Diakonia - Evangélikus Szemle, 1987
1987 / 1. szám - Veöreös Imre: „Fényben, borúban te maradj velem!” Szabó József emlékezete
VEÖREÖS IMRE: SZABÓ JÓZSEF EMLÉKEZETE 23 Külső szemmel nézve váratlanul fejeződött be aktív püspöksége. A helyzettel ismerősök azonban tudták, hogy ez az akkori egyházpolitikai körülményeknek elkerülhetetlen velejárója volt: Túróczy Zoltán és Szabó József 1952. február 9-én kénytelen volt benyújtani lemondását püspöki tisztéről. Ennek nyomán jelentős változás történt az éppen ülésező zsinat ügyrendjében. Addig a négy egyházkerület területi arányosítása volt szőnyegen. Ez a javaslat Túróczy Zoltán és Szabó József lemondásával így módosult: „A zsinaton alakíttassák mind a négy mai egyházkerületet érintően két egyházkerület, mely arányosan osztja fel országos egyházunk területét két részre.” (Az országos esperesi értekezlet határozata 1952. márc. 12-én.) A zsinat megalkotta a régi négy egyházkerület helyett a Déli és az Északi Egyházkerületet, amelynek a püspöki tisztében megmaradt Dezséry László, ill. Vető La'jos lett a vezetője. Szabó József továbbra is balassagyarmati lelkész maradt, ahogyan kérte. És ugyanazzal a derűs lélekkel szolgált tovább gyülekezetében, mint püspöksége előtt. Sérelem érzése legkevésbé sem vert fészket lelkében. Változott helyzete próbára tette benne az embert és a lelkészi hivatástudatot, s ő megállta a próbát. Sok egyéb mellett ezért is tisztelettel hajtsa meg előtte fejét az utókor. További 21 évi (!) balassagyarmati hűséges, harmonikus lelkészi szolgálata pecsétté vált a püspöki indulásakor tett kijelentésén: az egységes lelkészi szolgálat elágazásait egyforma örömmel vállalta — legyen az püspöki tiszt vagy vidéki kisváros lelkészsége. Néha az ilyen gesztusok megkapják az emberi elismerést is: hét évvel később, amikor a régi egyházkerületét is magába fogadó Északi Egyházkerület püspöke, Vető Lajos súlyosan megbetegedett, helyettesítését teljes püspöki jogkörrel Szabó József ny. püspökre, balassagyarmati lelkészre bízták. 1959. június 9-től december 31-ig püspökhelyettesként végezte újra a püspöki szolgálatot. Nem mondta sohasem, magam is csak most jövök rá: ez volt az ő — nem papíron történt, hanem tényékbe öltözött — csendes rehabilitációja. Madách nagy műve Szaöó Józsefet már ifjúkorától foglalkoztatta. Az ember tragédiája volt az érettségi tétele is. A nagy olvasó könyvgyűjtő szenvedélye párosult a Tragédia varázsával. Végig kísérte egyházi munkától zsúfolt éveit is, s teljesen foglyul ejtette pályája megcsendesedett utolsó évtizedeiben. Balassagyarmaton a táj szelleme is ebbe az irányba vitte: gyakran járt ki Madách cseszt- vei kúriájához, s a határon túl a közeli Sztregovára többször ellátogatott. Madách-kutatása, melyet saját tudásával és lelkesedésével kezdett el, irodalomtörténész! megbecsülést szerzett neki. A külföldi Tragédia-fordítókkal folytatott levelezése páratlan. Több, mint 7000 tételből álló gyűjteményében szerepelnek Az ember tragédiája hazai és külföldi magyar nyelvű kiadásai, a világ összes megjelent fordítása, eredeti kéziratok, Madách életéről és műveiről szóló tudományos munkák, a vele kapcsolatos egyéb könyv- és folyóiratanyag, színháztörténeti vonatkozások, képzőművészeti alkotások, fotók, illusztrációk és egyéb járulékos anyag a bélyegektől kezdve hanglemezekig. (Lásd a Diakonia 1979/2. számát!) Madách-gyűjteménye csendes, meghitt életestével ajándékozta meg: Győr városa átvette a Xantus János Múzeum részére az országban egyedülálló
