Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 1. szám - Harmati Béla: A vallás és az erkölcsi értékek jelentősége a nemzet és az állam számára
10 HARMATI BÉLA: A VALLÁS ÉS AZ ERKÖLCSI ÉRTÉKEK . .. ben. Mindegyik ország esetében megfigyelhető volt az a tendencia, hogy az egyházat és a vallást a hatalom lényegileg hasznossági szempontból nézi. Másfelől „vannak ezüstszálak, amelyek az egyházat az államhoz vagy egy bizonyos társadalmi csoporthoz fűzik, és vannak ideológiai szálak is, amelyek az egyházat vagy a vallást egy bizonyos polgári gondolkodásmóddal kötik össze” (8). Sok kormányzat, amely azt állítja, hogy támogatja a vallást és sok olyan, amely azt állítja, hogy „szekuláris” vagy vallásilag „semleges”, a vallást csak addig tűri el, amíg az kényelmetlenné nem válik számára. Sok állam akad, amelyik történeti vagy ideológiai okokból ellentétes beállítású egy vallással vagy egy bizonyos egyházzal szemben, mégis tolerálja és támogatja, ha az politikailag hasznos számára. Az a követelés, hogy az egyházak, illetve a vallások tartsák távol magukat a politikától, rendszerint csak akkor szólal meg, ha bírálják a kormányzatot, ám sohasem akkor, amikor dicsérik. (9) Nézzünk meg néhány konkrét példát, mit jelent a civil religion. Az amerikai dollárbankókon és pénzérméken erre utal a felírás: „In God we trust” (Istenben bízunk). Az is a civil religion körébe tartozik, hogy az amerikai közgondolkodás szerint az Egyesült Államok „az ígéret földje”, „az új Izrael”. Az elnökök gyakran használtak és használnak beszédeikben bibliai, vallásos szimbólumokat. A nemzeti zászló ott van a templomokban, és számos társadalmi ünnepnek vannak vallásos-bibliai elemei (Thanksgiving, Lin- coln-day, Veteran-day stb.). Európa északi országaiban a Lucia-nap (december 13.) ünnepségei, német területen és másutt is a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó szokások jelennek meg civil religion-féle köntösben, valamint a Szilveszter-este és újév szokásai. Nemzeti ünnepek szónokai mindegyik vizsgált államban gyakran hivatkoznak a nemzeti múltból eredő alapvető értékekre, egy-egy nép sorsára, identitására, és ezeknek mindig van valamilyen vallásos gyökere. Gondoljunk itt magyar összefüggésben augusztus 20-ra, mint többféle hagyomány összefonódó ünnepére, István királlyal, az Alkotmánnyal és az új kenyérrel. Érdekes példa elemezni a különböző országok nemzeti himnuszait. A magyar Himnusz „Isten áldd meg a magyart..kezdetére gondolva figyeljünk néhány példára: Izland: „Ó ország Istene! Isten földje” ... Üj-Zéland: „Népek Istene, a szeretet kötelékeiben borulunk lábaidhoz... Isten óvja Űj-Zélandot!” Libéria: „Éljen Libéria, boldog ország, Isten parancsából a nagyszerű szabadság hazája.” Marokkó: „Ez alatt a mottó alatt élünk: Isten! Haza! Király!” (10) Civil religion Indonézia különös alkotmánya is, a sokat idézett Pancasila (öt oszlop). E szerint minden állampolgár élete és az állam élete ezen az öt oszlopon, alapelven épül: 1. hit egy legfelsőbb Istenben, 2. igazságos és civilizált emberiség, 3. Indonézia egysége, 4. demokrácia, a nép képviselőinek okos tanácskozása alapján, 5. szociális igazság az egész nép számára. Állami előírás tehát az, alkotmány szerint, hogy mindeneinek valamilyen
