Diakonia - Evangélikus Szemle, 1984
1984 / 1. szám - Kulturális figyelő
KULTURÁLIS FIGYELŐ Luther Márton emlékezete Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban Á kiállítás anyagát dr. Fabiny Tibor, Papp Ivánné és Péter Márta állította ösz- sze. A német és németalföldi festményeket dr. Urbach Zsuzsa válogatta. A rendezés Péter Márta, a kiállítástervezés Pataki Dóra munkája volt. A magyarországi evangélikus egyház XVI—XVII. századi történetét és kulturális kisugárzását átfogó katalógus hasznos segítséget nyújt a jövőben a további tájékozódáshoz és kutatáshoz. (Szerkesztő) A Luther-jubileumi év előkészítésére 1982 márciusában megalakult Luther Emlékbizottság kezdeményezésére, az Egyházi Gyűjtemények Szakfelügyeletének közreműködésével nyilt meg a Luther Márton emlékezete című kiállítás 1983. december 16-án a Szép- művészeti Múzeum márványcsarnokában. Tiszteletadás kívánt lenni ez az esemény Luther életműve előtt, s egyúttal elődeink előtt is, akik Luther nyomán felemelték „Krisztus zászlaját és az evangéliumi igazság tanítását”. Kettős célkitűzés irányította kiállításelőkészítő munkánkat. Egyfelől — a rendelkezésre álló emlékanyagból adódó töredékességet is vállalva ■— képet adni Luther reformátort tevékenységéről, felvázolni a köré tömörülő reformátortársak (Melanchthon, Bugen- hagen) szerepét, megmutatni a reformáció további elágazódásait (Zwingli-, Bucer, Kálvin). A reformáció különböző irányainál megmutatkozó akárcsak árnyalati vagy éppen lényeges tanbeli eltérések a magyarországi reformáció kialakulását sajátos módon határozták meg, egymásra hatásuk a magyar protestantizmus egyes ágainak jellegzetes színezetet adott, ez indokolta jelenlétüket a kiállításon. A Luther és a reformáció kora című egyetemes emlékanyag centrumában helyeztük el Luther teológiai tartalmú, illetve társadalmi vetületű írásait, bibliafordításait, egykorú képmásait, s személyes relikviájaként 1542-Jben írott eredeti végrendeletét. Hatalmas irodalmi munkásságából a bibliafordítások mellett a korai reformátort iratok kaptak nagyobb hangsúlyt, hiszen ezek a kiadással szinte egyidőben Magyarországon is megjelent művek indították el a hazai reformációt, amint arról két erdélyi lelkész-történetíró: David Hermann és Georg Haner szintén kiállított könyvei még a XVII. század végén is megemlékeznek. A teológiai gondolkodást őrző könyvek körül felsorakozó, a reformáció szellemi mozgalmához kapcsolható XVI. századi német és németalföldi képzőművészet emlékei — festmények, könyvgrafikák, önálló grafikai lapok vagy sorozatok, érmek és plakettek — hármas funkciót töltöttek be a kiállítás egészében. A művek egy csoportja azt példázza, hogy a lutheri reformáció Krisztus- és evangéliumközpontú teológiája a korábbi ikonográfiái típusokat a reformáció szellemében átformálta, sőt új típusokat is alakított ki. A szóbeli és írott polémia mellett, a szellemi mozgásokra gyorsan reagáló, a széles nyilvánosságnak szóló grafikai műfajokban is megjelent az új eszmének a régivel viaskodó, propagandisz- tikus célzatú képi változata, önállóan vagy a főtéma mellékhajtásaként. Ezek a polemikus grafikák alkották — viszonylag kevés számban — a második témacsoportot. A harmadik tematikai egységgel, a különböző műfajokban megjelenő portrékkal a kiállításlátogató elé tudtuk idézni a kor szellemi és politikai vezéralakjait. Az egyetemes művészet alkotásai témáikkal, mögöttes tartalmaikkal — beleértve a szerteágazó történelmi vonatkozásokat is —, műfaji sokrétűségükkel, magasrendű esztétikai értékeik
