Diakonia - Evangélikus Szemle, 1986
1986 / 2. szám - Székely András Bertalan: Hitélet a szlovéniai magyar szórvány körében
SZÉKELY ANDRÁS BERTALAN Hitélet a szlovéniai magyar szórvány körében A jugoszláviai megyarság legkisebb egysége az ország legnyugatibb köztársaságában, Szlovéniában él. A történelmi Vas és Zala megyék déli nyúlványait, az őrség és Hetés területét lakják. A Mura folyó és a magyar határ közötti földrajzi egységet az utóbbi évtizedekben meghonosodott kifejezéssel Muravidéknek nevezik — így az ennek a területnek 33 településén élő mintegy tízezernyi lélek alkotja a muravidéki magyar szórványt. Mivel törzsökös népességről van szó, a szlovén alkotmány — hasonlóan a tengermelléken élő olaszokéihoz — kiterjedt nemzetiségi kollektív jogokat biztosít a Lendva és Muraszombat között lakó kisebbségnek: kétnyelvű iskolarendszerük, nemzetiségi érdekképviseletük, folyamatosan fejlődő kulturális intézményeik a határokon túl is érdeklődést váltanak ki.1 Jelen írásunkban vallási életük néhány fontosabb jellegzetességét igyékszünk felvillantani. A szlovéniai magyarok nagyobb hányada — az Alsólendva környékén élő egység — római katolikus. Miután Szent László a Muravidéket vallásilag és közigazgatásilag Magyarországhoz csatolta, 1094-ben megalapította a zágrábi püspökséget. E népesség így közel hét évszázadig a zágrábi püspökség fennhatósága alá tartozott.2 A1 magyarlakta terület három egyházigazgatási körzetre oszlott. A tizenegy hetési faluból kilenc (közöttük a szlovén Kebeleszentmárton) Dobronak mezőváros plébániájához tartozott. Miután egész Hetésben nem volt más templom és iskola, vasárnaponként ide jártak istentiszteletre, illetve hétköznap a tanulók iskolába. Mivel régen Hetés vidékén egyéb temető nem létezett, az ide tartozó falvak halottait is a plébániaközpontban, Dobronakon temették el az ún. hetési temetőben. Az alsólendvai plébániához, az „alsó fárához” tartozott a város körüli összes magyar falu és a szlovén Hotica. Lendván — tekintve, hogy más templom a tizennégy településből álló plébánia területén itt sincs — vasárnaponként szintén a plébániatemplomba jártak misére, egykor halottaikat is ide temették. Az Őrség egyes falvaiban szórványkatolikusság él, őket a muraszombati plébánia fogja össze ma is. A plébániai hovatartozás több szempontból is fontos. A házassági kapcsolatok döntő mértékben a plébániai kereteken belül jöttek létre. A népi tudatot is befolyásolja az egyházigazgatási illetékesség: Hetés kiterjedését, falvait az itt lakók közül sokan eszerint határozzák meg. A templomban látták és utánozták egymás ünnepi viseletét, beszélgetéseik során pedig nyelvjárásuk csiszolódott össze. Tekintettel arra, hogy ez a kapcsolat rend-
