Diakonia - Evangélikus Szemle, 1986
1986 / 2. szám - Veöreös Imre: Hozzáfűzések C. G. Jung emlékezéseihez
82 VEÖREÖS IMRE: HOZZÁFÚZÉSEK 3. A halál utáni élet Jung számára az emberi lélek ősi vágya. Kutatásai során a lélek tudattalan tartalmai mutattak erre. Sőt szerinte a tudattalanból az álmok és a parapszichológiái jelenségek révén jelzések érkeznek a halál utáni életről, noha ezeket az információkat nem veheti tudományosan igazoltnak. Nem dönthetjük el — hangsúlyozza —, hogy valóban a holtak jelentkeznek-e vagy saját lelkünk kivetítődéseivel találjuk magunkat szembe. A lélektan felől a halál utáni életet lelki síkon megvalósulónak lehet sejteni, annak közelebbi megismerése nélkül. „... a psziché lehet az a lét, amelyben a ,túlvilág’ vagy a ,holtak országa’ rejlik. A tudattalan és a ,holtak országa’ e tekintetben rokon értelmű szavak.” A lélekvándorlás indiai eredetű gondolatát sem utasítja el, de nem is vallja ismeretként megalapozhatónak. Minderre a keresztyén hit részéről nekünk lényegében egyetlen válaszunk van: a tudattalan — ma még rejtett titkaival, akár a holtak, az ősök szellemével együtt is — e világhoz tartozik. Szakkifejezéssel: immanens valóság. A keresztyén reménységben vallott halál utáni lét, az örök élet pedig „túl van” minden emberin, földin: transzcendens valóság. Az örökkévalóság isteni szférája nem azonos az emberi lélek tudattalan mélyével. Sőt oda a tudattalanunk sem ér el. A halálon túli „pszichikai létezés” jungi gondolata hasonlóságot mutat ugyan Pál apostolnak a feltámadottak állapotáról mondott szavával: ő „lelki testnek” nevezi (lKor 15,44): „elvettetett (a földbe) érzéki (az eredetiben: pszichikus) test, feltámasztatik lelki (az eredetiben: pneumatikus) test”. Persze Jung psziché- és azi apostol pneuma-fogalma között alapvető eltérés van. Ezenkívül áthidalhatatlan különbség, hogy az apostol és hitünk szerint a „feltámadás” nem folytatása bármi földinek — így az emberi pszichének sem —, hanem merőben új teremtés. Az eljövendő örök életről, amelyben Jézus Krisztus feltámadása alapján bizonyosan hiszünk, közelebbit semmit nem tudhatunk. A transzcendenciába, Isten láthatatlan világába földi szemnek nincs betekintése. A Szentírás jelképei, emberi képzetek, a tudattalan ősi tartalmai sem nyitnak ablakot. „Hanem hirdetjük, amint meg van írva: ,Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg nem sejtett’, azt készítette el az Isten az őt szeretőknek.” (lKor 2,9) Ez a Krisztusról szóló vallástétel átfogja a jelent és az örök jövendőt. Jung életműve huszadik századi tanúságtétel: a lélek mélye, a tudattalan sejtelmesen Istenről vall és túlmutat a halálon. Tömören így fejezi ki a maga nyelvén: a lélek „természeténél fogva vallásos”. Karácsony ajándéka Ha azt mondjuk: karácsony van, akkor voltaképp azt mondjuk: a testté tett Igében Isten belemondta a világba utolsó, legmélyebb, legszebb szavát, amely többé már vissza nem vonható, mert ez a szó Isten végleges tette, Isten maga a világban. Karl Rahner
