Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)

1975-05-09 / 19. szám

1975. MÁJUS 9. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG Megrendültén, a gyász mélységes fájdalmával álljuk körül korunk legnagyobb bősének, Mindszenly József, Ma­gyarország hercegprímásának ravatalát. Kialudt az égő fáklya, amely rendíthetetlen elhivatott­sággal mutatott irányt a hontalan magyarjainak, akik Mincl­­szenty Népeként hűségesen követték Öt. Ha búcsúzunk is most földi hüvelyé tők hősi szelleme to­vább él közöttünk és mi megalkuvás nélkül, töretlen hűség­gel követjük azt. A MAGYAR HARCOSOK BAJTÁRSI KÖZÖSSÉGE ÉSZAK AMERIKÁBAN MINDSZENTY BÍBOROS VENEZUELÁBAN Mind szienty József bíborost eredetileg már 1973 feb­ruárjában meghívták Venezuela fővárosába, Caracasba, de csak most áprilisban ludlák ott fogadni. Megérkezésének napján mind a reggeli, mind a délutáni napilap közölte a bíboros mellképét. A rádió és távolbalátó állomások elő­zetes híradásokat közöltek s a látogatás eseményeiről is tájékoztatták hallgatóságaikat. A repülőtéri fogadtatáson a magyarokon kívül a kubai, lengyel, litván és ukrán nemzeti­ségűek is megjelentek. A venezuelai püspöki kar küldöttsé­gét Lebrun Ali Jósé caracasi érsek vezette. A repülőgépből kiszálló bíboros ,—■ a magyar ruhás kislányoktól átvett vi­rágcsokorral —< a cserkészek sorfala közt von ült a repülőtér dísztermébe, ahol Caracas érseke köszöntötte. Magyarország bíboros hercegprímását a venezuelai katolikus egyház saját vendégeként fogadta s elszállásolá­sáról a festői fekvésű El Hatillo papnevelő intézetben gon­doskodott. Itt kereste fel Mindszenty bíborost előbb Quin­tero Humberto Jósé venezuelai bíboros, később Caldera Rafael dr. volt köztársaság elnök, majd a két nappal később váratlanul megérkező új pápai nuncius is Quintero bíboros kíséretével. A Magyar Ház külön ünnepéllyel köszöntötte a magyar katolikus egyház fejét. Az ünnepélyen Mindszenty bíboros mellett Caracas érseke és az ukrán pátriárka foglalt helyet. Április 12-én, szombaton délelőtt Mindszenty bíbo­ros a székesegyházban mulatott be főpapi szentmisét olyan fényes püspöki és papi segédlettel, amilyent csak Rómá­ban lehet látni. A résztvevőket az is Rómára emlékeztette, hogy Magyarország hercegprímása a székesegyházba a hí­vők ezreinek zúgó tapsorkánja közt vonult be. Az egyházi ünnepség — több szentbeszéd del és rengeteg áldozóval -—« két teljes órát vett igénybe. Utána Mindszenly bíboros a székesegyházzal szemben lévő téren Bolivár Simon (1783- 1830) szobrát koszorúzta meg, miközben az egybesereglctt hatalmas tömeg újból zúgó tapsorkánnal ünnepelte. Mindszenly bíboros még’ ugyanaznap este a cserke­szek ünnepélyén vett részt, másnap délelőtt a protestáns magyarok istentiszteletén jelent meg, délután újból lőpapi szentmisét mutatott be és szentbeszédet mondott, ezt köve­tően pedig keresztelt és bérmált. Kísérője a venezuelai úon ft. dr. Harangozó Eerenc, a burgkaszítli magyár gimnázium előbb igazgatója, most pe­dig iskolaszéki elnöke volt. FILM KÉSZÜL MOHAMMEDRŐL Líbia fanatikus államfője, Qaddafi Muammar ezredes, az ország olajának értékesítéséből összegyűlt milliók felhasz­nálásával filmet készíttet az izlám megalapítójáról. Moham­­medről. A film címe Mohammed, Isten küldöttje lesz, en­nek ellenére a prófétát a vásznon sohasem lehet majd látni, csak időnként a hangját lehet majd hallani. A főszereplő Quinn Anthony — egy millió $-os lizetéssel —■ a próféta unokaöccsét, Hamzat alakítja. A másik (női) főszereplő a görög Papas Irene színművésznő. A két főszereplőn kívül több nincs is a filmben. Annál több a statiszta. Ezrek és ezrek vonulnak lel a vásznon. Különösen az ütközetekben vonulnak lel hatalmas tömegek. KÖN Y VU J DONSÁG: Az ÖSSZES magyar kutyafajtáról még sohasem jelent :neg összefoglaló mű. Ezt a hiányt pótolja BUZÁDY TIBOR: MAGYAR KUTYAFAJTÁK című munkája. Nem szárazán tudományos kiadás, ha­nem meleghangú, élménytadó és ismeretterjesztő könyv. 