Diakonia - Evangélikus Szemle, 1989
1989 / 1. szám - Harmati Béla: A vallás és az erkölcsi értékek jelentősége a nemzet és az állam számára
HARMATI BÉLA: A VALLÁS ÉS AZ ERKÖLCSI ÉRTÉKEK ... 9 tanulmányi programjaihoz azonban az amerikai szociológia és ezen belül is Robert N. Bellah kutatásai adtak indítást, aki a mai amerikai társadalmi valóság leírására használja a fogalmat. Ugyanannak a jelenségnek a megközelítésére az amerikai szociológusok és teológusok közül Joan F. Wilson a „nyilvános vallás”, Richard F. Neuhaus „nyilvános kegyesség”, John Dewey „közös hit”, Will Herberg „az amerikai életforma vallása”, Martin E. Marty „társadalmi vallás”, Sidney E. Mead „a köztársaság vallása” kifejezést használja. Robert N. Bellah maga a következőket írja a terminológiáról: „1967- ben közzétettem egy dolgozatot, amely nagy feltűnést keltett. Ebben azt a tételt állítottam fel, hogy Amerikában van valami civil religion [„polgári vallás”] féle. Ez egyrészt határozott elutasításra, másrészt széles körű egyetértésre talált. A fogalom kritikusai nem egységesek. Némelyek azt állítják, hogy ilyesmi egyáltalán nem létezik és én olyasmit találtam volna ki, ami egyszerűen nincs. Mások úgy vélik, hogy van valami ilyesmi, de nem lenne szabad léteznie. Ismét mások azt mondják, hogy van ilyen, de más nevet kellene adni neki, például ’társadalmi kegyesség’ civil religion helyett. Azok, akik támogatják véleményemet, sajnos még kevésbé egyeznek meg egymással. [.. .] Meg kell vallanom, hogy ebben a kavarodásban magam is hibás vagyok, minthogy a civil religionnal olyan fogalmat választottam, amely sokkal tendenciózusabbnak és kihívóbbnak bizonyult, mint ahogy azt eleinte feltételeztem. Ma az a véleményem, hogy a megfelelő fogalmat választottam, és az ezzel kiváltott vita termékeny. Olyan, inkább semleges fogalmak, mint amilyenek a ’politikai vallás’, a ’köztársaság vallása’ vagy ’társadalmi kegyesség’, soha nem keltettek volna olyan erős empirikus kétértelműségeket, mint a civil religion fogalma, amelyben kétezer évnyi történelem lapul és érezteti hatását.” (6) A Lutheránus Világszövetség genfi központja az utóbbi évek során a tanulmányi munkát ötvenkét országban folytatta és a következő munkadefiníciót alkalmazta: „A civil religion olyan szimbólumok, gondolatok és cselekvési módok szövevénye, amelyek a társadalmi intézmények tekintélyét igazolják. Tájékozódást jelent azon alapvető értékek területén, amelyek együttes nyilvános cselekvésre kötik össze a népet. Vallásos annyiban, amennyiben elkötelezettséget jelent és egy egységes világszemléleten belül kifejezi egy nép alapvető érzékét saját értékére, azonosságára és sorsára vonatkozólag. ’Civil’, társadalmi annyiban, amennyiben olyan alapvető nyilvános intézményekhez van köze, amelyek egy társadalomban, nemzeten vagy más politikai egységen belül a hatalmat gyakorolják. A civil religion ismertető jegyei lehetnek szertartások, ünnepek, szenthelyek, dokumentumok, történetek, hősök vagy más jelenségek, hasonlóan az ismert történeti vallásokhoz. A civil religion tartalmazhat bizonyos körülmények között olyan elméletet is, amelyik ideológiaként kerülhet előtérbe. A társadalom egyes tagjai saját civil religion-jüknek különböző mértékben lehetnek tudatában. A civil reli- gion-t a népesség messzemenően vagy korlátozottan fogadhatja el, miközben az a társadalmi intézmények igazolását mint középponti funkcióját tölti be.” (7) A civil religion kutatásában tehát négy tényező interdiszciplináris vizsgálata kezdődött meg arról, milyen összefüggésben van a vallás, az erkölcsi értékek, a nemzet és az állam. Mint az evangélikusok, az evangélikus egyházak világszervezetének tanulmányi osztálya arra összpontosult Genfben a figyelem, hogy vannak-e közös és eltérő elemek a vizsgált ötvenkét ország életé
