Diakonia - Evangélikus Szemle, 1979
1979 / 1. szám - Trajtler Gábor: Hetvenöt éves a Lutheránia
88 TRAJTLER GÁBOR: HETVENÖT ÉVES A LUTHERÁNIA A Lutherániát vezényli Weltler Jenő A rendszeres munka a gyülekezet számára is gyümölcsöt termett: 1965 februárjától kezdve a két nyári hónap kivételével az énekkar minden vasárnap szolgál a főistentiszteleten. Jelentős fordulat a Lutheránia történetében Szokolay Sándor egyházzenei műveinek előadása. Az operáiról, kórusműveiről világszerte ismert Kossuth- díjas zeneszerző a Lutherániában találja meg azt az énekkart, amelyik evangélikus egyházzenei műveit a kívánt színvonalon tudja megszólaltatni. A Lutheránia pedig megismeri azt a mai zeneszerzőt, akinek műveit a Bachtól való nagy idői és stiláris távolság ellenére is szívesen tanulja, és élményt szerzőén tolmácsolja. A bemutató előadások sora, minden esetben a szerző vezényletével: 1970 Karácsonyi pasztorál, 1972 Pünkösdi ének, 1975 Kantáta a gályarabok emlékére. E ciklus most épül tovább a jubileumi hangverseny új művével, a Bornemisza Péter szövegére készülő Libellus Hungaricus című kantátával. A Lutheránia a Szokolay-művek bemutatásával és ismételt előadásával bizonyítja: az evangélikus egyházzenének nemcsak múltja, hanem jelene is van. Mai jelentősége Természetes, hogy minden egyház megbecsüléssel tekint arra az énekkarára, amelyik a legmagasabb művészi szintet éri el. így egyházunk is méltó módon tartja számon a Lutherániát és fáradhatatlan karnagyát, Weltler Jenőt. Budapesten azonban más szerepe is van ennek az énekkarnak. Sok fővárosi lakos az evangélikus egyházzal a Lutheránia-esteken ismerkedik meg. Itt mutatkozunk be a kívülállóknak egyházzenénkkel és igehirdetésünkkel.