123 kutyakép művésznyomásban. Ára 25.'—' német márka (díszesebb kötésben 50.— márka). KEDVES OLVASMÁNYA A FELNŐTTEKNEK! Legszebb születésnapi vagy karácsonyi ajándék búk­nak, lányoknak! A több példányt rendelőknek és könyvkereskedőknek árengedmény! PULI - KUVASZ - KOMONDOR - PÚM! - RÖV1DSZÖRÜ MAGYAR VIZSLA - DRÓT SZŐRŰ MAGYAR VIZSLA - ERDÉLYI KOPÓ _ FEHÉR PULI - MAGYAR AGÁR - MUDI KUTYÁS VERSEK ~ KUTYÁS NOVELLÁK ~ TANÁCSADÁS MEGRENDELHETŐ: T. BUZÁDY, 7547, WILDBAD, PETER LIEBIG WEG 34 WEST DEUTSCHLAND EGYEDÜL MARADUNK...? Ebben a kérdésben van egy kis túlzás, de annál több aggodalom. Mi, akik a történelem változásai következtében el­vesztettük azt a földet, amelyet őseink életükkel és vérükkelj védtek és bölcseséggel kívántak ránk hagyni, mint elide­geníthetetlen örökséget, nem szeretnénk még egyszer a kisemmizett vesztesek oldalán lerongyolt lélekkel, s már amúgy is a sors által megtépázott idegrendszerrel koldus­ként kullogni rothadó nemzetközi szemétdombokon országok düledező palánkjai mentén. Húsz, harminc év nem nagy idő a történelemben, és mégis az utolsó harminc évben olyan változások történtek, amelyek alapjai nemcsak az ideológiai, világnézeti különb­ségek, de amelyek állandóan kisebbítik a világnak az Egye­sült Államok befolyása alatt lévő területét. Kár volna ismételgetni mi szaka dt le az úgynevezett szabad világ testéről, mert azt úgyis tudjuk. Mégha földönfutók vagyunk is és nem amerikai mil­liomosok, vagy a kongresszus tagjai, úgy érezzük köteles­ségünk foglalkozni ismét és újra a vietnámi tragédiával, amely még súlyos áldozatokat fog követelni. A legnagyobb erkölcsi csapás, hogy a vereség erősen megtépázta az Egyesült Államok szavahihetőségét. Ugyanis mióta a politikusok döntő módon beleszólnak a stratégiába és az Egyesült Államok érdekeinek védelmébe <—■ ez körül­belül a koreai háború óta áll fenn ilyen mértékben <— az Egyesült Államok ereje zsugorodik. Ez óriási meggondolat­lanságra és hozzánemértésre mutat. Sajnálatos módon hosszú évek óta az Egyesült Álla­mok képtelen olyan utakat találni egyrészt katonai, más­részt külpolitikai téren, amelyek méltók volnának még min­dig elsővonalbeli erejéhez. Nem aggresszióra gondolunk itt, nehogy félreértés essék. Csak az erő megmutatására, amire szükség van. A visszavonulás végzetes lehet, a vietnámi tragédia pedig bizonyít. Eelvetődik a kérdés: nem lett volna-e ésszerűbb a bandák huszonegy év előtt Dien-Bien-Phu-nál elszenve­dett veresége után Amerikának lemondani Indokináról, fel nem áldozni 55 ezer életet, nagymennyiségű hadianyagot és az eltékozolt dollármilliókkal a Southeast Asia Treaty Organization-t (SEA I O) úgy megerősíteni, hogy a kelet­indiai szigetvilág, Ausztrália és Uj-Zéland védettek legye­nek minden esetleges külső és belső támadás ellen. Eord elnök a vietnámi tragédia beteljesülése után az itthoni megbékélésről beszélt. Mint gondolat, a nemzet egysége felemelő és magasztos az ilyen időkben. De sajnos nincs meg rá az alap. Az ultraliberális Kongresszus, külön­féle infiltrációk ezt aligha teszik iehetővé. Bizonyos