Diakonia - Evangélikus Szemle, 1988
1988 / 1. szám - Trajtler Gábor: Szokolay kantátáitól az Ecce homóig
24 TRAJTLER GÁBOR: SZOKOLAY KANTÁTÁITÓL ... dott az Űr, aki megbocsátja a bűnömet.” És hadd idézzem azokat a mondatokat, ahol a legexponáltabb hangköz, a bővített quart jelenik meg a szólókban: „Bizony ártatlan, mint egykor Jézus”, vagy „Isten elől nem futhatunk el”, „Csoda történt véled”. Ez a zenei eszköz Szokolaynál mindenütt a leglényegesebb kiemelésére szolgál. Az opera „Saját arcára faragja a Krisztusarcot” mondatának kísérete és a Confessio keresztségtételének harmóniája azonos: mindkettőben Jézushoz tartozásunkról, istenfiúságunkról van szó. De mindezeknél fontosabb a művek nagy, közös teológiai témája, amit az operában Fótisz atya énekel: „Krisztus megszületett, hogy megváltsa a világot. Hiábavaló volt ez, Uram! Majdnem kétezer év telt el, de azóta is újra és újra megfeszítenek. Mikor jössz úgy e világra, hogy ne feszítsenek meg többé?” A megváltás témája szerepelt az első kantátáktól kezdve az Ecce homóig minden Szokolay-műben. Ez az emberiség legegzisztenciálisabb kérdése. A szenvedély, az igazságkeresés, az elhivatottság mind a nagy emberi kérdések sorába tartozik, s feszültséget teremthet az életben. De sok kérdésünk azért marad megoldatlan, azért torkollik sorsunk tragédiába, mert a megoldás, a megváltás ténye fel sem merül bennünk. Jézus egyszer meghalt ezért a világért, hirdeti Szokolay művészete, csak a világ nem vesz róla tudomást. Ezt kiáltja immár az opera színpadáról, „hogy meghallja a világ”. Epilógusként hadd tegyek említést az Ecce homo bemutatása után néhány hónappal a pannonhalmi jubileumra komponált Missa Pannonica című hat szólamú, tisztán vokális miséről. A nagyméretű zenekart, három kórust és húsz szólistát mozgató háromórás opera után egy időtartamban korlátozott, csak kórust foglalkoztató puritánság szorításában klasszikus liturgikus mű született. Saját szöveg-összeállítások után a szerző most elvállalta a több mint ezeréves miseszöveget. Vállalta a polifon stílus minden szakmai terhét, kötődve ezzel a stílus legnagyobbjához, Palestrinához. Ezzel megvallotta az Ecce homo eszmei hátterét: a Kyrie könyörgésétől a Credo teljes keresztény hitvallásán keresztül a Krisztus-imádat Agnus Dei-éig mindent. Az összefüggést a cím is elárulja: „Missa Pannonica hatszólamú vegyeskarra... az Ecce homo utórezgéseként...” Ez az „utórezgés” végső és egyértelmű önfeltárás. Mert a mise is, az Ecce homo is Krisztus megvallása, prédikáció a megváltásról. SCHOLZ LÁSZLÓ Üvegszilánkok Mindent idejében Tudod, mi elmúlt, vissza sose jő. Am ezt is bölcsen tudnod kellene: Elraktározhatatlan az idő. Használd a jóra! Mit spórolsz vele?! Ügy bizony Finom mérőeszköz ezerszámra Működik már emberi kezekben. És míg nőtt az ember mérő-láza, Semmit sem fogyott a mérhetetlen.
