Diakonia - Evangélikus Szemle, 1979
1979 / 2. szám - Komjáthy Miklós: Arcképvázlat Mályusz Elemérről
3* KOMJÁTHY MIKLÓS: ARCKÉPVÁZLAT MÁLYUSZ ELEMÉRRŐL Zólyom megye tiszti főorvosaként mint belgyógyász, szemész és Szliács fürdőorvosa működött. Kétízben nősült. Első házasságából nem voltak gyermekei. Második felesége, hajniki Bezegh Péter leánya, Emma volt. Az evangélikus magyar Mályusz család e házasság révén még mélyebben kapaszkodott meg a magyar földben, evangéliumi hite a történelmi hagyományokban. Bezegh Péter ősét, Bezegh György zólyomi alispánt 1687-ben Caraffa végeztette ki Eperjesen. A kiváló orvos, az ősök példája nyomán, nagyon vigyázott fiai tiszta evangéliumi hitben neveltetésére. Mivel Besztercebányán csak algimnáziuma volt az evangélikusoknak, a Mályusz fiúk, így Mályusz Elemér édesapja, György is, Pozsonyba kerültek az evangélikus líceumba. Mályusz György az érettségi után jogot végzett, s a bírói pályára lépett. Előbb Turócszentmár- tonban. majd Makón, végül Szegeden teljesített szolgálatot, s törvényszéki bíróként ott halt meg fiatalon. * * * Mályusz Elemér Makón született 1898-ban. Gimnáziumi tanulmányait Szegeden végezte. Bátyjai még az állami gimnáziumban kezdték tanulmányaikat. Akkoriban azonban a vidéki állami középiskolák színvonala elég alacsony volt. Ezért, ha tán nehéz szívvel is, Mályusz György fiait az ottani kegyesrendi gimnáziumba adta át. Szerencsés döntés volt. A kitűnő piarista tanárok közül is kimagaslott Balanyi György, az ökumenizmus korát jóval megelőzően ökumenikus lelkületű, keresztyén pedagógus, neves történetíró, később egyetemi tanár, akinek személyisége elhatározó befolyással volt Mályusz Elemérre. A kis Mályusz szorgalmasan járt az órarenden kívül tartott evangélikus hittanórákra is. A századelő sajátos, az ébredési mozgalmaktól még nem érintett lutheranizmusa jellemezte hitoktatóját, a derék Thomay Józsefet (róla a szegedi árvízzel kapcsolatban előző számunk írt s fényképét is közölte). Korán felfigyelt lelkiismeretes tanítványára, aki sohasem mulasztott egyetlen órát sem, bár diáktársai sorra maradoztak el a fűtetlen imateremből. Thomay, látván a kisfiú buzgóságát, példamutató kötelességtudatát — hadd tegyem hozzá, immár kilencedik évtizedében is legjellegzetesebb vonását — egyszer megkérdezte tőle: nem lennél-e pap? Pap nem akart lenni. de amikor Balanyi hatására történész lett, családi hagyományaitól lelkesítve s hitoktatójától támogatva, Lutherrel kívánt foglalkozni. Erre azonban nem került sor hosszú, tudós élete folyamán. Ám a kis gimnazista konkrét személyhez kötött életprogramja nem maradt megvalósulatlan. Mintegy szublimálódva, Mályusz Elemér történetszemléletének elmoshatatlan alapszínévé vált a lutheri szellemiség. Szegedről a budapesti egyetem bölcsészettudományi karára iratkozott be Mályusz. Angyal Dávid tanítványaként írta meg doktori értekezését (Turóc megye kialakulása, Budapest, 1922.), amely módszerében és eredményeiben magasan túlnőtt a hasonló műfajú munkákon. A Magyar Történelmi Társulat akkori elnöke, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter felfigyelt a ragyogó képességű, fiatal tudósra, s Bécsbe küldte, hogy ott végezzen kutatásokat a magyar történelem leggazdagabb kincsesbányájában, az osztrák állami levéltárakban. Megbízást kapott Sándor Lipót, az első Habsburg főherceg nádor iratainak kiadására. Súlyos feladat volt, „de — ahogy maga írja — jó iskolának bizonyult. Aki kibírta, az meg is szokta a szakadatlan, fegyelmezett munkát.” (A masvar történettudománv. 105.) A nádori iratokat bevezető
