Diakonia - Evangélikus Szemle, 1980
1980 / 2. szám - Halász Kristóf: Isteni Sakkjáték – Az öröklődés törvényszerűségei
24 HALÁSZ KRISTÓF: ISTENI SAKK JÁTÉK kódrendszer pontos másolatát. Ezért normális esetben a sejtszaporodás mindig az öröklődési kódexet (a genetikai kódrendszert) tartalmazó sejtmag ket- téosztódásával kezdődik, csak azután válik ketté az egész sejtállomány a maga protoplazmájával és tartozékaival. Kromoszómák mint irattekercsek Amikor a sejtmag osztódni kezd, akkor mikroszkópban meg is láthatjuk a genetikai kódrendszer teljes állományát képviselő görbült pálcikákat, a kromoszómákat, amelyek finom szerkezete nukleinsav-fonalakból kettős spirálist alkot. Mintha tekercsek, vagy szorosra sodrott szálak lennének, sok-sok csomócskával. A kromoszómákat meg is lehet színezni, hogy a mikroszkópban élesebben látszódjanak. Innen kapták a nevüket (kromoszóma=színes test). Számuk a fajra jellemző; az ember testének sejtjeiben 46 kromoszóma ismerhető fel, akár a szájüreg nyálkahártyájáról vett sejtmintákban is, a női atléták ellenőrzésekor. Tudniillik a kromoszómák közül kettő az ember nemét határozza meg. Ha ez a két nemi kromoszóma nem egyforma, akkor az férfias szervezetre vall, tehát az illető nem versenyezhet a női atlétákkal. Egy-egy kromoszóma többnyire egész gyűjteménye a géneknek. Az egyik vagy másik kromoszómába tartozó géncsoportok mintegy közös fejezetet alkotnak a kód-szövegben; ez az oka annak, hogy bizonyos tulajdonságok ösz- szekapcsoltan öröklődnek. A kromoszóma-szerelvény vagy -garnitúra párosán fordul elő minden sejtben, kivéve az ivarsejteket, ahol minden kromoszóma csak egy példányban van jelen. A megtermékenyítéskor lesz az egyszeres garnitúrából dupla (23+ 23=46). A gyermek tehát az anyától és apától a kromoszóma-párok révén egyaránt örököl, de nem okvetlen egyforma hatékonysággal. Az apai vagy az anyai eredetű tulajdonságok közül egyik-másik dominálhat, de háttérbe is szorulhat. Utóbbiak a lappangó (recesszív) tulajdonságok. Az utódok változatosságát ez is gyarapítja, de azt is jelenti: jóból-rosszból több rejlik mi- bennünk, mint a látszat alapján gondoljuk! Ariadne fonala A sejtmag osztódása előtt a kromoszómák azért nem látszanak, mivel fonalas szerkezetük még teljesen laza gombolyag. Csak ebben az állapotban válnak az egyes tulajdonságokat (kék szem, szőke haj stb.) hordozó gének hozzáférhetővé, hogy hatásukat kifejtsék. E fonál igazít el az öröklés labirintusában. Most még nem kromoszóma, hanem görög szóval kromonéma (nema= fonal) a neve. Ember esetében a több milliárd gén egymás utáni sorrendjét viselő fonál viszonylag nagyon hosszú; ha ki lehetne húzni, egy méternél hosszabb lenne. Képzeljük el a sejtmagot gyűszű nagyságúnak, akkor a belsejében rejlő gombolyag Budapesttől Gödöllőig volna kiegyenesíthető. Ahhoz, hogy a sejtmag kettéosztódásakor az apai és anyai eredetű géneket el lehessen osztani, a nagyon hosszú kettős fonalat képtelenség lenne a gombolyagban gyorsan elkülöníteni egymástól. Ha azonban hosszukban spirálissá csavarodnak a fonalak, azzal megrövidülnek és rendeződnek is. A leg-
