Diakonia - Evangélikus Szemle, 1987

1987 / 2. szám - Tuula Pohjalainen: A nő a finn egyházban

66 TUULA POHJALAINEN: A Nö A FINN EGYHÁZBAN csenek feljogosítva. Ez így meglehetősen mesterséges konstrukció, mivel bibliai alapja és a lelkészségtől való elhatárolása nem világos. Előnyt jelent viszont rugalmas jellege és az, hogy viselőire nem terjednek ki a lelkészek­kel szembeni elvárások. Három évtizede folyik Finnországban a vita a női lelkészi szolgálat kér­déséről. Némelykor egészen élessé vált, szavazásra is sor került, máskor mind a mellette állók, mind az ellene szólók belefáradtak a témába. A vita ideje alatt, sok teológiát végzett nő költözött Svédországba, ott lelkésszé szentelték és a finn bevándorlók lelkészeként kapott munkát. 1986. március 6-án az egyház került a tömegkommunikációs eszközök híreinek élére hazánkban. Az Egyház Országos Zsinata egyháztörténeti je­lentőségű döntést hozott a női lelkészi szolgálat mellett, 87:21 szavazati aránnyal. Ez a határozat a szükséges 75%-os szavazattöbbséget bőven meg­haladta. Ám a törvény csak 1988 januárjában lép életbe, mivel a szo­kásos parlamenti utat végig kell járnia. Idő kell továbbá sok gyakorlati részlet megszervezéséhez. Ezek közül a legsürgetőbb a „lehtori”-k kiegészí­tő képzése, legalábbis a liturgia és a kazuális szolgálatok (esketés, temetés stb.) terén. Megtervezték részükre a női lelkészi öltözetet is. Megoldásra vár az a kérdés, hogy mi legyen a „lehtori” hivatalok sorsa. Teljes egészében nem lehet őket megszüntetni vagy lelkészi hivatallá változtatni, mivel nem minden „lehtori” akarja, hogy lelkésszé szenteljék. A női lelkészi szolgálat ellenzői ígéretet kaptak, hogy garantálják cse­lekvési szabadságukat, mivel az egyházhasadást feltétlenül el akarják ke­rülni. Nyolc püspökünk közül egy szavazott a határozat ellen, ő saját egy­házkerületében nem is fog nőket lelkésszé avatni. Nem akarja azonban gá­tolni munkájukat. A lelkésszé avatást más püspök is elvégezheti helyette. Az első lelkésznők útja bizonyára göröngyös lesz. Hűségesen és hozzá­értéssel kell végezniük új hivatásukat, hogy rácáfoljanak az ellenzők ké­telyeire, és megfeleljenek a nők papi szolgálatát helyeslők évről évre nö­vekvő várakozásainak. Igazi pappá válni csak Isten kegyelméből és hívásá­ra lehet, legyen szó akár férfiról, akár nőről. A megnyílt lehetőség talán egyre több nőt késztet továbbtanulásra is; az út nyitva áll előttük egészen a püspökségig. A licenciátusi és doktori fokozatot elért nők száma mindmáig aggasztóan kicsi. Sok tehetséges, teológiát végzett nő tudományos pályája hiúsult meg eddig az önbizalom hiánya vagy a család bővülése miatt. A Helsinki Tudományegyetem Teoló­giai Karán jelenleg csak egyetlen professzornő van, de a tanársegédek kö­zött számos nő található. A finn egyháznak méltánytalanul sok ideje és energiája ment rá a női lelkészi szolgálat kérdésére. Emiatt sok más kérdés kapott a szükségesnél kisebb figyelmet. Most az, új helyzetfelmérés ideje érkezett el. Hatá­rozat született egyházunk lelkészhiányának megszüntetésére. Nőknek és férfiaknak egyesült erővel kell tervezni további munkájukat és meg­felelni elhivatottságuknak. Együtt kell választ keresniük arra, hogy mi az egyház szerepe az egyre technicizálódó és városiasodó társadalomban, amely ontja az információkat. Hová kell áthelyezni az egyházi munka súlypontjait, mik az egyház válaszai a változó kor kihívásaira? Ehhez a munkához Krisztus egyházának férfiakra és nőkre egyaránt szüksége van, legyenek azok lelkészek vagy laikusok. Fordította Móra Klára

Next

/
Thumbnails
Contents