeni fogják. 1920. július 15-én pedig megérkezett a Consiliul Dirigent 8044 számú leirata, amely a kolozsvári egyház lelkészével közli azokat a feltételeket, amelyek mellett a magyar lutheránus egyházak önkormányzata el fog ismertetni. A belügyminisztérium a kolozsvári egyház lelkészének nevére állította ki azt az engedélyt, amely szerint a magyar evangélikus egyházak önkormányzatuk szabályozása és kanonizálása érdekében Kolozsvárt gyűlést is tarthatnak. Gondos előkészítés után egy egész esztendő elmúltával 1921. július 6-án Kolozsvárt összejön az alakuló és alkotmányozó egyházi gyűlés. Nevezetessége, hogy nemcsak magyar gyülekezetekből áll. Csatlakozott az aradi es- peresség területén élő 5 szlovák gyülekezet, sőt a bánáti esperesség több sváb gyülekezete is. Érdekessége, hogy vüági vezetői között mindjárt öt evangélikus báró nevével találkozunk. Két Solymossy, Lajos, az egyetemes felügyelő és alighanem öccse Tibor, báró Feilitzsch Arthur, aki most is többnyire gátlástalanul v.b.t.t.-vel írja alá a nevét (császári és királyi valóságos belső titkos tanácsos). Ambrózy Andor és Mannsberg Sándor. Egyházmegye az uralomváltás előtt csak a Brassó megyei volt. Azóta megalakult az aradi Frint Lajos főesperessel és Purgly László felügyelővel, a bánáti Bohus Károly főesperessel és báró Ambrózy Andor felügyelővel, az ötvárosi Matemy Imre főesperessel. A Brassó megyeinek főesperese Szórády Lajos, felügyelője dr. Papp Endre volt. A gyűlésnek 28 szavazattal bíró és 23 tanácskozási joggal bíró tagja van. A tagok között érdekes nevek: Reményik Károly építész, a kolozsvári egyház felügyelője, Reményik Sándor apja, Rombauer Tivadar főigazgató, Hantos Gyula igazgató, Thumer Albert szatmári banktisztviselő, utóbb ötvárosi felügyelő. Frint Lajos aradi esperes úrvacsorát osztott. A megnyitó istentiszteleten Kirchknopf Gusztáv imádkozott, majd báró Feilitzsch Arthur a kolozsvári egyház nevében köszöntötte az egyházmegyék és gyülekezetek kiküldötteit és felkért egy három tagú bizottságot a megbízó levelek és jelenlévők számbavételére. A névsor megállapítása után báró Feilitzsch Arthur a gyűlést megnyitja. Ez a következő 4 nap alatt alapos munkát végzett. 1. Kirchknopf Gusztáv javaslatára megválasztotta világi elnökévé báró Feilitzsch Arthurt, egyházi elnökévé Frint Lajost, világi elnökévé báró Ambrózy Andort, egyházi alelnökké Moór Gyulát. Választott két főjegyzőt és négy aljegyzőt, valamint egy négy tagú gazdasági bizottságot. 2. Elnökség bejelenti, hogy az államrendőrség a gyűlés megtartására f. hó 6-án du. 3-tól f. hó 8-án estig engedélyt adott.
