Diakonia - Evangélikus Szemle, 1979

1979 / 1. szám - Trajtler Gábor: Hetvenöt éves a Lutheránia

TRAJTLER GÁBOR Hetvenöt éves a Lutheránia A komoly zenét kedvelő igényes budapesti közönség napról napra kedve sze­rint válogathat a gazdag zenei kínálatból. Plakátok ezrei hirdetik a hazai és vendégművészek: nagyzenekarok, kamaraegyüttesek, kórusok és szólisták műsorait. Tematikus sorozatok és önálló estek szólaltatják meg a zeneszerzők alkotásait a régi muzsika századaitól napjainkig. Vajon mi lehet az oka annak, hogy a Lutheránia Ének- és Zenekar egyház­zenei estjein zsúfolásig megtelt templomban ezernél is többen hallgatják fe­szült figyelemmel a „nem hivatásos” együttes előadásait? Hiszen a főváros sokszínű zenei életének erre a nem is gyakori alkalmaira egyetlen szerény, a Deák téri templom barna tölgyfa kapujára kiszögezett plakát hívja fel csupán a nagyközönség figyelmét. Hogyan jutott a fejlődésnek és gazdago­dásnak útján idáig ez az együttes? Az útkeresés Dr. Bánkuthy Dezső a Lutheránia megalakulásáról egy harmincöt évvel ez­előtt megjelent tanulmányában ezt írja: „Két lelkes evangélikus férfiú, Röthy Károly és Fuszek István dalolgattak együtt, s egy alkalommal elhatározták, hogy énekkart szerveznek. Ez 1904-ben történt... Ök férfikart alakítottak, ennek célja azonban eleinte nem egyházi volt, hanem elsősorban vüági. Vi­lági énekeket tanultak meg német, de magyar nyelven is, s néha-néha a templomba is eljöttek énekelni, azonban többször szerepeltek világi össze­jöveteleken, vadászesteken.” Vezetőjük Bruckner Frigyes, a Deák téri evan­gélikus gyülekezet kántora és iskolájának énektanítója. A tagok összejöve­teleket, kirándulásokat szerveztek, és kéthetenként a hajdani Andrássy úti Wagner-féle vendéglőben jöttek össze baráti beszélgetésre. Az első világháború a virágzó énekkart szétbomlasztotta, az énekesek kö­zül sokan bevonultak. A háború után Bruckner Frigyes meghalt, helyére Mendöl Ernő énektanár került. Az ő idejétől kezdve a Lutheránia vegyes­karként működött. Mendöl egy százötven tagú gyermekkart is alapított, tag­jait a Rózsák téri evangélikus árvaház gyermekei közül válogatta. Mendöl Ernő az énekkarokkal évente rendezett hangversenyt a Zeneakadémián, így reprezentálta az evangélikus egyházzenét a nagyközönség előtt. Az estek programjain már ott olvashatjuk Basilides Mária közreműködő énekművész­

Next

/
Thumbnails
Contents