Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)
1975-05-09 / 19. szám
2. OLDAU. DETROITI MAGYAR DJSÄG 1975. MÁJUS 9. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG DETROIT HUNGARIAN NEWS Megjelenik minden pénteken Weekly except two weeks during the summer (last week in July and first week in August) Főszerkesztő — Editor in Chief KÖTAI ZOLTÁN Kiadó — Publisher KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 P.O. Box 5348, Cleveland, Ohio 44101 Telephone: (216) 696-3635 A detroiti szerkesztőség és kiadóhivatal hívható (hétfőn és csütörtökön este 5:30 és 7:30 óra között) Telephone: (313) 935-4666 ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egy évre...........$12.00 Fél évre.............. 7.00 Egyes szám .... 0.20 SUBSCRIPTION RATES For one year .. $12.00 For 6 months .. 7.00 Each copy........... 0.20 Second Class postage paid at Cleveland, Ohio ANYÁK NAPJÁRA Anyáknapján, május legszebb vasárnapján kegyelettel emlékezünk az értünk annyi sok áldozatot hozó Édesanyákra. Szeretetünk minden jelével halmozzuk el, ha velünk van, vagy fájó szívvel gondoljunk az elhagyott otthonra és benne a családi élet lelkére, a gyermekeiért aggódó és imádkozó Édesanyákra. Édesanya ez a legszebb magyar szó, mely mindent kifejez. Szeretetet, ragaszkodást, tiszteletet. Amikor beszélni kezdünk, anyanyelvűnkön próbáljuk kimondani nevét. Édesanyának lenni legnehezebb sors a világon. Övé a féltés, az aggódás, a munka, a felelőségteljes nevelés. Tőle függ, milyen lesz az idegenben felnőtt magyar ifjúság, és annak vallásos és hazafias nevelése. Nehéz és felelőségteljes a munkája itt az emigrációban, amikor a gyermekes idejének nagy részét iskolában, idegen barátok társaságában és hatása alatt tölti, s ha az édesanyának is dolgoznia kell, akkor gyermekével csak reggel és este találkozik. Hercegprímás Atyánk beszédéből idézek: Gondosan neveljük gyermekeinket. A gyerekekkel csevengjünk esténként, mert így alkalmunk van arra, hogy az ősök nyelvét megőrizzék! A drága jó nagyszülőkre itt idegenben szászorta nagyobb szükség van a gyermek nevelésben. A nagyszülőknek a szívében kitörölhetetlenül él a Hazánk képe, őket nem zavarja az idegen nyelv használata, ők a zeng'zetes magyar nyelv megtartói. A mesemondás útján belerajzolják a magyar történelmet, őseink földjét, népét, szokásait a fiatalság szívébe. Velük csak magyarul beszélhetnek az unokák. Anyáknapján gondoljon az ifjúság különös szeretettel az Édesanyjára, fogadja meg erkölcsös, vallásos, hazafias nevelését és értékelje érte végzett munkáját, aggódását. Adjon hálát a jó Istennek, hogy van szerető Édesanyja. T. Dombrády Dóra MEGHÍVÓ SZABADEGYETEM ELŐADÁSAI A Clevelandi Magyar Szabadegyetem 1975 évi tavaszi előadássorozatára: Május 9. Film: Utazás Észak-OIaszországban. Safari. Bnrgyán Aladár előadást tart múlt évi afrikai vadászúljárói vetített képekkel. Elnökök: Bertalan Kál mán. Május 16. Erdélyi est. K'álnoki-Kis Tibor tart előadást Az erdélyi magyarság megmaradásának nagy kérdése címmel. Elnököl: dr. Deme Károly. Közreműködnek: T. Dombrády Dóra (novella), Ferericzy Zsuzsanna (Flórián Tibor és Wass Albert verseiből ad elő), Kis Pál (ének), Szappanos Tamás erdélyi balladákat ad elő