Diakonia - Evangélikus Szemle, 1986
1986 / 2. szám - Kosáry Domokos: Evangélikusok és a művelődés Magyarországon
KOSÁRY DOMOKOS Evangélikusok és a művelődés Magyarországon A saját módján, ilyen vagy olyan változatban, mindegyik vallásfelekezet kialakította a történelem folyamán a maga kulturális életét, értékrendszerét, hagyományait. Közvetlenül, széles körben és magától értetődően azokban a századokban, amikor az egyházak még döntő szerepet vittek az egész művelődés terén, és gyűjtőkeretként széles körben maguk fogták át a hitéleten túlmenően a nevelés, oktatás, ismeretátadás, a tudományok, a könyvkiadás, az irodalom vagy éppen művészetek igen különböző ágait. De az így kialakult kulturális hagyományrendszer hatása sok vonatkozásban azután is folytatódik, hogy a XVIII. század óta különböző művelődési funkciók kezdenek az egyházak hatóköréből sorra kiválni, lassú folyamat eredményeként laicizálódni, illetve önállósulni. E hagyományrendszer kérdésével konkrét téma kapcsán a XVIII. századi Magyarország művelődésének vizsgálata során találtam szemben magam. Hadd számoljak be röviden erről. A XVII—XVIII. század fordulója nézetem szerint határvonal a magyar történelemben. Nem csak azért, mert új viszonyok, más, új ország, a mai ország közvetlen elődje indul itt, hanem a művelődés terén azért ís, mert ekkor jelentkeznek új, korszerű irányzatok az egyházi barokk, vallásos művelődésen belül. Ez még nem a tulajdonképpeni felvilágosodás, hanem csak az a lépcsőfok, amely azt megelőzi. Egy újfajta, őszinte kegyesség, amely egyszerre mélyebb, egyszerűbb és ésszerűbb, szemben az ortodoxiával. Több változatát ismerjük ennek. Ilyennek tekinthető katolikus oldalon a janzeniz- mus, amelynek Franciaországban nagy szerep jutott, Magyarországon viszont a maga idejében nem sok visszhangja volt. Legtöbb nyomát talán a Rákóczi emigrációban találjuk. Református oldalon beszélfietünk ugyancsak a XVII. századtól fogva a puritanizmus, kartezianizmus, coccejanizmus hatásáról, amely angol, holland egyetemek magyar hallgatóinak közvetítésével került Magyarországra, közelebbről Erdélybe. Ezek ellen azonban fellépett az ortodoxia. Részint elnyomta, mint a puritanizmust, részben magához haA Magyarországi Evangélikus Egyház emlékbizottsága, a Luther-év alkalmából, tudományos ülésszakot rendezett a Magyar Tudományos Akadémia budavári kongresszusi termében 1983. december 16-án. Miután az előadások tervezett kötetben való megjelentetésére nem került sor, most közöljük jelen számunkban Kosáry Domokos akadémikus és Szennay András bencés főapát, teológiai tanár akkor elhangzott jelentős tanulmányait. (Szerkesztő)