nem­kívánatos befolyások minden józan és becsületes amerikait megdöbbentenek. Az Egyesült Államok befogadott több, mint 100 ezer délvietnámi menekültet, ahogy 1956 után minket is. Ez azonban nem oldja meg a helyzetet. Az amerikai életformát igen sokan nem tudják meg­szokni. Minek kell emberek százezreit terelgetni a világ egyik sarkából a másikba, s ugyanakkor az ott hagyott többség ki van téve mindennek. A páriz§i §Zerződés csak úgy, mint a potsdami és a yaltai egyoldalúvá, papírrá silányult. Az Egyesült Államok nem élt a szerződésekben fog­laltakkal. S mert ez lehangoló, kiábrándító még Amerika bará­tai számára is, azért jogos a jövőre vonatkozó kérdés: Va­jon nem maradunk-e egyedül éppen akkor, amikor bará­tokra, szövetségesekre volna szükségünk? Mert hiába a dollármilliók, pénzért nem lehet barátot vásárolni, és aki bajban van, annak rendszerint nincs ba­rátja. New York, N.Y. 1975. május 4. Bacjyay Gyula ..........1111111111111111 • -irrTTTTTTTTTTTHI 11H111111111111111111111111111ÍTTTTTTTTTTITIÍ11 Ilin AZ OLAJÁRAK ÚJABB EMELÉSE? Mohammed Reza Pahlevi iráni sah leheráni Niavar-" «an palotájában kijelentette, hogy, ha az olajkivitellel ren­delkező országok és a Nyugat ipari hatalmai nem rendezik nézeteltéréseiket, akkor az olajárak újabb emelésére kerül­het sor. Ha a nyárra tervezett párizsi megbeszélés ered­ménytelen marad, akkor az infláció növekszik, mert az olaj­­kivitellel rendelkező országok a saját védelmük érdekében kénytelenek lesznek az olaj árát ismét emelni. A sah véle­ménye szerint az olajárak múltévi négyszeres emelése a Nyugat inflációjának mindössze 2%-ig volt okozója, de az ipari országok az Iránba szállított termékek árát 300-ig emelték. A sajtóértekezlet során a saht megkérdezték, hogy a dollár jelenlegi elértéktelenédése következtében Irán ragasz­­kodik-e ahhoz, hogy más valutával fizessenek kiviteli olajá­ért, a sah azt válaszolta, hogy ez lehetséges, ha a dollár elértéktelenedése folytatódik, de ha értéke állandósul, ak­kor nem. A nyugati szakértők szerint a dollárnak, mint fizetési eszköznek mellőzésére nem kerül sor, mert értéke a külke­reskedelmi forgalomban az utóbbi hetekben észrevehetően javult. Qaddafi eddig már 10 millió $-t folyósított a film el­készítésére s a hírek szerint még további 10 millió $-1 szánt erre a célra, hogy az a történelem egyik legnagyobb moz­góképe legyen. A film felvételeit Qaddafi születési helye, Sebha közelében forgatják. A főrendező Akkad Mustafa Szíriában született. Ö irányítja mind az angol, mind az arab nyelven készülő felvételeket. Qaddafi Muammar ezredes 1969 óta vezeti Líbiát. Idris király elűzése után került hatalomra. Líbia bevétele az olaj értékesítéséből évi 10 billió $, amiből 10-20 millió $ elköltése filmre nem sokat jelent. Qaddafi szertelensége egyébként nem az egyetlen a Közép-Keleten. Az iráni sah csak a közelmúltban szerződtette Rossellini Roberto világ­­j hírű filmigazgatót, hogy Nagy Kürosz (Cyrus), a perzsa királyság megalapítója (kb. Kr. e. 600 és 529 között) élete alapján készítsen filmet. 