Diakonia - Evangélikus Szemle, 1985
1985 / 1. szám - Nagy Gyula: Aktív reménység. A budapesti evangélikus világgyűlés mérlege
NAGY GYULA: AKTÍV REMÉNYSÉG 19 el a világtól, hanem sokoldalú szolgálatra indít a világért. A hivő embereknek a „reménység fáklyavivőinek” kell lenniük ma, a hit és a szeretet konkrét összefüggéseiben. Evangélikus ökuménizmus és misszió Egyik fontos üzenete marad ennek a világgyűlésnek, hogy a lutheri reformáció egyházának evangélikus egyháznak, de ugyanakkor „ökuménikusan nyitott” egyháznak is kell lennie, az egész keresztyénség szolgálatában. Nemcsak Willebrands kardinális, Lékai bíboros-prímás, valamennyi magyar egyház vezetőinek aktív jelenléte volt a jele ennek az ökuménikus nyitottságnak, hanem az a kiemelt szerep is, amit a zsidó—keresztyén dialógus kapott ezen a találkozón. Ez a világkonferencia valóban mind jele, mind próbája volt egy remélt „egységnek a kiengesztelt sokféleségben”. Másfelől „Budapest 1984” fontos állomás a misszió új értelmezésében is.. Különösen az ún. „harmadik világ” evangélikus egyházai gyakoroltak éles kritikát a misszió eddigi hagyományos formáin, és követelték az evangélium hirdetésével együtt az evangélium megélését, a szeretet felelősségét. Ami a misszióról Budapesten elhangzott, bizonyosan sokat foglalkoztatja majd az evangélikus világcsalád tagjait. A keresztyén szeretet mai föladatai A múltban sokat kritizálták az evangélikus egyházakat azért, mert olyan hangsúlyt tettek sokszor a belső hitre, hogy háttérbe szorult a cselekvés, a keresztyén életfolytatás, az „élet megszentelésének” követelménye. A budapesti nagygyűlés mindenesetre ellenkező jeleket állított. Nagyon is sokoldalúan és a mai világ valóságában foglalkozott keresztyén hitünk etikai konzekvenciáival. A „halál ezer arca”, Isten teremtett világának felelőtlen pusztítása, gazdasági és társadalmi igazságtalanságok, milliók éhhalála a világ számos részében — mindezek világosan jelezték, hol és miben kell a keresztyén szeretetnek ma a személyes emberi viszonylatok mellett társadalmi és világméretben is aktívnak, elkötelezettnek lennie. A dél-afrikai faji megkülönböztetés megrázó nagygyűlési vitája, a nők és a fiatalok helyzete, a testilelki sérültek szenvedései — a budapesti világgyűlés ezekben a kérdésekben remélhetőleg sok egyház és sok hivő szemét nyitotta meg, és hozott új lelki erőket mozgásba a világ evangélikusságában! Keresztyén felelősség a békéért Jelentős szolgálatot végzett látásunk szerint a budapesti nagygyűlés végül azzal is, hogy járható utakat állított az őrült fegyverkezési verseny és egy atomháborús világkatasztrófa miatt rettegő milliók elé. Weizsäcker és Simái professzorok előadásai, a tizenharmadik munkaszekció jelentése és az ifjúsági világtalálkozó munkadokumentuma jó eligazítást adnak az evangélikus egyházak és hívők számára ezekben a kérdésekben. Igaz, hogy a nagygyűlés Üzenete ezen a területen világosabb és konkrétabb lehetett volna — ezt szóvá is tettük a záróvitában. Budapesten mégis nyilvánvalóvá lett, hogy az egyházakat és a keresztyéneket Krisztus-hitük ma arra kötelezi, hogy „minden politikai és ideológiai határon keresztül hidakat építsenek a népek között” (a nagygyűlés Üzenete).
