Diakonia - Evangélikus Szemle, 1985

1985 / 2. szám - Veöreös Imre: Az Újszövetség születése. A hit könyve

VEÖREÖS IMRE: AZ ÚJSZÖVETSÉG KELETKEZÉSE 81 például az antiochiai püspök 200 körül a Péter evangéliuma néven futó irat­ról, mely 150 körül keletkezett Szíriában. A szerzőség kérdésében a reformáció mondta ki az egyháztörténeti jelen­tőségű szót. Luther Márton felismerése volt, hogy nem a szerzőjüktől függ, mely könyvet tekintjük szent iratnak. Egyedül a Krisztusra vonatkozásuk alapján értékelte az Újszövetség könyveit („was Christum treibt”). Hitelvileg mindmáig nyitott az Újszövetség határa: a megfeszített és feltámadott, élő Jézus Krisztusról szóló örömhír a mértéke mindegyik iratának és részleteik­nek. Napvilágra is kerülhet még olyain irat a korai keresztyén időkből, amely belekívánkoznék az Újszövetség könyvei sorába. (A Holt-tenger mel­lett egy barlangban 1947 tavaszán felfedezett ún. qmrani lelet5 bizonyítja, milyen meglepetéseket tartogathat a föld mélye. Az egyik legjelentősebb bib­liai kéziratot pedig csak 126 éve találták meg a Sinai-kolostorban.) Áttekintésünk végén különös felfedezésre tehetünk szert. Az Újszövetség rendkívül ökumenikus gyűjtemény, abban az értelemben, hogy — mai szó­val — meglepően pluralista, többféle teológiát képvisel. Az első három evan­gélium, a páli levelek, a jánosi iratok keresztyén gondolatvilága merőben más. Folytathatnánk a sort, mely a szent iratok tartalmi és formai változa­tosságáról tanúskodik. Ezt a különbséget a szerzők is érzik, ha ismerik a másféle újszövetségi iratokat. Jakab óv a páli tanítás, a hit által való meg- igazulás félreértésétől (2,14). Péter második levelének írója Pál leveleit nehe­zeknek találja (3,15—16). A nagymérvű változatosság abból ered, hogy más­más történeti helyzetben, különböző környezetben, sajátos gondolati irányok­ból közelítik meg Jézus Krisztust. De a sokféle teológia, mely az Újszövet­ség irataiból kiviláglik, egyetlen központ körül rendeződik: ez pedig a Jézus Krisztus által kegyelmes Isten! Ezzel megkapjuk az egész Szentírás magya­rázó elvét is, amint arra Luther mutatott rá első ízben. Az Újszövetség keletkezését a történeti kritikai kutatás megállapította.. A nyitott kérdések pedig további vizsgálódásra várnak. Mindezek ismereté­ben a hitnek ott jut páratlan szerepe, hogy ebben a keletkezési folyamatban ■az emberi, történeti tényezők mögött, immár a kutatás eszközeivel megálla- píthatatlanul, Isten Szentlelkének rejtett, csodálatos munkáját veszi észre. És ott jut szerepe a hitnek, hogy ebből az ókori iratgyűjteményből kihallja Isten mai szavát a Jézus Krisztusban megjelent szeretetéről és a szereteté- vel készített örök jövendőről. Ez a cikk azért íródott, hogy jobban értsük az Újszövetséget, és így igazabban, helyesebben fogjuk fel belőle Isten ön- kinyilatkoztatását. Az Újszövetség a hit könyve, mert Krisztus-hitből született. És a hit köny­ve, mert létrejövetelében a Szentlélek munkáját meglátni és a könyvből Isten igéjét meghallani csak Krisztus-hittel lehet. SZAKKIFEJEZÉSEK MAGYARÁZATA 1. hellenisztikus: a Krisztus születése körüli századok elgörögösödött világkultúrá­jához kapcsolódó 2. gnosztikus: egy jellegzetes antik vallástörténeti gondolkozásmód, mely több pon­ton érintkezett a keresztyénséggel 3. szinkretista: a római császárság idején különféle vallási és filozófiai irányok keveredését mutató 4. apokaliptikus: a világ végéről szóló részletes jövendölésekkel foglalkozó 5. qmrani iratok: az időszámításunk kezdete körüli századokban működő zsidó szekta könyvtárának maradványai

Next

/
Thumbnails
Contents