5. DLDAU mmmm—mm—mmm—Kai filippin előrelátás A dél-vietnami és kambodzsai helyzet alakulása, mint előre várható volt, súlyos következményekkel jár az ame­rikai külpolitikával szemben másutt is- Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Marcos Ferdinand filippin elnöknek a Ma­nilába látogató Ceausescu Nicolae román elnök tiszteletére adott díszvacsorán elhangzott nyilatkozata. Marcos elnök a leghatározottabban kijelentette, hogy a Fülöp-szigetek biztonságának kérdését újra meg kell vizs­gálni, mert az Egyesült Államoknak a szövetségeseivel szem­ben tanúsított magatartása különösen Ázsiában ezt elen­gedhetetlenül szükségessé teszi. A filippineket nyugtalanítja az a felismerés, hogy az amerikai elnökök által vállalt kö­telezettségekkel az amerikai nép, a Kongresszus, vagy a kormányzat nem vállal azonosságot és így az amerikai el­nökök kötelezettség-vállalásai semmivel sem többek, mint a maguk hajlandóságáról tett nyilatkozatok. Az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek kölcsönös védel mi szerződése értelmében a Fülöp-szigeteket ért táma­dás esetén az Egyesült Államoknak azonnal ugyanolyan intézkedéseket kell tenniük, mintha a támadás közvetlenül az Egyesült Államokat érte volna. A Kambodzsában és Vietnamban bekövetkezett események elkerülhetetlenné te­szik annak a kérdésnek felülvizsgálatát, hogy Amerika kö­telezettségvállalása szövetségeseivel szemben kielégítőnek mondható-e, különösen Ázsiában. Marcos elnök szerint a filippinek tisztázniuk kell az a kérdést, hogy a maguk erejé­ből el tudják-e hárítani azt a veszélyt, amely nem a maguk saját politikájának a következménye. Marcos elnök a nyilatkozattól függetlenül már a közös védelmi tanács ülésén is feltette a kérdést, hogy az amerikai katonai támaszpontok milyen mértékben használhatók lilip­­pin szempontból. Az Egyesült Államok jelen leg a F ülöp­­szigeteken kél nagy támaszpontot tartanak fenn. Az egyik Manilától északra 45 mérföldnyi távolságban a légierők ha­talmas Clark támaszpontja, a másik pedig Manilától nyu­gatra 50 mérföldnyi távolságban a Subic tengerészeti tá­maszpont. A kormányzat illetékes szervei április 1-én kezd­ték meg a felvetett filippin kérdés megoldásának előkészí­tését. HÁBORÚ, VAGY BÉKE A nyáron dől el az a kérdés is, vajon háború, vagy béke lesz-e a Közép-Keleten. Peres Shimon izraeli hadügy­miniszter szerint ez a kérdés a Szuezi-csatoma június 5-re tervezett megnyitásával dől el. Ha Egyiptom a csatorna kitűzött időpontjában megsérti az 1974 januárjában kötött felszabad!tási egyezményt, akkor a Közép-Keleten megint ellenséges hangulat keletkezik, amelyben Egyiptom a teljes egészében felkészülten és felszerelten álló Izraellel találja magát szemben. A közép-keleti béke előkészítése érdekében Állón Yigal izraeli külügyminiszter keresi fel Kissinger A. Henry külügyminisztert, miután Kissinger Rabin Yitzak izraeli mi­niszterelnököt arra kérte, hogy washingtoni látogatását ha­lassza el. Az izraeli külügyminiszter látogatásának időpont­ját még nem határozták meg, de meghívását az eredmény­telenül zárult békeközvetítés után Amerika és Izrael közt keletkezett feszültség enyhülésének tekintik. KATONAI VEZETÉS Lón Nol elnök távozása után Kambodzsa államfői tennivalóit Sau Kham Khoy ideiglenes elnök vette át, aki kísérletet tett új kormány alakítására. Long Borét minisz­terelnökkel együtt találkozott az 50 éves Chau Sauval, a kambodzsai Nemzeti Bank szakértőjével, aki a demokrati­kus párt vezetője és Sihanouk herceg letétele óta nem vett részt a kormányzati ügyekben. Az volt a remény, hogy az ő kormányalakítását a kommunista felkelők is elfogadják. A helyzet azonban váratlanul megváltozott, amikor Sau Kham Khoy ideiglenes elnök az egyik amerikai repülőgépen eltávozott a fővárosból. Sak Sulhsakhan tábornok rádióbe­szédben közölte az ország népével, hogy az országgyűlés előzetes hozzájárulásával <—> négy katonai és három polgári személyből álló héttagú bizottság élén ^ átvette az