gitár kíséretével. Dr. Nádas János, zárszó: Erdély a mienk . Május 23. Irodalmi est. Elnököl: Kossányi József. Közreműködnek: Halrnay Tihamérné, Buzáné Ormay Ildikó, Nt. Dömötör Tibor, Kerecsenek Kiss Márton, Oszlányi Róbert, Polony Zoltán. Mozart: Szonáta négy kézre. Zongorán előadják: Dr. Ács Imréné és Szabadkay Krisztinka. Film: Picasso. Az előadások mindenkor ESI E 7 ÓRAKOR kezdődnek a Carnegie West könyvtár nagy előadó termében (1900 Fulton). HOL KAPHATÓ A DETROITI MAGYAR ÚJSÁG FRED'S PATENT SHOP DELRAY PARTY STORE 7900 W. Jefferson Ave. 8901 Dearborn, 842-5130 DELRAY SUPERMARKET - 8346 W. JEFFERSON AVE. Móra Ferenc: TETRAKONTAOKTAÉDEREK Ma reggel, ahogy átmentem egy kis zöldszagért Újszegedre a füzesbe, örvendetes találkozásom esett egy régi ismerősömmel, akihez harmincvalahány esztendeje nem volt szerencsém. Neki, szegénynek, most se volt se öröme, se szerencséje, amennyiben meglehetősen züllötten feküdt egy pad alatt, mind a negyvennyolc oldalán. Nem móka ez, kérem szépen; a szóban forgó egyénnek a szó legszorosabb értelmében negyvennyolc oldala van, tehát nagyszerű városatya lenne belőle. (Hirtelenében nem jut eszembe sokololdalúbb foglalkozás, de úgy látom, a város atyák csakugyan mindenhez hozzászólnak. Bizonyosan azért, mert mindenhez értenek.) Éle is van vagy hetven, tehát lehetne színikritus is. Sarka, gondolom, huszonhat van, tehát kész politkai talentum, mert minden helyzetben a sarkára tud állni. S ez a tömérdek képességű egyén mégse megy se városatyának, se színikritikusnak, se követnek, hanem beéri azzal, hogy test gyanánt szolgál a haza ifjúságának. No, nem kell rosszat gondolni így éréttségis időben: csak olyan .mértani testet értek, akin a kisdiákok a kristályalakokat tanulmányozzák. Az én ismeretségem is még diákkoromból való a tetrakontaoktaéderrel. Innen a gyűlölség is, amely harminckét esztendő után durva bosszút állatott velem a tetrán a világ minden kisdiákjai nevében. — Ó, gonosz, gonosz, gonosz! — döfködtem bele a botomat az ocsmány kéregpapírfigurába, és addig tapostam a cipőm sarkával, míg nem maradt rajta mértani ábrázat. Mert én is voltam valaha kisdiák, én is tanultam testeket szerkeszteni! Ó, milyen öröm volt a nádtetejes házakban, mikor a szabályos jegecrendszer első alakjait összebarmoltuk, mink, nehézkezű szegényember-gyerekei! — Mártony .— állt ki estefelé a kisajtóba Puci takács, a homlokára tolt okuláréval —, oktajedert csinál a gyerek! Mit szól ehhöz, Mártony? Márton, az édesapám, nem szólt semmit e hívságos kérkedésre. Volt neki magának is elég ügye-baja — mert szűcsmester volt. s abban az időben mifelénk még a szenátor is subában reprezentált és soha nem avatkozott a gyerekei dolgába. Ha tanultunk, tanultunk, ha nem, nem — bizony miértünk nem hajtogattak malacot a professzor urak udvarába. Legföljebb én voltam a malac, mire elkészültem egy-egy testtel. De azért megcsináltam őket. ha nyakik belecsirizesedtem is az igyekezetbe. A hexaéder, az oktaéder, az ikositetradér, a pentagondodekaéder mind ott mereszkedett már kemencenyakon. Igazság szerint nem ott lett volna a helyük de szegény anyám így könnyebben fölhívhatta rájuk a szomszédasszony figyelmét. Most is hallom, ahogy mondja panasznak