Diakonia - Evangélikus Szemle, 1981
1981 / 1. szám - Karner Károly: Adalékok Sopron iskolatörténetéhez
62 KARNER KÁROLY: ADALÉKOK SOPRON... a polgármester és az evangélikus érzelmű Fochter Farkast 1556-ban Sopronba hozta, evangélikus érzelmű tanítókat alkalmazott. így a latin iskolát, kivonván a plébános hatásköre alól, „evangélikussá” tette — a régivel való szakítás és minden különösebb átszervezés nélkül. Világosan evangélikus-humanista szellemű tanítónak minősül Hartmann Mihály, aki a Wittenbergben tanult Wirth Mihály21 közvetítésével került Sopronba, és aki 1554. december 19-én kelt elegáns latinsággal írt levelében ajánlotta fel szolgálatait a tanácsnak.22 Ugyanilyen volt Zeitvogel Gáspár, akit 1573-ban hívtak meg, és végül Schremmel Gáspár, aki 1583-ban került Sopronba23 és 1584-ben Ernő főherceg ismert rendelete miatt volt kénytelen a lelkészekkel és tanítókkal Sopronból távozni. Az elmondottakból kitűnik, hogy nem állapítható ugyan meg a pontos időpont, amikor a városi tanács evangélikus-humanista szellemű tanítók ide- hívásával a latin iskolát „megreformálta”, de ennek Hummel idejében kellett történnie. Valószínű, hogy az átalakulás Melanchton szellemében ment végbe, akit Wirth Mihály Wittenbergben hallgatott. Wirth ügyében Melanch- thon a városi tanácshoz levelet is intézett, — nyilván feltételezvén, hogy a tanács evangélikus szellemű.24 Az elmondottak alapján 1557 mindenesetre olyan „szimbolikus” évszám, amelynél jobbat ma sem lehet találni.25 6. Amikor a városi tanács kénytelen volt 1584-ben az evangélikus-humanista szellemű tanítókat elbocsátani, az iskola újból katolikus vezetés alá került. Ebben az időben küldték a soproni polgárok külföldi iskolákba fiaikat.28 De mikor a tanács a bécsi béke és az 1608-i országgyűlés törvényei értelmében újból lélegzethez jutott, sietett az iskolát újból evangélikus-humanista szellemben újjászervezni azzal, hogy evangélikus tanítókat alkalmazott. Köztük kitűnt a Regensburgból meghívott Schwanshof fér Kristóf.27 Valószínűleg tőle származik az a „Typus lectionum in prima et suprema curia majo- ribus praelegendarum singulis diebus et horis” (Heti órarend: az egyes napokon és órákon előadandó tárgyak az idősebb, azaz a felső tagozatban), mely bepillantást enged az újjászervezett iskola tanulmányi rendjébe.28 Latin és görög nyelvtan és mondattan, retorika és dialectica voltak a humanista oktatás alapjai, amihez főként Cicero és Vergilius olvastatása járult.20 De ez jórészt már Zeitvogel idejében is így volt. Faut krónikája szerint ti. Zeit- vogel az ifjúságot prózában és verselésben, görögben és latinban sikeresen oktatta.30 A latin iskola újjászervezésénél használta a városi tanács 1619-ben és 1620-ban „a gimnázium felállításának”31 a kifejezését. De a lényeget tekintve nem új iskola létesítéséről, hanem a réginek az újjászervezéséről volt szó. Ez a most már az időközben kialakult szóhasználatnak megfelelően „gimná- zium”-nak nevezett tanintézet, melyet a város szeretett volna a közeli megyék magyar nyelvű ifjúságának a tanintézetévé kiépíteni,32 1674-ig állott fenn, amikor az ellenreformáció viharában megszűnt. Közben azonban, főként Wittnyédi István és Grad György városi tanácsos kezdeményezésére, megalakult a magyar gimnázium, amelynek első rektora 1659-ben Köves- dy Pál lett. öt követte a régebbi iskolából átkerült M. Unger Mihály (1664—1674).33 A latin iskola örökségét így átvette a magyar gimnázium és mint evangélikus gimnázium („líceum”) folytatta működését. Ennek örökébe lépett 1948-ban a Berzsenyi-Gimnázium. 1557-et tehát ugyan csak szimbolikusan, de mégis joggal lehet — mai szó-
