Diakonia - Evangélikus Szemle, 1979

1979 / 1. szám - Trajtler Gábor: Hetvenöt éves a Lutheránia

TRAJTLER GÁBOR: HETVENÖT ÉVES A LUTHERÁNIA 87 A Bach-művek évtizede Az alapozás éveit az 1948—1959-ig tartó harmadik korszak követte. Ennek irányát külső körülmény is meghatározta. 1948-ban ugyanis feloszlott a Bu­dapesti Ének és Zeneegyesület, amelyet 1907-ben Lichtenberg Emil alapított, és 1944-ben bekövetkezett mártírhaláláig vezetett. Ez a zeneegyesület a nagy Bach-művek előadását tartotta hivatásának. Feloszlásakor Zalánfy Aladár felismeri a Lutheránia jövőbeni feladatát: mint Budapest központi evangé­likus gyülekezetének templomi kórusa a leghivatottabb a nagy Tamás-Kán­tor műveinek előadásával a Lichtenberg-együttes örökségének továbbvite­lére. E művek végre méltó helyükön kerülnek előadásra: evangélikus temp­lomban. Eredeti szerepüket is betölthetik: igehirdetéssel egyesítve újra isten- tiszteletté válik az, ami a Zeneakadémián csak Bach-kultusz volt. A nagy Bach-művek interpretálására a kórus lelkesen vállalkozott. Rövid tizenegy esztendő alatt meg is tanulta a legjelentősebb alkotásokat. 1949-ben előadásra kerül a Karácsonyi Oratórium II. kantátája, 1950-ben a János- passió I. része, 1952-ben a Magnificat, 1954 tavaszán a teljes János-passió, 1954 őszén a h-moll mise, 1957-ben a Karácsonyi Oratórium első három kantátája. Ezt a sort egészíti ki még hét kantáta előadása. A karmester min­den esetben Weltler Jenő volt, kivéve két h-moll mise előadást, amikor ki­vételesen Vaszy Viktor vezényelte az együttest. Amikor Zalánfy Aladár meghalt, a mű már készen állt. A Lutheránia min­dent tudott ahhoz, hogy magas szintű hivatását továbbra is betöltse. A kibontakozás A Lutheránia történetének negyedik szakasza 1959-ben kezdődött. E sorok írója ekkor lépett az elhunyt nagy egyházzenész helyére. Megilletődötten ült a próbákon a zongora mellett, az előadásokon az orgonapadon, mert is­mert volt előtte az elvárás és a felelősség. Évi rendben eleinte a négy, majd fokozatosan hét egyházzenei áhítatra való felkészülés adta a tervszerű munka alapját. A kórus a régebben ismert kantátákhoz huszonegy újat tanult és a Karácsonyi Oratórium második fe­lét. A János-passió megérte a 35., a h-moll mise a 21. és a Karácsonyi Ora­tórium a 19. előadását. A Máté-passió megtanulására most az 1979. jubi­leumi esztendőben került sor. Továbblépés történt a stílus csiszolása terüle­tén is. Az énekkar vezetőinek külföldi útjai a Lutheránia számára is gyü­mölcsözőek voltak. Fontos kérdésekre kaptunk feleletet. Milyen az ideális barokk kórushangzás? Miben áll a Bach-művek korhű előadásmódja? A stílusban való elmélyült munka során nem egy fiatal tehetség itt kö­telezte el magát egy életre az oratóriuméneklésre. László Margit, Sándor Judit, Tiszai Magda, Molnár Éva és Mády Szabó Katalin Lutheránia-kórus- tagokból lettek koncerténekesek. Oratórium-énekesi pályáját a Deák téri karzaton kezdte Fülöp Attila, Péczely Sarolta, Faragó Laura és Schulz Ka­talin. Közben a munkát segítő eszközök is gyarapodtak. A kottatárban ez idő alatt kétszeresére emelkedett a kottaanyag mennyisége, és az együttes bir­tokába Bach-trombiták jutottak. 1971-ben barokk elvek szerint megépült a három manuálos Deák téri orgona, és ezzel megoldódott az oratóriumok stí­lusos orgonakísérete is.

Next

/
Thumbnails
Contents