Diakonia - Evangélikus Szemle, 1981
1981 / 2. szám - Fabiny Tibor: A Türelmi Rendelet értékelése
FABINY TIBOR: A TÜRELMI RENDELET ÉRTÉKELÉSE 25 A Türelmi Rendelet apoteozisa II. József emlékérmén, a három felekezet papjának ábrázolásával rának, Schlözer Ágostnak: „A protestánsoknak csaknem két évszázadon át annyi elnyomásban volt részük, hogy alig maradt más számukra, mint egykori jogaiknak és a boldog időknek az emléke. Az emberbarát József ismerte a nép elnyomott és igazságtalan helyzetét, amikor trónra lépett. Nem leszünk ezentúl üldözöttek, szabad lesz a vallásgyafcoriatunk, betölthe- tünk hivatalokat... Sokat tett értünk. De mi minden hiányzik még mindabból, amivel rendelkeztünk, s amit Isten és a világ előtt jogosan követelhetnénk?!” Ha ezek után a Türelmi Rendeletnek, e kétszáz éves ..királyi kegynek” a jelentőségét és hatását vizsgáljuk, a következőket állapíthatjuk meg. 1. Lehetővé tette, hogy a protestánsok is heilleszkedjenek a Monarchia közjogi szervezetébe. A nemkatolikusok vallási kérdésekben továbbra is a megtűrt kisebbségek kategóriájában maradtak, állampolgári, polgárjogi tekintetben azonban egyenrangúakká váltak a többiekkel. Erre utal is az Ediktum szövege: „Ha valaki tehetséges, rátermett, s ugyanakkor feddhetetlen keresztény életet folytat, alkalmazásában ne legyen többé akadály a vallása. A nemkatolikus felet is illesse meg ezentúl az akadémiai méltóságokhoz való jog.” Ettől kezdve valóban felekezeti szempontoktól függetlenül adományozott a király címeket, rangokat és közjogi állásokat. Érdekes módon gyors egy
