Diakonia - Evangélikus Szemle, 1980
1980 / 2. szám - Káldy Zoltán: A hidak szolgálata
KÁLDY ZOLTÁN A hidak szolgálata A Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnökének referátuma a Lutheránus Világszövetség genfi központjában tett látogatása alkalmával az LVSZ tisztségviselői előtt (1980. március 13.), bővített formában. 1. Nagyon szomorú, hogy a nemzetközi helyzetben számos esemény következtében az utóbbi hónapokban nagyméretű rosszabbodás következett be, elsősorban Nyugat—Kelet viszonylatában. A 70-es évek elején megindult és olyan sok jó gyümölcsöt termő enyhülési folyamat — melynek egyik következménye és forrása lett az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia helsinki záródokumentuma — nemcsak megtorpant, hanem azt a nagyon rosszemlékű hidegháború felelevenítése váltotta fel. A népek között már-már kibontakozó bizalmi légkört a hidegháború szele fújja el. Nyugat és Kelet között megindult, különböző szinteken folyt számos tárgyalás és dialógus nagyrésze megszakadt, a kiépített hidak összetöréssel fenyegetnek. A katonai konfrontáció Nyugat és Kelet között élesedik. A fegyverkezési verseny felgyorsult. A világnak esetleg hosszú távon való két részre szakadása újra felrémlett. Gazdasági, kereskedelmi és politikai szankciók tovább ássák a szakadékot a népek között. Mindez már magát az emberiség békéjét fenyegeti. Néha már úgy tűnik, hogy azok az erőfeszítések, amelyek a népek békés együttélését, a béke világának kiépítését és egy új igazságos nemzetközi gazdasági rend megvalósítását célozzák, kútba estek. A terhes nemzetközi légkör nyomasztólag hat mind Nyugaton, mind Keleten a népekre, a családokra és egyénekre egyaránt, zavarja a jövő tervezését és az aktív cselekvést egy békés világ felépítéséért. Mindez akkor is így van, ha tudjuk, hogy vannak jóakaratú kezdeményezések, amelyek fáradoznak a nemzetközi légkör enyhüléséért és a Nyugat—Kelet között megindult tárgyalások folytatásáért. 2. Vajon mi az egyházak és az egyházi világszervezetek, köztük a Lutheránus Világszövetség feladata ebben a feszült nemzetközi helyzetben? a) A legfontosabb az, hogy az egyházak, az egyházi világszervezetek, köztük a Lutheránus Világszövetség, ne engedjék magukat belevonni a nemzetközi feszültségek áramkörébe. Ne engedjék meg, hogy a feszültségek kiterjedjenek és tovább gyűrűzzenek egyházi területen, és maguk is eszközévé legyenek a feszültségek fokozásának. Ne engedjék magukat a hidegháború eszközévé tenni. Ismert, hogy mind Nyugaton, mind Keleten a szekularizáció előrehaladása ellenére jelentős tömegek tartoznak az egyházhoz és figyelnek az egyház szavára. Ezekben a tömegekben a feszültségek tovább gyűrűznek, ha az egyházak és az egyházi világszervezetek olyan szót mondanak ki, amely alkalmas a feszültségek növelésére. Ezzel szemben az a kívá-
