Diakonia - Evangélikus Szemle, 1982

1982 / 1. szám - Bodnár Éva: Rudnay Gyula

34 BODNÁR ÉVA: RÚDNAY GYULA fogadta. A szegénységben és ismeretlenségben átküzdött évtizedek után vég­re a legkiválóbbak közt emlegették, Lyka Károly, Dömötör István, Lázár Béla, Kállay Miklós méltatta művészetét. 1922-ben a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki. Minden reprezentatív külföldi kiállításon részt vett Velencétől Barcelonáig, Európa majd minden nagy városában és Amerikában is több helyen. Nemzetközi kitüntetéseket, grand prix-t kapott, festményeit a velencei, római, genovai, brüsszeli múzeum vásárolta meg. Művészetének delelőjén két legfontosabb témaköre: táj és emberábrázolása történelmi és vallásos kompozíciókkal gazdagodott. A húszas években új han­gon szólaltatta meg a történelmi festészet nemzeti romantikus nagy hagyo­mányait, a gyermekkorában szomjasan hallgatott históriáknak, Attila, Tinó­di, Csokonai alakjainak felidézésével. A Pusztaszeri Országgyűlés nagy go­belinjét az Országház részére készítette. Bibliai tárgyú képei közül kiemelkedő jelentőségű Mária megérkezése a kánai menyegzőre című, melynek megfestésében a velencei koloristák remi­niszcenciája éled fel s a kortárs kritikusok szerint Veronese, Tintoretto leg­szebb műveihez méltó. Hatalmas tömegeket mozgat a Keresztét című alkotá­sán, melyben a Golgotha felé hömpölygő emberáradat komor színeiből az egész kompozíció súlypontjaként Krisztus fehér ruhás alakja emelkedik ki. szenvedő, meggyötört emberségéből fönséges méltóságot árasztva. — A há­rom királyok imádásában Mária szegénysége és a napkeleti bölcsek gazdag pompája közötti mélységes ellentét is érzékelteti. Kisebb mérete ellenére is monumentális hatású a Szentlélek eljövetele című festménye: „Rudnay lel­Falusi kocsma előtt. 1910 körül. A Magyar Nemzeti Galéria tulajdona

Next

/
Thumbnails
Contents