Diakonia - Evangélikus Szemle, 1985
1985 / 2. szám - Veöreös Imre: Az Újszövetség születése. A hit könyve
VEÖREÖS IMRE Az Újszövetség születése A hit könyve Az egyik fővárosi gyülekezetben folyóiratunk programjáról beszélgettünk tea mellett különböző korosztályok tagjaival. A meghitt körben felvetették, hogy szeretnének olvasni a Biblia keletkezéséről. A kívánság az utóbbi években fellobbant érdeklődés jele volt a Szentírás mélyebb ismerete iránt. Megnyilvánul ebben a kíváncsiságban a mai kor emberére jellemző népszerű tudományos igény. A Bibliával kapcsolatosan hozzájárul ehhez az ismeretlenség köde: a protestáns egyházak is szinte zárva tartották híveik elől azt a roppant tudásanyagot, amelyet a teológiai kutatás összegyűjtött, s csak leendő papjaikkal ismertették a hittudományi főiskolákon. Ma annál inkább jogos a dörömbölés a zárt ajtón, mert a Biblia világával az általános ismeret- terjesztés is behatóan foglalkozik. Annak a kelenföldi őszi estének a folytatása kíván lenni ez az írás másokhoz is szólóan. Az Üjszövetség ókori keresztyén iratok gyűjteménye, melyek az első század második felében és a második század elején keletkeztek (egyedül Péter második levele nyúlik mélyen bele a II. századba). Az iratok valamennyien missziói célt szolgáltak — a misszió szó tág értelmében: a Jézus Krisztusban való hitet ébreszteni és megújítani, ennek a hitnek minden cselekvésbeli és közösségi következményével együtt. Nincs köztük egyetlen „semleges” irat sem. Ami az Újszövetségben foglaltatik — akár egy személy, akár közösségi hagyomány adja elénk —, mind egzisztenciálisan elkötelezett Jézus Krisztus mellett, azaz a földön élt názáreti Jézus mellett, aki a feltámadt, megdicsőült Krisztus. Az újszövetségi iratok sorait valamilyen módon átszövi ez a hit. Függetlenül attól, hogy a Jézus Krisztusban való hitet ma valaki minek és miként minősíti, az Újszövetség vizsgálata során ennek a hitnek az iratokat átfűtő szerepét — hogy úgy mondjam — tudományosan is meg lehet állapítani. Az Újszövetség megértésének az első feltétele, magának a 27 iratból álló gyűjteménynek világos tanúsága, keletkezési indoka, hogy Krisztus-hitre akar hívni, ebben a hitben megőrizni, ebből a hitből fakadó életmódban és reménységben megerősíteni. Az Újszövetség keletkezésének másik átfogó motívuma az, hogy minden könyve gyülekezeti használatra született. Még a legszemélyesebb irata is (Filem 2.). A levelek a gyülekezetek istentiszteleti összejövetelén való felolvasásra voltak szánva, s az evangéliumoknak már a régebbi, alakuló hagyományanyaga is gyülekezeti együttléteken töltött be áhítatos, vagy a hit ismereteire oktató szerepet. Az iratok újszövetségi gyűjteményében előttünk áll
