Diakonia - Evangélikus Szemle, 1981
1981 / 2. szám - Péterffy Ida: Egy jeles prédikátor menyegzői köszöntése
PÉTERFFY IDA Egy jeles prédikátor menyegzői köszöntése Pálóczi Horváth Ádám (1760—1820) alkalmi verseivel, dalaival már az 1780-as évek elejétől mind népszerűbbé vált Veszprém, Zala és Somogy megyében. Köszöntők, tisztelgő versek, halotti siratok mellett kedvelt műfaja volt a „la- kadaLmi vers”, az epitalamikum. Utóbbiból mutatunk be egyet, ami sajátkezű másolatában maradt fenn az MTA Kézirattárában máig publikálatlanul (Jelzete: K 757/11. k. 167.). Címzettje Hrabovszky György a jeles evangélikus prédikátor, aki 1762-ben született Homokbödögén (Veszprém m.), ahol édesapja, Hrabovszky Sámuel lelkészként működött, majd Tétre került, s pályáján a püspökségig vitte. Hrabovszky György 1773-tól tíz és fél évig tanult Sopronban, majd Uraiújfalu'ban mint lelkész és rektor működött. Innen Wittenbergbe és Haliéba ment, az ottani egyetemeken elmélyíteni tudását. 1788-ban jött haza Várpalotára lelkésznek. 1789Jben, október 6-án Uraiújfaluban házasságot kötött Geyer Rozinával, akit még rektor korából megismerhetett. Az anyakönyvi bejegyzés szerint: „Vőlegénynek lakása és állapotja: Théti Tiszt. Hrabovszky György Uram, Palotai ev. Gyülekezetnek Prédikátora. Ifjú-legény. 26 esztendős. — Menyaszony lakása és állapotja: K. Egerszegi Geyer Rosina leányasszony 18 esztendős.”1 A vőlegény „Théti”, mert édesapja ott működött 1762—1786 között. Tétről eredhet a Horváth Adóimmal való ismeretség, mert ennék sógornője, Oroszi Rozália, ide imént férjhez, s a poéta gyakran megfordult a községben. A menyaszony K. (Kemény) Égerszögen született. Egyesek szerint az iváneger- szegi kocsmáros lánya volt. Mindkét község közel van Uraiújfaluhoz. A menyegzőt köszöntő Horváth Ádám ezidőtájt Füreden lakott, de jórészt Szántódon tartózkodott, ahol bérelt gazdaságát igazgatta. Hírlapi publikációik, a Hunyadi Jánosról iszóló Hunniás (1787) és a Holmi—I. c. verses kötet (1788) megjelenése óta széles körű hírnévnek örvend. A megyei nagyságokon kívül számos író, költő, tudós barátja van. Több kéziratos „lalkadalmi köszöntő”-jében érezhetően szórakoztatni akarta a társaságot. Nemegyszer az antik görög^római mitológiából vett történetekkel. Üt bemutatott darabjában minden ünnepélyességet mellőzve, közvetlen szavakkal, évődő hangvétellel fordul a nálánál két évvel fiatalabb, jól ismert, bizalmas baráthoz. A nász köszöntése természeti képpel kezdődik: „Meg tőit a hóid s vele együtt meg tőitek a fellegek.” Ősi pogány mítosz szerint a teli hold kedvez a szerelmeseknek. Az égi jel után földi hasonlatok következnék a „gondos magvető”-ről, a jó 'barátról, akinek „sok gondban fő a feje”. Űj család alapításakor illő a kívánság: „Gazdagítsd egy szép új kerttel, / Te is gazdag hazádat.” Stílus szerint nem. de bő gyermekáldást kívá-
