Diakonia - Evangélikus Szemle, 1984
1984 / 1. szám - ifj. Fabiny Tibor: „Ö, az én próféta lelkem!" A Hamlet mint a Látás Költészete
36 IFJ. FABINY TIBOR: A HAMLET ítéletet csellel átruházza „barátai”-ra. Közben többször is bolonddá teszi őket: egyszer sípot ad a kezükbe, s azt kéri, hogy játsszanak rajta. Amikor ők ezt képesség hiányában elhárítják, Hamlet kifakad: No lám, mily becstelen eszközzé akartok ti tenni engem. Játszani akarnátok rajtam, ismerni billentyűimet, kitépni rejtelmem szívét, hanglétrám minden hangját kitapogatni a legalsótól a legfelsőig: pedig e kis eszközben zene rejlik, felséges szózat, mégsem bírjátok szavát vennii. A keservét! azt hiszitek, köny- nyebb énrajtam játszani, mint egy rossz sípon? 3. Végezetül pedig vegyünk szemügyre egy rejtetten szellemes és szellemesen rejtett, a magyarázóknak sok töprengést okozó párbeszédet Polonius holttestéről. Itt is látni fogjuk, hogy bármennyire is szerencsés és szöveghű az Arany-fordítás, mégiscsak az eredeti segítségével kísérelhetjük meg e „rejtvény-költemény” kibogozását. Guildenstern: Uram, meg kell mondania, hol a test, s jöjjön velünk a királyhoz. Hamlet: A test a királynál van, de a király nincs a testnél. A király afféle izé — Guildenstern: Mizé, Uram? Hamlet: Semmizé. Vezessenek hozzá. Bújj be, róka, mind utána. Angolul: Guildenstern: My Lord, you must tell us where the body is, and go with us to the King. Hamlet: The body is with the King, but the King is not with the body. The King is a thing — Guildenstern: A thing, my Lord! Hamlet: Of nothing. Bring me to him. Hide fox and all after. Ebben a pár sorban két fejtörést okozó mondat is található. Az első: „A test a királynál van, de a király nincs a testnél.” A második viszont csak akkor lesz értelmes, ha az angol eredetit idézzük: „The King is„a thing ... of nothing.” Lássuk tehát az elsőt. Egri Péter egyik egyetemi előadásában három értelmezési lehetőséget állapított meg. Az első hagyományos: test=Polonius, király=Claudius. Vagyis: Polonius Claudiusnál van, de Claudius nincs Po- loniusnál. A másik javasolt értelmezésnek már gazdagabb a tartománya: itt a mondat első felében a „király” Claudiusra vonatkozik, a másodikban viszont Hamlet apjára. A mondat behelyettesítve így szólna: Claudiusnál van a test (vagyis Caludius él), Hamlet apja (az igazi király) viszont halott: a király nincs a testnél. A harmadik elképzelés pedig a „body”-t, vagyis a „test”-et királyi méltóságnak tekinti, s a király ezúttal első esetben Hamlet apjával, a másodikban Claudiusszal azonos. Az így kiolvasott jelentés következőképpen hangzik: „a királyi méltóság Hamlet apjával van, Claudiusnál nincs királyi méltóság” — tehát a harmadik olvasat szerint Claudius trónbitorló. A lehetséges értelmezések skáláját ezúttal is tágíthatjuk az eszmetörténeti kutatások felhasználásával. Segítségünkre jön Hankins könyve, amely dokumentumokat vonultat fel annak bizonyítására, hogy a kor gondolkodása szerint itt a test és a lélek kapcsolatáról is szó lehet. Hankins azt a gondolatot, hogy a test a lélek függvénye, a lélek viszont nem függ a testtől,