álorcázott szemérmes kevélységgel :* A SZOBAPINCÉR írta: Harsányi Zsolt A házigazda, mikor egyik vendége cigarettáért nyúlt, udvariasan öngyújtót kapott elő és tűzzel szolgált. A vendég megköszönte, rágyújtott, aztán megnézte az öngyújtót. Csinos jószág volt, megdicsérte. Aztán eszébe jutott valami. — Mondd csak, öregem, egyszer én egy vesztett fogadás fejében egy arany öngyújtót vettem neked. Megvan még az? A házigazda ránézett a feleségére, az asszony ugyanakkor ránézett az urára. Elmondjam neki? _ kérdezte a férfi. Az asszony nevetett. Kicsit zavartan. Aztán vállat vont: Most már elmon dhatod. Miért rie? — Hát akkor elmondom. Mikor te nekem azt az öngyújtót vetted, még legényember voltam. De már sűrűn jártam egy házhoz. Nem nehéz kitalálni, hogy melyikhez. Jelenlegi feleségem előző otthonába. Akkor még első férjének a felesége volt. Én ahogy megismertem, rögtön beleszerettem. Mikar pedig megismertem családi életét, még jobban megszerettem, mert szívből megsajnáltam. A férje, Isten nyugosztalja, igen komisz ember volt s nekem még akkor is fellázadt volna minden lovagiasságom, ha szerelmes nem lettem volna. Hamarosan elkövetkezett az az idő, mikor megmondtam Annának, hogy el akarom választani és feleségül akarom venni. O nagyon nehezen szánta el magát erre a lépésre. Nagyon szereti a kislányát és félt, hogy el kell tőle szakadnia. Valószínűleg tetszett, hogy a férje, aki különben semmit sem törődött a kisgyerekkel, haragjában és bosszúvágyában el akarja majd venni tőle a kislányt. Ezért még habozott egy ideig, sőt megkért, hogy három hónapig ne mutatkozzam, ne írjak, ne telefonáljak, hátha el tud engem felejteni. De három hónap múlva, mikor megint jelentkeztem, kiderült, hogy még jobban szeretjük egymást, mint azelőtt. Most már dönteni kellett. Hatá roztunk. Felkerestem a férjét és bejelentettem neki, hogy Annát el akarom venni. Anna éppen ebben a pillanatban, amikor én ezt bejelentem, szállodába költözik és még ma beadja a válókeresetet. Válóokot nem kellett keresni, az volt bőven. Mindnyájan ismertétek azt a szerencsétlen embert. A 'hallgatók bólintottak. Mind ismerték az első férjet és viselt dolgait, valóban. A házigazda folytatta: — Ö persze rettenetes haragra gerjedt. Először nekem akart jönni. Kevés híja volt a verekedésnek. Aztán mégis lecsillapodott, úgy-ahogy, de kijelentette, hogy ő nem hajtandó válni. Ha pedig a válást mégis kimondanák, akkor glondja lesz rá, hogy a válást az Anna hibájából mondják ki s a gyereket örökre elvegyék az anyjától. Ezt én tudomásul vettem és megindult a harc. Csúnya és elkeseredett harc volt, emlékezhettek rá mindnyájan. Megint bólintottak a hallgatók. Oh, igen, kiki jól ismerte ezt a pert, részleteiről eleget beszéltek a társaságban.