Diakonia - Evangélikus Szemle, 1986
1986 / 2. szám - Tóth Károly: Miért kell az egyházaknak és a keresztyéneknek a békéért fáradozni?
TÖTH KÁROLY Miért kell az egyházaknak és a keresztyéneknek a békéért fáradozni? A Keresztyén Békekonferencia időszerű feladatai Az egyházak békemunkáját, így a Keresztyén Békekonferencia feladatait is — a különösen a feszült és bonyolult világhelyzetben — ökumenikus és egyházi szempontból három új tényező határozza meg: 1. Az ENSZ által 1986-ra meghirdetett „Nemzetközi Béke Év”; 2. A)keresztyén egyházak körében élénken tárgyalt és egyre nagyobb mértékben ismertté váló kezdeményezés egy „Ökumenikus Béke Világzsinat” összehívására. (Ez a gondolat nagy teológiai vitát váltott ki, melynek kihatásai jelenleg még áttekinthetetlenek); 3. Üj színnel gazdagította a keresztyének béke-fáradozásait a római katolikus egyház fejének, II. János Pál pápának a felhívása egy világméretű bé- ke-imamozgalom megindítása, melynek ünnepélyes kezdete az olaszországi Assisiben a tervek szerint ez év október 27-e. Erre a rk. egyház feje meghívta a nagy világvallások vezetőit. Ezek azok a friss kezdeményezések, amelyek az évtizedek óta érvényes célkitűzések mellett befolyásolják békeszolgálatunk helyzetét. A különböző egyházi békekezdeményezések félreérthetetlenül utalnak arra, hogy a keresztyének figyelmét fokozódó mértékben leköti a gond, miként lesz megakadályozható a nukleáris katasztrófa, ami egyet jelentene az emberiség teljes pusztulásával. Más szavakkal kifejezve: a nukleáris veszély érzékelése általános az egész világon. A vonatkozó elrettentő adatokat szükségtelen ismételni — közismertek. Csupán arra utalok, hogy jelenleg a világon tárolt atomfegyverek pusztító ereje egymilliószorosa a Hirosimára ledobott első atombombának. Több bomba van már, mint lehetséges célpont. Ha hozzátesszük ehhez még azt, amit a tudósok „nukleáris tél”-nek neveznek, azaz: „kisebb” atomháború esetén is olyan klimatikus változások következnének be a földön, melyeknek a kihatásait teljes pontossággal lehetetlen felmérni, akkor az emberiséget fenyegető veszély méretei méginkább kirájzolódnak előttünk. Orvosi vélemény szerint még egy korlátozott atomkatasztrófa esetén sincs segítség; az orvosok teljes tehetetlenségre lennének ítélve. Világosan beszélt erről ez év tavaszán a Kölnben lezajlott „Orvosok az atomháború ellen” konferencia üzenete. Mi tehát a jelenlegi helyzetben a keresztyén egyházak teendője? E kérdésre úgy adunk választ, hogy a keresztyén békemunkának három alapvető mozzanatára összpontosítjuk figyelmünket. Ezeket így fogalmazzuk meg: Az egyházak békemunkájának I. mik a motívumai? II. mik a céljai? III. mik a sajátos módszerei?
