Diakonia - Evangélikus Szemle, 1979
1979 / 1. szám - Botta István: "A magyar Luther" – Új szempontok a Dévai-kutatáshoz
BOTTÁ ISTVÁN: „A MAGYAR LUTHER’ 47 nyi felvetette a problémát, de további vizsgálatokat nem végzett, ezért is meg kell kísérelnünk Dévai névhasználatának teljesebb elemzését. A krakkói egyetem anyakönyvébe a beiratkozok adatait általános szabály szerint négy „rovat”-ba vezették be. Az elsőbe írták keresztnevüket, a másodikba atyjuk nevét genitívusban, a harmadikba atyjuk vagy saját származási helyüket, vagy abból alkotott családnevüket, a negyedikbe annak a dioecesisnek megjelölése került, ahová tartoztak. E rendszer alapján kétség nélkül megállapítható, hogy Dévai Mátyás atyját Istvánnak hívták (Mathias Stephani). Az is megállapítható, hogy atyja „Vnan”-ból származott, ott lakott, ott volt birtoka, vagy „Vnyani István”-nak hívták: „Stephani de Vnaniensi”. Az „Vnaniensi” semmiképpen nem lehet a „Hunyadiensi” elírása, mert az anyakönyvbe nem a megyét, hanem a községet, vagy várost jegyezték be. Ez pedig a Vas megyei „Unyom”, mai nevén Kisunyom, Sárvártól délnyugatra, valamivel több mint húsz kilométer távolságra. A XIV. század elejétől nevezték „Vnan”-nak, „Vnon”-nak, „Vnian”-nak, „Vnyan”-nak, „Hu- nyan”-nak, „Egyházas-Vnyan”-nak, „Posa-Vnyan”-nak, „Nagy-Vnyan”-nak. Parokiális egyháza templomát Szent Mihály arkangyal tiszteletére építették. Birtokosai az Árpádok óta a Hermány nemzetségbeli Unyani, Unyani Her- mányi, Unyani Polányi, Unyani Bors, Unyani Poos, Unyani Bornemisza családok. A XV—XVI. században öt Unyomi István is volt. A korunkhoz legközelebb álló 1516-ban „homo regius”-ként szerepel. Egyiknek Mátyás nevű fiával is találkozunk, de ez korábbi Dévainál. Az Unyomi család genealógiájának pontos feltárása még nem történt meg.8 A család feltárásával esetleg Dévai származása problémájának megoldásához egy lépéssel közelebb juthatunk. Alapos vizsgálat tárgyát képezi az, hogy az Unyomban birtokos, vagy magát Unyaninak nevező István fia, Mátyás miért nevezte magát Dévainak: „de Dewa”. Bizonyosnak tartom, hogy Déva az Esztergom megyei Dévát jelenti. Az Országos Levéltár E 158. sz. a. található „Dica-jegyzékek”-ben futólag átnéztem a Dévára vonatkozó adatokat. A község neve változott az idők folyamán: Déva, Gy-Wa, Gyiva, s ugyanígy a róla magukat nevezők családneve is. Lipszky még mindkét nevet használja; „Déva vide Gyiva”, Fekete Lajos az 1570. évi török adóösszeírásokban „Déva” néven pusztaként említi.9 Birtokosai többek közt 1730-ig, magvuk szakadtáig a Dévaiak, Gy-Way- ak, Gyivayak voltak.10 1439-ben Zsigmond király adományozott birtokot a huszita harcokban magát kitüntető Dévai Dömjén fia Jakabnak, 1543-ban az Esztergom megyei Dévai család tagjai Komárom megyében jutnak birtokokhoz, Dévai András bozóki prépost Bakócz Tamás érsek hű familiárisa volt, később a szalvatóriánus ferencesek gvardiánja. Hozzátartozója lehetett Dé- vay Antal, akinek a sági préposttal támadt vitája.11 Amikor II. Lajos király asztalánál Piso Jakab koszorús költő vezette a társalgást, 1519-ben kancelláriai jegyzőként működött Dévai János, mégpedig annak a Pelsőczi Bebek Imre királyi titkárnak oldalán, aki a reformátor Dévai Mátyás egyik legfőbb pártfogójává lett. Az 1531. évi esztergomi adóösszeírás szerint ez a Dévai János volt az Esztergom megyei Déva birtokosa.12 Az említett Dévaiak mindannyian bizonyára az Esztergom megyei Déváról származtak, vagy ottani birtokukról vették nevüket. További genealógiai kutatásokra van szükség, hogy dönthessünk a két du-
