Diakonia - Evangélikus Szemle, 1988
1988 / 1. szám - Andorka Rudolf: Hittel vagy hit nélkül?
12 ANDORRA RUDOLF: A VALLÁSTÓL VALÓ ELFORDULÁS .. . A felhasznált 1981-1982. évi adatfelvétel leírása Ebben a tanulmányban Tomka Miklós fent idézett megállapításait akarom alátámasztani, és kiegészíteni a Központi Statisztikai Hivatal és az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete 1981—1982. évi rétegződési felvételének adatai alapján. Ez utóbbi adatfelvétel azért ad erre lehetőséget, mert 1. jóval nagyobb „mintát” választottak a népességből (közel 16 ezer 18 éves és idősebb személytől gyűjtöttek adatokat a vallási tevékenységek gyakoriságáról, ezért lényegesen finomabb demográfiai és társadalmi kategóriákra felbontva lehetett összehasonlító elemzést végezni), és 2. igen sok másfajta információt gyűjtöttek a megkérdezettekről, ezért a vallásos tevékenységekre vonatkozó adatokat össze lehetett hasonlítani a megkérdezettek sokféle más jellemzőjével, például a kulturális tevékenységével és az értékorientációval. Az adatfelvétel célja az életkörülmények és az életmód különbségeire, a társadalmi rétegeződésre vonatkozó adatok gyűjtése volt. Azóta is ez az adatfelvétel a magyarországi társadalmi szerkezet- és rétegződésvizsgálatok fő adatforrása.15 A különféle másodelemzésre kivételesen jó lehetőségeidet biztosít az, hogy a felvétel alapadatai mágnesszalagon minden érdeklődő kutató számára hozzáférhetőek a Társadalomtudományi Informatikai Társulás (TÁRKI) adatbankjában, annak számítógépein keresztül. Kiválasztottam a következő kérdést (amely az MSZMP KB Társadalom- tudományi Intézete által összeállított kérdőíven szerepelt): „Szokott-e ön templomba vagy valamilyen vallási közösségbe járni?” Három válaszlehetőség közül választott a megkérdezett: nem — ritkán — gyakran. Ez a kérdés tehát lényegesen különbözött a Tömegkommunikációs Kutatóközpont kérdőívén szereplő kérdéstől, mert a megkérdezett nem saját nézeteit definiálta, hanem a vallási közösségek, összejövetelek látogatásának gyakoriságát közölte. Nyilvánvalóan előfordulhat, nem is ritkán, hogy valaki önmagát vallásosnak, még inkább a „maga módján” vagy „bizonyos fokig” vallásosnak mondja, noha templomba vagy más vallási közösségbe szinte sohasem megy el. Ezért nem meglepő az, hogy a megkérdezetteknek 11 százaléka állította azt, hogy gyakran, 21 százaléka azt, hogy ritkán és 68 százaléka azt, hogy nem jár templomba vagy más vallási közösségbe. Ez az adat különben egybecseng azzal a Tomka Miklós által idézett számmal, hogy a népességnek 7—10 százaléka jár vasárnaponként templomba. Az idézett adatokkal szembeni említett fenntartások ellenére úgy gondolom, hogy az a 11 százalék, aki magát a „gyakran” válaszkategóriába sorolta, többé-kevésbé azokat foglalja magába, akiknek vallási érdeklődése, vallásossága intenzív, és a „ritkán” kategóriába került 21 százalék többé- kevésbé a kisebb érdeklődésű, inkább a tradíciók miatt vallási összejöveteleken részt vevőket képviseli. Ezért a tanulmány további részében az egyszerűség kedvéért az előbbieket intenzív, az utóbbiakat laza vallási érdeklődé- sűeknek fogom nevezni, noha mindig észben kell tartanunk, hogy ezek nem teljesen pontos elnevezések.