ország vezetését. A bizottság, amelynek Long Borét miniszterelnök is egyik tagja, később maga választja meg elnökét, addig azonban, amíg erre sor kerülhet, az államvezetést ő vette át. Kijelentette, hogy a lázadók támadását visszaveri- A kommunista lázadók a fővárost már annyira körül zárták, hogy az élelmiszer- és lőszer-utánpótlásról már csak ejtő­ernyők útján lehet gondoskodni. Az amerikai költségvetési fedezet még 10-14 napra elégséges utánpótlást tesz lehetővé. A katonai vezetésről szóló hírrel egyidőben az ame­rikai tengerészeti gyalogság 276 amerikai, kambodzsai és külföldi távozását biztosította. Pekingben Sihanouk herceg arról nyilatkozott, hogy Amerika felkérte, haladék nélkül vegye át a hatalmat Phnom Penhben, ő azonban nem volt hajlandó a teljes kormányzati felelősséget a Khmer Rouge kommunista szerveire átruházni, de közölte, hogy a rend gyors helyreállítása érdekében egyébként hajlandó az Egye­sült Államokkal együttműködni. A francia kormány máris kapcsolatokat létesített Sihanouk herceggel. Phnom Penhből az utolsó 82 amerikait és 159 kam­bodzsait helikopterek vitték a Thaiföldi-öbölben állomásozó anyahajó fedélzetére és Thaiföld területére. Dean Gunther John amerikai követ a thaiföldi Utapaoban lévő amerikai repülőtámaszpontra távozott. NAPIRENDI NEHÉZSÉGEK A nyárra tervezett nemzetközi olajkonferencia részt vevőinek két csoportja között a napirendre vonatkozóan át­­hidalhatatlanoknak látszó nehézségek mutatkoznak- A fo­gyasztó országok csak az energia-kérdések tárgyalására akarnak szorítkozni, a termelő országok viszont a fejlődő országok támogatásával más nyersanyagok időszerű kérdé­seivel is foglalkozni óhajtanak. A nehézségek áthidalása céljából Giscard d Estaing Valery francia elnök Algírban felkereste Boumedienne Houari algériai elnököt. A két el­nök napirendi tervezetet állított össze a párizsi értekezlet számára, amelyet a konferenciára hivatalos országok is meg­kaptak. Algéria, az Egyesült Államok és az Európai Közös Piac országainak kormányai kijelentették, hogy a megbe­széléseken addig marad nak, amíg arra szükség lesz, de a napirend tekintetében még mindig nem tudtak megálla­podni. KIRÁLYNÉ HELYETT A FÉLSZEMÜ CSORDÁS FELESÉGE —< 'A történelem [kulisszatitkaiból —> A világ legkülönösebb szerelmi csalódását kétségkívül Jean Jules Baptiste Bemadotte, Napóleon marsallja, a ké­sőbbi svéd király s a mai svéd királyi dinasztia megalapítója élte át. Egy földhözragadt szegény zsellér fia volt. Bemadotte, aki ifjúságát falujában töltötte. Volt egy gyermekkori ját­szótársa, egy szegény zsellér lánya s a fiatalok között sze­relem szálai szövődtek. A fiatal fiúnak azonban nagyravágyó tervei voltak, el­határozta tehát, hogy beáll katonának és így próbál karriert csinálni. Apja, a szegény zsellér kénytelen-kelletlen bele­törődött nagyravágyó fia terveibe és így bocsátotta útnak fiát:-—'Ha már katona leszel, viselkedj legalább bátran, így talán még kapitány is lehet belőled. <—« Micsoda? <—> felelte a fiú, i—' kapitány? Ha nem hinném azt, hogy még' marsall is lehet belőlem, sohasem mennék katonának. Ezután következett Bemadotte érzékeny búcsúja sze­relmesétől. <—> Bizzál bennem ^ mondta a fiatalember — és várj rám. Ha nem egy év múlva, de öt év múlva, ha nem akkor, talán később, de négylovas hinlón jövök el érted. A lány sírt, esküdözött és mindent megigért. Bema­dotte pedig elment katonának és számtalan hadjáratban vett részt. Telt-mult az idő. A lány szülei meghaltak és ő már kezdett elfelejtkezni szerelmese