Diakonia - Evangélikus Szemle, 1986

1986 / 1. szám - Sümeghy József: Nyelvtudományi munka — a szülőföld vonzásában. Beszélgetés Kiss Jenő nyelvésszel

42

SÜMEGHY JÓZSEF: BESZÉLGETÉS KISS JENŐVEL

mai szembeni adósság. Ezt úgy törleszthetem elsősorban, hogy ennek a vidéknek a nyelvével foglalkozom.

— Szinte már diákkorodban elkezdted a rábaközi, főleg mihályi tájszavak gyűjtését.

— A szavak annyira részei az emberi életnek, hogy rajtuk keresztül, akár az ablakon, bepillanthatunk életünkbe. Mennyivel tudhatnánk többet Rábaköz elmúlt életéről, ha múltunk múló hírnökei, a tájszavak följegyeztettek volna! De még nem késő! Százával élnek és százával szolgálnak bennünket. Ezek a szavak közvetlenül vallanak a közösség életéről. Számbavételük, faggatásuk éppen ezért tudományos érdek. A nyelv hatalmas közkincs !

— Nyelvjáráskutató tudományos munkádban mit kerestél?

— A népnyelvi jelenségek, szavak és kifejezések kiszorulóban vannak. Tudományos kötelességemnek éreztem, hogy ezekből a visszaszoruló, eltűnőben levő szavakból és kifejezésekből minél többet megmentsek. Mint tudjuk, a köznyelv jött létre a nyelvjárásokból, és nem fordítva. Nem kétséges, a köznyelv a fontosabb, s azt elsősorban közéleti pályán levőknek kötelességük elsajátítani. Ez azonban egyáltalában nem jelenti azt, hogy a nyelvjárást — amely természetes változása következtében egyre közeledik a köznyelvhez — el kell felejtenünk. Nem a nyelvjárást kell elfelejtenünk, hanem azt kell megtanulni, hogy melyiket hol használjuk. A kettő ugyanis nem zárja ki egymást. A köznyelv mellett valamely nyelvjárást ismerni — elismerésre méltó dolog! Nyelvjárás és köznyelv békésen, egymást kiegészítve, pontosabban egymást kiteljesítve megfér egymás mellett. Köznyelvünk egyik színesítő, tápláló és gazdagító forrása a tájnyelv, a nyelvjárás. A köznyelvi-nyelvjárási kétnyelvűség többletet, gazdagító kapcsolatot jelent.

— Ügy látom, hogy összefüggő elgondolás megvalósításáról, tervszerű munkáról van szó.

— Igen! A nyelvtudományban vannak bizonyos kategóriák. Megpróbálom az egész nyelvjárási rendszert leírni. Hangtant, alaktant, mondattant. Ezek a nyelv főbb szintjei. Ezeket vettem sorral<Persze nem abszolút teljességre törekedve, hanem elsősorban a csak nyelvjárásban élő, a köznyelvben nem használatos elemeket gyűjtve.

— Ez is „adósságtörlesztés”?

— Igen, az. Kevesen vagyunk, akik nyelvjárások gyűjtésével és leírásával foglalkozunk. Túl kevesen vagyunk ahhoz, hogy elvégezzük a ránk váró temérdek munkát. A gyűjtés mellett,- a feldolgozás is fontos. Különösen a monografikus feldolgozás. Valamit ezen a téren is lendítenünk kell. Magam is próbálkozom egymással.

— Cikkeid, tanulmányaid mellett önálló köteteket tettél le tudományos életünk asztalára.

— Az,első afféle előhírnöke volt későbbi munkámnak: „A rábaközi Mihályi igeképzői”. Ez a munka 1970-ben jelent meg. Később a többi rábaközi, mihályi nyelvjárással kapcsolatos írások láttak napvilágot: módszertani kérdésekről szólók, tájszómagyarázatok, jelenségleírások, effélék.

— Mivel foglalkozik kandidátusi értekezésed?

— Szülőfalum nyelvjárásának hang- és alaktanával, valamint a nyelvjárási monográfiaírás általános elvi és gyakorlati kérdéseivel.

— Megható ez a szeretet és ragaszkodás, amivel szülőfölded, elsősorban Mihályi nyelvjárásával tudományos rendszerességgel foglalkozol.

— A ragaszkodás a szülőföldhöz, adatközlőimhez (akik nekem sokkal