Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 1. szám - Harmati Béla: A vallás és az erkölcsi értékek jelentősége a nemzet és az állam számára
HARMATI BÉLA: A VALLÁS ÉS AZ ERKÖLCSI ÉRTÉKEK ... 11 módon istenhívőnek kell lennie, teheti ezt mohamedán, keresztény, animistatörzsi vallás híveként, lehet buddhista is vagy konfuciánus. (11) Természetes, hogy ezeknél a példáknál felvetődik a kérdés, tulajdonképpen milyen vallás-fogalom húzódik meg a civil religion fogalomban, szub- sztanciális vagy funkcionális. A kutatást végző csoportok az egyes országokban más és más vallásfogalommal dolgoztak. Nem tudtunk és nem is akartunk egyértelműen választ adni arra a kérdésre, hogyan kell meghatározni a vallást általánosságban, a civil religiont pedig speciálisan. A fő hangsúly az egyes országok komplex társadalmi valóságának elemzése volt. Azt vettük észre, hogy bármelyik társadalmi rendszer alkothat magának civil religion-t, amely életmódját, meggyőződését, értékeit, normáit, törvényeit, rendelkezéseit, ünnepeit és önértelmezését legitimálja. Szocialista társadalmi berendezkedésű országokban is találunk a nemzeti múlt értelmezésére vonatkozó és a jelen dolgaiban ható vallásos és kvázi-vallásos elemeket. Ahol a többség keresztény volt vagy keresztény, ott az önértelmezés keresztény vonásokat visel (pl. ez a helyzet a Német Demokratikus Köztársaság esetében, ahol a Luther-év (1983), vagy a Bach-év bizonyítja ezt). Ahol más vallások képezik a többséget (pl. hinduizmus, iszlám, shintoizmus stb.), ott a civil religion ezek értékrendszerére és hagyományvilágára épül. Azt mondhatjuk tehát, hogy nem az a helyzet, hogy túl kevés a vallás, hanem túl sok van belőle! (12) Fontos viszont szem előtt tartanunk, hogy a következő négy területet meg kell különböztetnünk, de nem szabad elválasztanunk egymástól: — népegyházi hagyományos formában jelentkező vallásosság, benne olyan jelenségek is, mint a Mária-kultusz vagy Simon Bolivar-kultusza Latin-Ame- rikában, egyénekkel és kisközösségekkel, akik önértelmezésükért és felszabadulásukért harcolnak, transzcendencia és spiritualitás utáni éhség, és a másik oldalról bizonyos menekülés a világból a vallásos nyugalom gettójába; — állam és egyház, állam és vallás viszonya, alkotmány és törvényhozás, „vallásos” vagy „semleges” vagy „szekuláris” állam; — az egyház, illetve vallás és a nemzet, nép, törzs viszonya, a népegyházi vallásosság kiépülése; nehéz helyzetekben, üldözések idején a vallás szerepe mint népmentő intézmény; — az alapvető értékek struktúrájának alakítása, különös tekintettel arra a kérdésre, melyik értékrendszert kívánja a társadalom továbbadni a következő nemzedékeknek a nevelés és oktatás segítségével. E négy elem kölcsönösen függ egymástól, amint azt a következő sematikus ábra jelzi: VALLÁS / EGYHÁZ vallásos tényezők jogi tényezők ^ ÁLLAM történelmi, emberi tényezők NEMZET (TÖRZS) KÖZÖSSÉG ERKÖLCSI ÉRTÉKEK morális tényezők nevelés-oktatás-iskolarendszer
