Diakonia - Evangélikus Szemle, 1980
1980 / 1. szám - Andorka Rudolf: Társadalmunk életmódja az időmérleg vizsgálata alapján
30 ANDORRA RUDOLF: TÁRSADALMUNK ÉLETMÓDJA.. és 1965-ben Magyarország egy győri felvétellel részt vett egy nagy nemzetközi összehasonlító időmérleg felvételben.8 Jövedelemszerző munka A külföldi szociológiai szakirodalomban gyakran olvashatunk olyan írásokat, amelyek a szabad idő növekedésével, az abból származó problémákkal foglalkoznak. C. W. Mills például több mint két évtizeddel ezelőtt ezt írta az amerikai társadalomról: „A modern korban a munkával és játékkal kapcsolatos legfontosabb tény az, hogy a munka által megszervezett órák száma csökkent és a nap fennmaradó órái intenzíven szerveződnek kereskedelmi célokra. Ahogy a termelés gépezete lerombolta a független, értelmes tevékenységként végzett munkát, úgy adott sok embernek több szabad időt. Most azonban a szórakoztatás gépezete lerombolja ennek az időnek szabadságát... Ténylegesen ennek az életmódnak értékei egyre inkább a szabad idő etikájának értékei. Mivel ahogy a munka értelme csökkent és nem ad az életnek belső irányt és központot, a szabad idő válik az élet céljává, és a szabad idő etikája elnyeli az összes értékeket, köztük a munka értékeit is .”9 Magyarországon azonban még távol vagyunk ettől a helyzettől. A törvényes munkaidő ugyan nem lényegtelenül csökkent az 1960-as évek eleje óta és még inkább a két világháború közötti időszakhoz képest, de ezt részben ellensúlyozta a háztartáson kívül kereső munkát vállaló nők arányának növekedése. A vállalatoknál, termelőszövetkezeteknél, hivataloknál levő munkahelyeken végzett munka ideje tehát egyénenként rövidül, de a felnőtt népességnek növekvő része vesz részt benne. Emellett a tényleges munkaidő hosszabb a törvényesnél, mert az aktív keresőknek jelentős része túlórázik. Ez magyarázza meg, hogy az időmérleg felvétel szerint azok az aktív kereső férfiak, akik a kérdezett napon főfoglalkozású munkahelyükön dolgoztak, átlagosan 8 óra 24 percet, a nők pedig 7 óra 40 percet töltöttek ott. Nem elhanyagolhatóak a főfoglalkozás keretében végzett munka idejének különbségei társadalmi rétegenként. Az értelmiségiek helyzete a legkedvezőbb, a mezőgazdaságban dolgozók munkaideje pedig a leghosszabb: A főfoglalkozású munkahelyen végzett munka időtartama azokon a napokon, amikor ilyen munkát végeztek Társadalmi rétegek Férfi Nő óra perc óra perc Vezető 8 03 7 37 Értelmiségi 7 45 7 06 Egyszerű szellemi foglalkozású 8 05 7 44 Szakmunkás 8 26 7 49 Betanított munkás 8 25 7 38 Segédmunkás 8 42 7 33 Növénytermelő 8 43 8 10
