Diakonia - Evangélikus Szemle, 1981

1981 / 2. szám - Fabiny Tibor: A Türelmi Rendelet értékelése

24 FABINY TIBOR: A TÜRELMI RENDELET ÉRTÉKELÉSE templomaikat. III. Károly uralkodásának idején 140, majd Mária Terézia korában 192 protestáns templom esett a „vértelen ellenreform acio ” a fd o z a - tául. A helyzeten nem sokat változtatott az a sajátos vonás sem, hogy a magyar köznemesek többségükben még mindig protestánsok voltak. Mária Terézia ennek ellenére mind politikájában, mind -más vonatkozásban szívesen tá­maszkodott rájuk. A királynő nem felejtette el, hogy trónját egy ízben az „életét és vérét” felajánló magyar nemesség mentette meg. Leányának a pozsonyi országgyűlés alkalmával írt levelében külön is figyelmébe ajánlotta ezt a „minden más 'Ország nemesi rétegénél minőségileg is értékesebb” tár­sadalmi osztályt. A vallásügy kedvező alakulására azonban erjesztőleg inkább az egyre ter­jedő szabadkőműves szervezetek hatottak. Az egyre szaporodó és számos be­folyásos protestáns értelmiségi elemet is egybegyűjtő páholyok tevékenysé­gének hajszálcsövein keresztül egyre inkább beszivárogtak a felvilágosodás erői. Különösen is fel kell figyelnünk a pesti Nagylelkűség Páholy működé­sének irányvonalára. Ez egyik fő célját a felvilágosodás szelleme által meg­kívánt vallási türelem előkészítésében és propagálásában látta. A szabad- kőműves tételekkel és törekvésekkel csaknem egybecsengenek II. József toleranciát meghirdető szavai: „Mivel meggyőződésünk, hogyjkáros minden kényszer, amely erőszakot gyakorol a lelkiismereten, viszont mind a vallás­nak, mind az államnak igen nagy hasznot ad a kegyes keresztényi türelem, elhatároztuk, hogy azt minden örökös tartományunkban törvényesen meg­hirdetjük.” A nagy terv gondos előkészítés után 1781 őszén valósult meg. Mellőzve most a császári pátens megszövegezésének — egyébként igen érdekes — előzményeit, inkább annak lényegére, intenciójára és jelentőségére irányít­suk figyelmünket. Sem a jozefinizmust, II. József ideológiáját, sem magát a Türelmi Rendeletet nem értjük meg igazán, ha elsősorban vallási, teológiai vagy „ökumenikus” indítékokat keresünk benne. Akkor is zsákutcába ju­tunk, ha egyedül a francia felvilágosodás hatásán próbálunk tájékozódni. Közelebb jutunk a valósághoz, ha a toleranciaeszmék hatásának a gyökereit József tanulóévei körében keressük. Ezek során ismertette meg ugyanis őt tanára, a bécsi Christian August Beck, az evangélikus papi házból szárma­zó szászországi jogtudós, Samuel Pufendorf modem, toleráns államelméle­tével. Párhuzamosan a fiatal trónörökös sokoldalúan töprengő belső fejlődésé­vel, elsősorban politikai felismerésből született meg tehát a tolerancia gon­dolata: főként a hasznosság eszméjéből fakadó „Staatsraison”, az állam ja­vának az érdeke határozta meg azt. Kevesebb köze volt az együttérzés, sőt akár a humánum indítékaihoz, mintsem ahhoz a józan felismeréshez, hogy egy abszolutisztikus államnak feltétlenül haszna van az alattvalói iránt tanú­sított türelemből. Ilyen megfontolások alapján II. József egyszerre vált a konzervatív katolicizmus ellenségévé és a felvilágosult protestantizmus jó­tevőjévé. A korabeli irodalomban számos jelét találhatjuk az evangélikusak nagy örömének. „Ügy örültünk a császáron és vállalatain, mint a zaklatott fo­goly örül az utolsó csapásnak, mely bilincseit feloldja” — írja Molnár János. a Türelmi Rendelet után alakult Pesti Egyház első meghívott lelkésze,. — Az 1781-ben még alig 19 éves Berzeviczy Gergely, a későbbi nagy közgaz­dász és egyházfelügyelő pedig ezeket a sorokat írja Göttingába professzo-

Next

/
Thumbnails
Contents