-— Nézze már, Ágneskán, milyen bolondokat csináltatnak mostanában a szegény diákfiammal azok a kórságos perfesztorok. Nagy ész kell ehhez, tudja, meg az a temérdek petlóreum, mikor hajnalig is elkínlódik velük. Hát még mikor a rettenetes tetrakontaoktaéder jött! A negyvennyolclapú, a hetvenélü, a huszonhatsarkú állat. A gyémánt kristályalakja! Ezzel a barommal nem boldogultam sehogy se. Összenyírbáltam a test vázának egy félmázsa kéregpapírt (most nem futná az árát egyhavi fizetésem), egy rizsma kékpapüt borítólapnak, kétannyi sárgát az éleknek — csak nem akart az szerves egésszé kövülni. Se ételem, se italom egy hétig; egyik éjszakám álmatlanabb, mint a másik; ha elaludtam, százmillió tetrakontaoktaéder százbillió csúcsa szurkán föl álmomból; sápadtan bolyongtam, mint a hazajáró lélek, s azt hiszem, fekete hajamban akkor jelentek meg az első ősz szálak. Fíiaba, a negyvennyolc lap csak nem gömbölyödött eggyé. Mikor aztán semmi se segített, a legősibb metódushoz folyamodtam: a zálogos tehénéhez. Édesapám erre csakugyan tudomást vett rólam, és a nyakam közé szedett egy frissen hasított szíjjal (bárányéból hasította, nem az én bőrömből), hogy legyen miért sírnom. Azután kérdezte meg: mi lelt. A tetrakontaoktaéder . . . — bömböltem keservesen. Apám megint a kezébe vette a szíjat, mert nem szerelte. ha csúnyákat mondanak. Sietve siettem a magyarázattal: — Apám, nem tudom megcsinálni a testet, a negyvennyolcast . . . Apámnak erre fölragyogott a mély árnyba bújt szeme. Micsoda? Negyvennyolcas? Az már beszéd! Az aztán iskola, ahol ilyent tanítanak! — S fölugrott a verpánk mellől, kapta a görbe szabókést, fogta a kéregpapírt, s egy kis félóra múlva olyan tetrakontaoktaédert kanyarított. hogy azt a Kohinoor is megkívánhatta magának. Ki nem mondhatom, micsoda örömmel vittem az iskolába a nevezetes állatot. Először annak örültem, hogy nekem van, másodszor annak, hogy másnak nincs. Negyvenünk közül egy se tudta megcsinálni. Tanárom a szívére ölelt, és genie-nek nevezett. (Persze e nélkül, de g-vel.) Én ugyan zs-vel se tudtam volna, mi az, de így is nagyon tetszett a szó. Elhatároztam azonban, hogy jogos tulajdonosának, az apámnak nem adom át, mert megint megver. Azt hiszi, csúfolom. A tetrakontaoktaéder elemeit ilyenformán egész az év végéig az én példányomon tanulmányozta az osztály. Exámen után szétbontottam a kishúgom kedvéért. S akkor rWült ki, hogy nem is negyvennyolc oldala volt. hanem negyvenkilenc. Szegény apám szélső függetlenségi volt világéletében. >—• De azt nem tudta senki, hogy a válóper folyama alatt én egyszer felkerestem a feleségemet abban a szállóban, ahol lakott. Nagy könnyelműség volt, de muszáj volt. Ugyanis Anna" kificamította a bokáját és nem tudott járni, nekem pedig okvetlenül beszélnem kellett vele a válóper állásáról. Telefonon bajos az ilyesmit megtárgyalni, csupa olyan intim dologról volt szó, amit ha valaki kihallgat, minden perbeli lépésünket kijátszhatja az ellenfél. Egyszóval felmentem. Helyesebben felsurrantam Annához. Ö egészen egyedül volt. Á kislány a nagyszüleinél lakott a kritikus időben. Elkezdtünk tárgyalni. Anna felöltözve a kereveten feküdt, mellette egy kis asztalon hevertek az ékszerei, gyűrűi, két függője, gyöngylánca, karkötőórája. Ott volt az arany öngyújtó is, kitettem, mert az izgalmas beszélgetés során elég sokat cigarettáztunk mind a ketten. Az ajtót bezártuk, hogy meg ne lepjen valaki bennünket. Javában tár- i gyaltunk, amikor egyszerre, legnagyobb meghökkenésünkre kopogtatás nélkül kinyílt az ajtó és belépett a szobapincér. Volt kulcsa, amely nyitotta a szobát. Pontosan emlékszem rá: alacsony, sötétnézésü fickó volt, lmja belenőtt a homlokába. Mi