Diakonia - Evangélikus Szemle, 1982
1982 / 1. szám - Kulturális figyelő
86 KULTURÁLIS FIGYELŐ duizmus is a morál ügyével köti ösz- sze a lét magyarázatát, végül Jánosy István is a „hogyan éljünk” kérdéseire válaszol. Példaképei a keresztény Martin Luther King és a hindu Gandhi: két modern apostol, két huszadik századi erkölcsi géniusz. Legfőbb példaképe mégis Dosztojevszkij hőse: Aljosa Karamazov. Az ő raoKései visszhang Sántha György Naphívás (Kecskemét 1978) Testamentum (Kecskemét 1980) Kissé megkésve, de a legjobbkor jutottak el hozzám, vigaszul Sántha György versei. A költőt, fájdalom, már nem ismerhettem. Hatvani Lajos kecskeméti ny. református lelki- pásztor — volt pápai diák, Édesapám hajdani kedves tanítványa — vezetett el az evangélikus igehallgatóvá vált katolikus költő képletes sírjához. Igen, számomra képletes csak a sír, hiszen nekem — szememben, szívemben — most támadt fel egy eddig ismeretlen költő és világa. Hátrahagyott családján keresztül is. Vigaszul — mondtam fentebb. Méghozzá a legjobbkor vigaszul, mert mostanában kificamodott ízületű, kerékbetört, ál-vértanúságot hirdető, egymásnak rejtjelesen üzengető, belte- nyészetű költészet általam meg nem fejthető hieroglifáit lökik elém — mély tisztelet és főhajtás a kivételeknek! — az irodalmi folyóiratok, napi- <és képeslapok. Retrográd volnék költői ízlésemben? ’Konzervatív? Vagy túlságosan belém ivódott a vers tisztelete? Esetleg: nincs :fülem az újhoz? Bocsánat: nem hiszem. A költészet áhítatos tiszteletében ’nőttem. Ahhoz a nemzedékhez tartozom, amelyik már a középiskolában tanult verstant. Amelyik még memoritert is tanult. Amelyik még iskolán kívüli szabad idejében is gyönyörűséggel mondogatta magában a Toldi •sorait, Petőfi strófáit, Csokonai édes- séges dallamait, majd a Nyugatosok, Táljának rövid meghatározása Karamazov című versében olvasható: „az ösztönt fegyelmező gyémántkemény szeretet”. Ebben a morálban találta meg Jánosy István is a maga emberi és költői létének végső értelmét, törekvéseinek célját és magyarázatát. (Magvető Kiadó) Pomogáts Béla aztán József Attila, Sinka, Dsida Jenő örök-életre-hozomány sorait. Nem hiszek abban az áligazságban, hogy bonyolult kort csak bonyolult eszközökkel lehet, szabad megfogalmazni. Az ellenkezőjét hiszem. A konfliktusokkal át- meg átszőtt földgolyónak hittel teli, tiszta és egyszerű szavakra van szüksége. Ahol egyre modernebb emberpusztító fegyverek feleselnek egymással, ott egyre ősibb szavakra, igékre van szükség. Hívén hiszek a szó, az Ige erejében. Hiszem, hogy az Ige — vegyük akár ráolvasásnak, akár imádságnak, akár magunkban mondott könyörgésnek, a'kár rácsodálkozásnak egy krumplibokorra — csatát nyerhet a fegyverekkel szemben. A fegyverekkel, és az ál-hitű álköltészettel szemben. Nyers fű- és kalászillatú fuvallat csap meg, üdítő áramlat a „homoki” Sántha György verseiből. [Különben, talán nem sokan tudják, Kecskemét város szóemblémája, az Aranyhomok, Sántha György harmadik, 1935-beli verseskötetének címéből (Arany homokon nomád felhők alatt) vált közszóvá és halhatatlanná.] * Az 1978-ban kiadott kötethez, a Naphíváshoz Féja Géza írt volt emlékezetes-szép előszót. A kötet a költő 1916-tól 1972-ig írt válogatott verseinek gyűjteménye, a kecskeméti Katona József Társaság kiadásában jelent meg. (Nagy kár, hogy a kötetből hiányzik a versek születési éve, úgy tisztábban rajzolódna ki belőle a költő
