Diakonia - Evangélikus Szemle, 1979
1979 / 1. szám - Botta István: "A magyar Luther" – Új szempontok a Dévai-kutatáshoz
46 BOTTÁ ISTVÁN: „A MAGYAR LUTHER" Dévai Mátyás származása Dévai származása és születése helyére nevének pontatlan elemzése alapján szoktak következtetni. A krakkói egyetem anyakönyvébe az 1523. év téli félévére így jegyezték be: „1923 hyem. Mathias Stephani de Vnaniensi (Hunyadiensi?) dioc. Albe Regalis (!)”. A krakkói egyetemi anyakönyvnek pontosan kitöltendő rovatai voltak, azért a bejegyzés kellő kritikával hitelesnek fogadható el.3 A kérdőjellel beszúrt „Hunyadiensi?” és a dioecesis utáni felkiáltójel a bejegyzést nyomtatásban közlők találgatása. A krakkói magyar burza anyakönyvében „Matthias de Dewa”-ként szerepel. A lapszélen két kéz megjegyzése található. Egyik szerint 1530-ban Wit- tenbergben volt; Telegdi Mikós jegyzete szerint pedig „ez a Mátyás hozta Magyaroszágba a lutheránus pestist, a bűn embere és a kárhozat fia”.4 E bejegyzést is teljes hitelűnek fogadhatjuk el, mert magyar írta, s neve javítása nélkül magyarok fűzték hozzá megjegyzéseiket. A wittenbergi egyetem anyagkönyvében: Mathias Biro de Way 3. Decern. Hung.”5 Nézetem szerint ez az idegen kéztől eredő, s későbbi másolatban fennmaradt bejegyzés egy nyilvánvaló tévedést (de Way) és egy feltételezhetőt (Bíró) tartalmaz. Tüzetes elemzése meghaladja tanulmányom kereteit, azért vizsgálódásomban mellőzöm, mint hitelre legkevésbé érdemest, annak ellenére, hogy eddig többnyire ezt az anyakönyvi bejegyzést állították előtérbe. A krakkói adatok értekelése előtt összefoglalóan vázolom azt a logikusnak tetsző következtetési sort, amelynek alapján Dévait erdélyi származású reformátorrá tették. Dévát minden további vizsgálat nélkül azonosították az erdélyi Dévával, s mivel ez Hunyad megyében volt, az „Vnaniensi”-t az idegen anyakönyvi bejegyző tévedésének minősítették „Hunyadiensi” helyett. A felkiáltójellel arra figyelmeztetnek, hogy Székesfehérvár nem volt püspöki kerület. Arra viszont az anyakönyvben van néhány példa, hogy az „Albe Regalis”-t és az „Albe Julie”-t összetévesztették. Ezekkel a korrekciókkal már minden tökéletesen egybeillett: Dévai származási helye a hunyadmegyei, gyulafehérvári püspökséghez tartozó erdélyi Déva. Bőd Péter e logika alapján még csak feltételezi, Benkő József és J. S. Klein már határozottan állítják, hogy az erdélyi Déva a reformátor születési helye. Id. Révész Imre is az erdélyi Dévát mondja „Déváink hazájá”- nak.6 Ez a nézet rögződött meg egyház- és irodalomtörténetírásban. Az anyakönyvi bejegyzések alapos filológiai értékelését meg sem kísérelték, pedig csak ez segíthet a kutatás helyes irányú folytatásában. 1. Elgondolkoztató már pusztán az a tény is, hogy egy nem magyar anyakönyvi bejegyző, diktálás után ilyen sorozatosan és ekkora logikával követhette el tévedéseit. 2. Dévai életének ismert kezdeti összeköttetései semmiképpen nem Erdélyre, hanem a Dunántúlra utalnak. 3. Segíthette volna a kutatást Iványi Zoltán cikke, amely ugyan túlságosan is vázlatos, tévedésektől sem mentes, de felhívta a figyelmet az Esztergom megyei Dévára, s „a mellett tört lándzsát, hogy” az általa felsorolt „felvidéki Dévai családok már a XVI. században is létező Esztergom megyei Déva helység neve után nyerték vezetéknevüket”, így a reformátor is.7 Ivá-
