Diakonia - Evangélikus Szemle, 1988
1988 / 2. szám - Kulturális figyelő
KULTURÁLIS FIGYELŐ 91 Utolsó-utáni vacsora címen megjelent kis könyvét korszerűtlen elmélkedésnek nevezi Csengődy László, és hozzáteszi: színpadon. A jelzőt az utószóban maga a szerző is kérdésessé teszi: „Ez a korszerűtlenség (. ..) ma is megtalálható minden emberben” — írja —, mert „A kételkedés és gondolkodás nem az időtől és tértől függő történés”. Anélkül, hogy elvitatnám e „játék” színpadi megjelenítésének lehetőségét, sietek megemlíteni mégis, hogy az igazi helyszín az ember benseje: szíve, lelke, elméje. Azoké is, akik megjelennek és megszólalnak e játék során, s azoké, akik olvassák — vagy akár látják, ha előadják. A színpad elsősorban az élet színpada, annak is a szemmel láthatatlanabb ja, ahol valamennyien föllépünk és szerepet játszunk (nagy kérdés persze, hogy a magunkét vagy a mások kívánta, netán a mások miatt kénytelenkelletlen elvállalt szerepet-e). A bizonyosság vágya értelmében ta- máskodik ebben a játékban Csengődy László, és ezt teszik szereplői is, akik különben a Mesélő kivételével mind bibliai alakok (meg is jegyzi utószavában a szerző, hogy misztériumjátékának megértéséhez bibliai ismeretek is szükségesek). A játék maga az események részeseinek vagy tanúinak elmélkedése, vívódása a hallottakon és tapasztaltakon. Ha csodát éltek is meg, ezt hétköznapok követték és — Csengődy László is kimondja: — követik mindmáig. Mi több: a csodát is hétköznapi eseményként élték meg, s aztán kezdtek tamáskodva elmélkedni: mi is történt velük vagy a szemük láttára. Érzések és gondolatok játéka az Utolsó-utáni vacsora, olykor viharos játéka. A látszólagos helyszín a ma, valahol „másutt”, és a bibliai elbeszéléshez képest szinte megfordul az eseménysor (a második rész környezete egy lakodalom, menyegző), s az elmélkedés célja a szeretet. Eszköze is. Az elmélkedés éppen ezért nem lehet sosem korszerűtlen, ha még- annyira az is: élet, hétköznapi, mindennapos élet az ember bensejében válik ünneppé, elmélyült, vívódó meditálás révén. Az élet alapja és forrása szívben, lélekben, elmében folyó, szűnhetetlen küzdés az igazságért. A misztérium játék lakodalmi részében énekben beleszövődik a szeretet himnuszának szép átköltése (lKor 13 alapján), Csengődy László gondolatainak meditálásra ösztökélő tükre, majd ennek zenéjétől kísérten a tánc befejezése alatt a 23. zsoltár gyönyörű mai változata. Zay László Elfelejtett értékeink A szabadságharc csángó evangélikus hősei Van Brassó mellett hét falu, amelyek úgy sorakoznak, mint gyöngyszemek a kalárison: Bácsfalu, Tükrös, Csernátfa- lu, Hosszúfalu, majd alig öt kilométerre elágazó patakvölgyben: Tátrang, Zaj- zon és Pürkerec. Orbán Balázs szülőföldje ez, a csángók birodalma. Nevük „kóborlót” jelent, és büszkén vallják magukról, hogy őseiket a honfoglaló magyarok hagyták hátra azért, hogy ezen a szépséges vidéken védjék a déli végek kapuit, a Tömösi-szorost, meg a tőle 16 kilométerre húzódó Bratócsai- hágót. A brassói szászok nem engedték, hogy városukra telepedjenek. Lassan szabadságuk elkopott, és a nagyhatalmú szász bíró jobbágyai lettek. Olyan jég hátán is megélő ezermesterek, akik kőművesként, ácsként keresték kenyerüket, ugyanakkor földet is műveltek. Szenet égettek, messzi földre elfuvarozták, és az építőszerszámot a
