Diakonia - Evangélikus Szemle, 1979
1979 / 1. szám - G. Györffy Katalin: Magyarország legrégibb szószék-oltára a nemeskéri evangélikus templomban
18 G. GYÖRFFY K.: MAGYARORSZÁG LEGRÉGIBB SZOSZÉK-OLTÁRA János evangélistánál idősebb Lukács. Egyénien megformált arca és deákos (orvosi) öltözete eltér János angyalszerű alakjától. Lukács bal oldalán fekszik az ökör. A szószék eredeti bejárata melletti fülkében helyezkedik el Máté a kis angyallal. A többi evangélistához hasonlóan bal kezében ő is könyvet tart. A szorosan mellette álló angyal szintén földig érő galléros ruhát visel. A karakteres beesett arcot sűrű körszakáll és rövid fürtökből álló haj keretei! A legidősebb evangélista szobra a legmonumentálisabb. Márk hatalmas szakálla és bajusza tekintélyes külsőt ad a figurának. Ráncok barázdálják arcát szeme és orra körül. Oroszlán látható mellette. A négy evangélista szobra nyugalmat áraszt. Az arcok élethű megformálása, a ruharedők nagy tömegekben, de finoman megoldott redői, a haj és szakáll tömören összefogott fürtjei alapján komoly szakmai tudású, nagy művészi tehetségű mester működésére következtethetünk. Feltehetően nem egy mester faragta a szószék összes plasztikai díszét: a faragás módjában az egyes darabokon kisebb-nagyobb eltérések fedezhetők fel. Bizonyos azonban, hogy jelentős faszobrász művészi elképzelése valósult meg, esetleg több kitűnő segéd közreműködésével, vagy egy nagyobb, magas színvonalú műhelyben. A szószékre vonatkozóan feljegyzések sajnos nincsenek, s így készülésének helyét és időpontját csak stíluskritikai alapon lehet meghatározni. Az elemzett dekoratív részletek, kerubok, hermapilaszterek, gyümölcsfüzérek, konzolok olyan jellegzetes reneszánsz díszítőelemek, amelyeket előszeretettel használtak még a 17. században is. De egyre jobban csökkent azoknak az alkotásoknak a száma, amelyeken ez a reneszánsz formakincs önmagában fordult elő, s az 1630-as évek után más ornamentikával együtt, avval kombinálva alkalmazták. A négy evangélista kiegyensúlyozott, nyugodt felépítésű szobra is azt bizonyítja, hogy a szószék az 1630-as évek előtt készült. A kelet- és észak-németországi szószékek szobrai a 17. század második felétől jóval mozgalmasabbakká váltak. 1590 előtt sem igen készíthették a szószéket. Németországban az 1590 előtt felállított szószékek jóval tekto- nikusabbak és merevebbek voltak. Szobraikat anatómiailag pontosan, de gyakran sematikusan, nem egyénített arcokkal formálták meg. A nemeskéri szószék szobrászati dísze olyan mesterek alkotása, akik Németországban vagy olyan vidéken tevékenykedtek, amelynek szobrászata teljes egészében a német stíluskörbe tartozott. A szószék faragványainak stílusa a 17. század fordulóján működő drezdai vagy Drezda-kömyéki szobrászati iskolákkal áll rokonságban. Különösen a drezdai Walther művészcsalád egyik tagjának, Hans II. Walthernek (1526—1600)17 alkotásai hozhatók kapcsolatba a nemeskéri szószék szobraival. A drezdai Walther szobrásziskolának a hatása egész Szászország18 területén érvényesült, s így nem közvetlenül Walther körében kell azt a faszobrász mestert keresnünk, aki a nemeskéri szószék szobrászati díszét faragta. Ismeretes, hogy a szószéket valahol már használták. Megkockáztatható az a feltételezés is, hogy valamelyik szászországi vagy brandenburgi templomban állt. Azért bontották le a használatban lévő szószéket, hogy egy magyar evangélikus gyülekezet gondjain segítsenek? Avagy már lebontott, talán éppen egy szószék-oltár felállítása miatt feleslegessé vált szószék jutott el Magyarországra, a Nemeskérre küldött mesteremberekkel együtt? Mindez ma még kideríthetetlen. Talán ha majd többet tudunk a három 18. századi mesterről, kapcsolataikról, fény derül a szószék eredetére is.
