Diakonia - Evangélikus Szemle, 1979
1979 / 2. szám - Komjáthy Miklós: Arcképvázlat Mályusz Elemérről
KOMJÁTHY MIKLÓS Arcképvázlat Mályusz Elemérről Ez az arcképvázlat egy beszélgetéssorozatból született meg, amely majd fél évszázada indult egy nyirkos, barátságtalan, januáreleji késő délutánon az Eötvös Kollégium kis íróasztali lámpával megvilágitott szobácskájábán. Ott ültem Mályusz Elemér előtt, várva véleményét doktori diszertációmról, amelyet professzorom, Domanovszky Sándor a „Századokéban kívánt kiadni, feltéve, ha fiatal szerkesztőtársa, Mályusz Elemér is megfelelőnek találja. Izgultam. Mályusz Elemérnek az volt a híre, hogy a magának magasra állított mércét más előtt sem hajlandó alacsonyabbra rakni (később kiderült, hogy ez egyszer kivételt tett). Íróasztalán hőmérő, agyondolgozott, gyűrött, sápadt arcából szeme lázasan csillogott. Másnap, bár beteg volt, Bécsbe utazott, levéltári kutatásokra. Most, hogy annyi idő múltán könyvekkel, kéziratokkal zsúfolt budai lakásában életútjának állomásaira emlékezünk, szinte szégyenkezve gondolok arra, hogy a fiatal professzort túlságosan zárkózott embernek tartottuk. Túl a nyolcvanon, csaknem ránctalan arcán nyomát sem látni a nemrég kiállott, súlyos betegségeknek, de még korának sem. Páratlanul élénk partner a társalgásban, órák múltán is lebilincselően kedves mosollyal válaszolgat, és eleveníti fel a régmúlt homályába tűnt emlékeit ősi családjának. Ezek az emlékek csaknem egyidősek a magyar állammal. Famíliájának evangélikus hite a reformációval. Elődeinek élete századokon át szinte az egész régi Magyarországot átfogta, az Északi Kárpátoktól le a Dél-Alföldig. Édesanyjának, Nedeczky-Ruttkay Annának elei azok közé tartoztak, akik az Árpádok királyságának legészakibb pontján, fent Túróéban szervezték és védték a magyar államot. Első, ismert apai ági felmenője, Jablonovsky Pál a nevében rejlő alma szót latinosította (malus, hosszú a-val=almafa, nem tévesztendő össze a rövid a-val ejtett malus, rossz szóval). A kor divatjának hódolt ezzel. A literátus emberek abban az időben, a humanizmus és reneszánsz hatása alatt, szívesen görögösítették, latinosították nevüket (Melanch- thon, Szimonidesz, Laukonidesz stb ...). Malus, Mályusz Pál több, kisebb tanulmányt írt, amelyekről Szabó Károly Régi Magyar Könyvtára is számot ad. A Mályusz család ősi fészkéből, Liptóból később Breznóbányára költözött s ott gazdálkodott. Mályusz Elemér öregapját, Károlyt édesapja, mivel Brez- nóbányán csak katolikus gimnázium volt, Rozsnyóra adta, hogy evangélikus iskolában nevelődjék. A fiatalember azután Pestre került az orvosi karra. Orvosdoktori értekezése a szembetegségekről szólt (ezt Petrik Géza bibliográfiája tartja számon). A friss diplomás Besztercebányára költözött, ahol
