Diakonia - Evangélikus Szemle, 1986
1986 / 1. szám - Sümeghy József: Nyelvtudományi munka — a szülőföld vonzásában. Beszélgetés Kiss Jenő nyelvésszel
SÜMEGHY JÓZSEF: BESZÉLGETÉS KISS JENŐVEL 43 többek, mint nyelvi informátorok), a szűkebb pátriához, a szülőkhöz fűző szeretet természetes és jó dolog, amely nagy belső energiával ajándékozza meg az embert. Nekem minden okom megvan az említett ragaszkodásra és szeretetre. S ebben persze bennfoglaltatik a nyelv, az anyanyelv is, amelyről Zsirai Miklós így vallott: .. szeretem nyelvemet, ezt a minden előttem élt magyarnak leikével átitatott drága örökséget, ezt a minden utánam élő magyarra átszármaztatandó szent muzsikát, s gyönyörűséges kötelességemnek érzem ennek minél tökéletesebb megismertetését, megbecsülését, megkedveltetését.” — Szüleid iránti gyermeki szeretetednek azzal is bizonyságát adtad, hogy édesapád munkájának, a cipészmesterségnek szakszókincsét összegyűjtötted. Édesapád bölcs és jóságos segítségét érzem a kis kötet létrejöttében. — A különböző mesterségek, szakmák magyar műnyelvének, szakszókincsének az összegyűjtését régóta szorgalmazzák nálunk. Aldatközlőm valóban édesapám volt, akinek emlékezete megőrizte a szavakat, kifejezéseket, sőt a régi mesterségbeli szokásokat is. — Minap egyik városi könyvesboltunk kirakatában a Nyelvtudományi Értekezések sorozatában kisebb könyvedet láttam. Érdekes címe volt: A pingvintől a kolibriig — egzotikus madarak magyar nevei. Madártannal is foglalkozol? — Nem! Nem ornitológus, hanem nyelvész vagyok. Tavaly jelent meg: Magyar madárnevek című könyvem, amelyben több ezer,régi és újabb, köznyelvi és nyelvjárási madárnevünk szótörténetét és eredetét mutattam be. Idén egy kisebb kötettel egészítettem ki az európai madarak magyar elnevezéseit és azok eredetét tárgyaló monográfiámat. — Az emberi elme talán legnagyszerűbb alkotása a nyelv. Gondolataink, érzelmeink kicserélésének ez a mindennapi eszköze az emberi életnek és fejlődésnek egyik legfőbb tényezője, sőt feltétele. — Valóban az! Ezért kell rá nagyon vigyáznunk! — Talán veszélyben van nyelvünk? Ügy látod? — Nem, nem a magyar nyelvvel van a baj, hanem a nyelvet használókkal. A helyes nyelvhasználat helyes nyelvi és életviteli magatartással is együtt jár. Akit tiszta, pontos és nyílt beszédre neveltek, az inkább lesz tetteiben is az! Milyen szorgalommal és figyelemmel tanuljuk az idegen nyelvet, ugyanígy a magyar nyelvnek is meg kellene adni ezt a figyelmet választékosságban, kifejezőkészségben, a gondolatok világosságában! A felnövekvő ifjúságot sok oldalról sokféle hatás éri. Meg kellene tanítanunk a fiatalokat az anyanyelvűnk egészségéért való felelősségre. Hallatlanul fontos a nyelv! Nyelv nélkül nincs társadalom. A nyelv köt össze minket a világgal, a társadalommal, a másik emberrel. A nyelvi zavarok gátjai az általános fejlődésnek is. Nyelv és gondolkodás nagyon szorosan összetartozik. Szegényes lesz a beszédünk, mert szegényes a gondolkodásunk. Ahogyan vigyázunk ruhánkra, házunkra, gépkocsinkra —, nyelvi szempontból is vigyáznunk kell és sokkal többet kell adnunk magunkra. — Végül hadd kérdezzem meg: melyek további tudományos terveid? — Szülőfalum tájnyelvi szólásait, közmondásait, szóláshasonlatait kívánom közzétenni közelesen. Foglalkoztat az a kérdés is, hogy a nyelvjárás köznyelv felé közeledésének a jelenségeit lehet-e — s ha igen, hogyan — szabályokba foglalni. A nyelvjárástan kérdésein kívül vonz a szótörténet, az etimológia izgalmas, színes vilaga. Szeretnék sokat dolgozni. A nyelv ta