még ahhoz sem jutottunk a meglepetéstől, hogy kérdőre vonjuk: ő egyenesen a kerevet felé tartott és a legnagyobb nyugalommal felmarkolta az Anna ékszereit. Anna felült a kereveten, én felugrottam a karosszékből. Ráordítottam: Mit csinál? A szobapincér rámnézett, aztán a legnagyobb nyugalommal tovább rakta a zsebébe a holmit. Csak úgy mellesleg szólt oda: lessék feljelenteni! Az első ösztönöm az volt, hogy egy ökölcsapással leütöm. De aztán rögtön eszembe jutott, mi következnék ebből: kiabá lés, botrány, személyzet összefutása és engem ott találnak Annával négyszemközt a szállodai szobában. Akkor pedig súlyos baj következik a váfópörben, Annát meghurcolják, sőt hirtelen előáll az a veszedelem is, hogy a gyereket nem Ítéli neki a bíróság. De időm sem volt mindezt nagyon latolgatni, csak álltam ott a tehetetlenség érzetével, dermedtem A szobapincér mindent nyugodtan zsebrerakott és úgy, ahogy bejött, szó nélkül kiment. Anna azonnal sírógörcsöt kapott. Nemcsak az ékszerek miatt, hanem az izgalomtól és félelemtől is, hogy most mi lesz. De nem lett semmi. Már a legközelebbi napok ügyvédi harcmodorán látszott, hogy a | férj nem tudta meg ottlétemet. A pincért persze óvakodtam feljelenteni, mert féltem, hogy azonnal elárul bennünket. Annától megtudtam telefonon, hogy a pincér nyugodtan I jön-megy és kiszolgál, mintha a világon semmi sem történt volna. Ez Annát olyan idegessé tette, hogy egy másik emeleten kért szobát. Egy hét múlva különben kilépett a pincér és elutazott külföldre, azóta egyikünk sem látta. Jó darabig megvolt a megélhetése; amit felmarkolt a kis asztalról, meg ( ért testvérek között húszezer dollárt. Körülbelül két hónap múlva kimondták a válást, a gyereket az anyjának ítélték. Nemsokára megesküdtünk és most nincs nálunk boldogabb pár ember a világon. A hiányzó ékszereket azóta pótoltam már. És nekem is van másik öngyújtóm. A férj kezet csókolt feleségének melegen pillantottak egymásra. De a hallgatók egyike kérdezett valamit. — Megálljunk csak. Honnan tudta olyan biztosan az a szobapincér, hogy ti nem fogjátok feljelenteni? ,— Megmondom. Egy éves házasok voltunk, mikor az a boldogtalan ember meghalt. Kevéssel utóbb találkoztam az ügyvédjével, aki Anna ellen a válópert vitte. Az elkottyantotta magát, hogy a szobapincért ők felbérelték és száz dollárt ígértek neki, ha Annáról valami kompromittáló adatot hoz velem kapcsolatban. A fényképemet is odaadták neki, hogy megismerjen. Ö, úgy látszik, meglátta, mikor beléptem az Anna szobájába. Tudta, hogy Anna ékszerei ott vannak a kis asztalon, mert egy negyedórával azelőtt járt benn a szobában. És azt gondolta magában, hogy inkább az ékszerek, mint a száz dollár. — De miért nem szerezte meg a száz dollárt is? r— Azt tudta, hogy amíg ő hallgat, mi is hallgatunk, de ha ő beszél, mi is beszélünk s akkor őt letartóztatják. — S ha egyszer véletlenül meglátod ezt a pincért, mit csinálsz vele? i—* Ezen még nem gondolkoztam. De neki jobb, ha nem látom meg soha. AZ ORVOS MONDJA (LEL) Az olvasó azt írja, hogy biokémikusok és orvosi körök részéről évek előtt elhangzottak kijelentések, hogy a szintetikus vitaminok nem válhatnak az emberi sejtszövet részeivé, mert a szervezet ezeknek