ígéretéről. És pár esztendő múlva a lány férjhezment a falu fél­szemű csordásához. A házasság nem volt túlságosan boldog, mert a férj nagy kedvelője volt a borítalnak és ittas álla­potban rendszerint félholtra verte feleségét. A fal u szélén egy düledező viskóban laktak, mert a csordás egész keresete az italra ment el. És egyik gyerek jött a másik után, a nagy gyermekáldás bizony időelőtt megvénítette a fiatalasszonyt, aki még huszonnegyedik élet­évet sem töltötte be. És egy szép napon négylovas hintó gördült be a faluba és megállt a csordás istállója előtt. Persze nyomban össze­gyűltek a bámészi utcagyerekek, szájtátva bámulták meg a bakon a díszruhás marcona katonát és az egyenruhás inast, aki leugrott a bakról, kinyitotta a kocsi ajtaját és mély meg­hajlással így szólt: ' Megérkeztünk, marsall úr! A kocsiból egy eleven marsall lépett ki, egy fiatalem­ber, akinek arca — bár a nap megbarnította s a csaták vi­harában megkeményedtek vonásai — igen ismerősnek tűnt fel a háza küszöbe előtt üldögélő csordásné előtt, akinek szoknyájába 2-3 piszkos apróság fogódzott. És a csillogóruhás úr a csordásnénak hajdani szerel­mese, a fiatal lány nevét mondta ki. i—> Ót keresem, hogy elvigyem hintómon! <— Én vagyok <—» hebegte halálsápadtan a csordás fele­sége, mert akkor bizony már felismerte ő is szerelmesét, Bernadotte-ot, akit hűtlenül elhagyott a csordás kedvéért. i—> Én vagyok — hebegte és ájultan esett össze. Bemadotte elsápadt, egy pillanatra megtántorodott, aztán kocsijához ment, beszállt és dühösen rákiáltott a kocsisra: <—1 Hajts! Vissza Párizsba! Így vette el Franciaország nagyhatalmú marsalljától a szerelmesét egy lélszemű csordás. A sors iróniája az, hogy Bernadotte-ból később XIV. Károly János néven svéd király lett, a mai svéd dinasztia megalapítója. Történelmi tény ez a romantikusan hangzó história, melyet az egyik nagy magyar író meg is írt novella formá­jában. - ~j Annyi bizonyos, hogy Bernadolle soha életében nelfn heverte ki ezt a csalódást. A nőkkel szemben mindig szkep­tikus és gúnybros maradt és a csatatéren nem vesztette el soha higgadtságát. Bernadotle-ról, aki felesége révén Napóleonnal is ro­konságba kerüli, mesélik a következő anekdotát: Mikor Napóleont élethossiglan konzullá akarták vá­lasztani, Bemadotte, aki tisztában volt azzal, hogy ez a választás csupán formalitás, a választást kigúnyolva a kö­vetkező beszédet intézte katonáihoz: /—■ Katonák! Arról kell a népnek döntenie, hogy Na­póleon legyen-e életfogytiglan konzul vagy sem? A válasz­tásnak szabadnak kell lennie és én nem is akarlak benne­teket befolyásolni. De meg kell mondanom nektek, hogy közületek az első gazembert, aki Napóleon ellen mer sza vazni, azonnal főbelövetem! Éljen a köztársaság és a sza­badság! Napóleon élete végéig nem tudta megbocsátani Ber­­nadotte-nak ezt a véres gúnyt és ő örült legjobban, amikor legveszedelmesebb vetélytársa Svédországba költözött. 80 esztendős korában, királyi trónon halt meg Ber­nadette, az egész Napóleoni generációból ő volt az egyet­len, aki meg is tudta tartani azt a pozíciót, amit elért. SZENTMISÉK COLUMBUSBAN Január 1 -tői Kezdve havonta kétszer lesz magyarnyelvű szentmise és szentbeszéd Columbusban a római katolikus magyarok számára. A lónap első vasárnap reggel 10 óra­kor, a hónap harmadik vasárnapján pedig du. 4 órakor. Mindkét alkal ómmal a magyaralapítású, Szent Lászlóról el­nevezett plébániatemplom >—> 260 Reeb Avenue. A szent­­f misék előtt negyed órával gyóntatás.

Next

/
Thumbnails
Contents