Diakonia - Evangélikus Szemle, 1981
1981 / 1. szám - Karner Károly: Adalékok Sopron iskolatörténetéhez
KARNER KÁROLY: ADALÉKOK SOPRON... 61 3. Milyen körülmények közt került sor a latin iskola új épületének felépítésére és kapcsolatba hozható-e ezzel iskolai reform? Mivel erre közvetlen adatok hiányoznak, a feleletet csak az akkori soproni egyházi viszonyok ismeretében adhatjuk meg. A soproni egyházi javadalmak felhasználása körül támadt per 1553. március 10-én Pozsonyban kötött egyezséggel végződött. Ez a városi tanácsnak megszorításokkal ugyan, de bizonyos keretek közt mégis lehetőséget nyújtott egyházi javak kezelésére és felhasználására.13 Ugyanebben az évben az országgyűlés egy ideig Sopronban tanácskozott: foglalkozott ugyan a vallásüggyel, de protestánsellenes törvényt nem hozott. Ferdinándot a Sopronban szerzett tapasztalatok mégis arra indították, hogy 1553. szeptember 7-én rendeletben szólítsa fel a városi tanácsot, hogy a kezében levő egyházi földek jövedelméből hozassa rendbe és tartsa jó karban az egyházi épületeket.14 Aligha tévedünk, ha feltételezzük, hogy ez a rendelet adott módot a tanácsnak arra, hogy a latin iskolának új épületet emeljen. 4. Sopron belső egyházi viszonyait ebben az időben egyoldalúan katolikus szempontból ugyan, de mégis részletesen és tanulságosan jellemzi az a feljelentésszámba menő beadvány, amelyet a soproni főesperes, a plébános és papság intézett a győri püspökhöz.15 Ezt a, sajnos, keltezés nélküli beadványt Bán János Spillinger Farkas plébánosnak tulajdonította és 1583-ra keltezte.16 De ez a datálás helytelen. A beadvány ti. világosan utal a tridenti zsinat 1552. április 28-án történt felfüggesztésére, amikor elpanaszolja, hogy a soproniak az iskolának a plébános hatáskörébe való utalására vonatkozó régi szabályt félretolják, „mivel a tridenti zsinat abbamaradt (decrevit)”.17 Ezt a keltezést megerősíti, hogy a beadvány szerint a plébános kényszerül asztalához fogadni az iskola igazgatóját, a succentort („kántor”) stb., akik azután híreket visznek a prédikátorokhoz. Az iskola tanszeményzete azonban legkésőbb 1578 decembere után — tehát 1583-ban — nem étkezett a plébános asztalánál.18 Tegyük hozzá az elmondottakhoz, hogy a beadványban említett „mandátum Ceasareae Majestatis” nem vonatkozhatik Ernő főherceg rendeletére, mert ez a rendelet már döntött a prédikátorok ellen. Nem volt tehát szükség a prédikátorok elleni rendelkezés sürgetésére, amint a beadvány teszi. Viszont az említett „császári mandátum” lehet Ferdinánd fentebb említett rendelete, mely ellen az akkori főesperes (Dalmady Sebestyén) és a plébános állást foglalt, mert az egyházi jövedelmet az iskola újjáépítésére fordították. Mivel továbbá a beadványban a püspöknek adott tájékoztatás úgy véli, hogy a püspök nem ismeri a soproni viszonyokat,19 ezért feltételezhető, hogy a beadvány Gregoriáncz Pál tájékoztatására szolgált, aki résztvett már a pozsonyi megegyezés létrejöttében és nem sokkal a soproni országgyűlés befejezte után lett győri püspök. Ez a beadvány arról tanúskodik, hogy a katolikus egyház a városi tanács és a lakosság körében talaját vesztette, a papságnak a lakosság körében nem volt hitele, az ifjúság tanítóival együtt az (evangélikus szellemű) prédikátorokhoz húz. Sőt a „soproni urak” nem javulnak meg a király parancsára sem és „tagadják, hogy ezentúl más vallást is hajlandók lesznek eltűrni a városban, mint a lutheránus irányzatot.”20 5. Az iskola jellegét 1550 táján a városi tanács határozta meg az alkalmazott tanítókon keresztül. A fent idézett beadványtól függetlenül is bizonyosra vehetjük, hogy a városi tanács legkésőbb kb. 1553 után, amikor Hummel volt