ellenáll. Az egyetlen dolog, amit a vegyi vitamin eredményezhet, a beteg, vagy lassú működésű sejt stimulálása. Igaz ez? Azt is hallotta, hogy a természetes vitaminok crystalline vagy altered vitamin néven kerülnek üzleti forgalomba. E természetes vitaminok előállításához nagyfokú hőt alkalmaznak, mely megöli a természetes enzymeket és a teljes moleculáris egyensúlyt, amelyet a természet alkot. Igaz ez? Kéri az orvos véleményét a szintetikus és a természetes vitaminokról. Az orvos mondja, hogy Gertrud Stein nagyon helyesen jegyzi meg, hogy egy rózsa — egy rózsa. A vitamin — egy vitamin. Az olvasó kérdését az orvos azért közli, hogy bemutassa az olvasóknak, mennyi téves felvilágosítást kapnak az emberek. Szomorú az, hogy az ilyen hírek elterjednek. Elsősorban, a kémikusok organikusnak neveznek olyan szereket, amelyek carbont (szenet) tartalmaznak. Ez vonatkozik az alkoholra, cukorra, gázra, szénre, plasztikra és ezer más szerre. ínorganetikusak azok a vegyi anyagok, amelyek nem tartalmaznak carbont, mint pl. az asztali só, amelynek összetétele sodium és chlorine. Minden vitamin organikus, akár a laboratóriumokban készül, akár növényből vagy valamely tápszerből kerül elő. A szervezet nem veti ki az inorganikus anyagot. Mi használjuk a sót, amelyre szükségünk van, tekintet nélkül arra, hogy az tejből, zöldségből, húsból, vagy magából a sólartóból ered. A calcium, egy inorganikus anyag, arra alkalmas, hogy felépíti csontszervezetünket. A bányászott só nem különbözik a húsból, vagy növényből eredő sótól. A természetes vitaminok nem veszítik értéküket a gyártásban. A vitamin csomagolásán fel van tüntetve a benne levő vitamin mennyisége és mineműsége. A vitaminok nem enzymek. Azokat azért szedjük, hogy segítsék felépíteni a szervezetünkben az egyes enzymeket. Az orvos tudja, hogy vannak emberek, akik szívesen fizetnek többet azért, hogy un. natural vitamint vagy bizonyos nagy néven hirdetett vitamint szedjenek, de a tény az, hogy vitamin mindenképpen csak vitamin. AZ ORVOS MONDJA (LEL) Az olvasó kérdi, vajon a diethylstilbesterol, melyet gyakran írnak fel az orvosok nőknek, mint női hormont, azonos-e azzal a hormonnal, amelyet a marháknál használnak hizlalás céljára? Kérdi, vajon nem híznak-e ettől a nők? Azonos-e az estrogennel? Az orvos mondja, hogy ez ugyanaz a hormon, amelyet néha DES -nek neveznek. A marhák hizlalására is használják, főleg bikáknál, amelyeket piacra visznek. Ez közömbösíti a bikát és hizlalja. Ugyanilyen hormont neveznek stilbesterolnak és nőkön használják, de minthogy a cél a szükséges hormon pótlása, ez nem hizlal. Lehet egy szintetikus estrogennak tekinteni, mely más eljárással készül, mint az eredeti, de a hatása ugyanaz. FELHÍVÁS A DETROITI MAGYAR PARK CLUB (a detroiti Első Magyar-Székely Szövetség társegyesülete) értesíti tagjait, hogy május 25-én rendkívüli, nyilvános KÖZGYŰLÉST TART. TÁRGYSOROZAT du. 4 órai kezdettel az Amerikai Magyar Református Egyház társadalmi termében Allen Road & Midway, Allen Park, Mich. 48146 Döntés az Estral Beach-i Magyar Park eladása ügyében. A Club tagjainak ieljesszámú megjelenését kéri az ELNÖKSÉG ÉRTESÍTÉS A DETROITI MAGYAR ÚJSÁG UJ POSTAI CÍME: P. O. BOX 418 WYANDOTTE, Ml 48192.
