Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)

1975-05-09 / 19. szám

D© t r o iii MAGYAR ÜJSÄG A Magyar Újság ’ folytatása, r— Beolvadt lapok: Detroiti Hírlap , "Magyar Napilap’ , Flint és Vidéke”. — Megjelenik' minden pénteken (nyáron két alkalommal nem). A DETROITI SZERKESZTŐSÉG CÍME: P.O. BOX 418. WYANDOTTE, MI. 48192. Tel.: (313) 933-4666. Mind en hétfőn és csütörtökön este 3:30 és 7:30 között. SECOND (TASS POSTAGE PAID AT Cl TATI AND, OHIO 44101. USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC, 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Oliio 44113 Telephonéi (216) 696-3633 VOLUME 65. ÉVFOLYAM - NO. 19. SZÁM 1975. MÁJUS 9. EGYES SZÁM ÄRA: 20 cent A PORTUGÁL VÁLASZTÁSOK ERED­MÉNYE - Portugáliában a radikális katonai kor­mányzat minden előnyt megadott a kom­munistáknak, hogy demokratikus alapon átvehessék a hatalmat. Közvetlenül a választások előtt Lisszabon utcáin olyan hatalmas tömegek tüntettek vörös zászlók alatt a kommunista párt mellett, hogy a távoli szemlélő szinte biz­tosra vehette a marxizmus győzelmét.* A választásokon azonban a néma többség nyerte meg a csatát. A legtöbb szavazatot 57%-os arányban a Soares Mario vezetésével in­duló szocialista párt kapta, a kormányalakítás jogát is ez a párt szerezte meg, a kormányzás politikai sikerének bizto­sítása érdekében azonban más pártokkal kell együttműköd­nie. Az u tóbb ira legtermészetesebb lenne a szavazatok 26%-ávaI második helyre került népi demokraták támoga­tásának megszerzése, mert a két párt 63%-os fölénye néhány kisebb párt csatlakozása nélkül is —- határozott par­lamenti többséget eredményezne. Soares Mario azonban a választások után rögtön nyilatkozatot tett közzé, amelyben kijelentette, hogy pártja csak baloldali pártokkal hajlandó együttműködni. Megnyugtatásul csak azt fűzte kijelentésé­hez, hogy az együttműködés érdekében nem köt kizárólagos szövetséget a kommunista párttal. A híradások Soares nyi­latkozatát úgy értelmezik, hogy pártja nem azonosítja magát a kommunista párt törekvéseivel. Ennek az értelmezésnek azonban semmi alapja sincs. A 37.%-os többséggel rendel­kező szocialisták ugyanis a kommunistákkal teljes együttmű­ködésben is csupán 50%-os parlamenti egyensúlyt érnének el, ezért az ellenzék gyengítése érdekében elkerülhetetlen számukra, hogy más politikai pártokat is bevonjanak a “szo­cialista koalícióba. A választások eredménye a portugáliai hatalom radi­kális birtokosait kétségtelenül meglepte, mert az volt a meg­győződésük, hogy a portugál nép a forradalmi fejlődés útján tart. Erre az útra eddig még egyetlen nép sem indult el önként. A portugál nép színvallása eszünkbe juttatja az 1945-ös választások eredményét Magyarországon, ahol a kommunisták a független kisgazda párt 57%-os fölényes többségével szemben csak 17%-nvi szavazatra tudtak szert tenni, néhány éven belül mégis 100%-os hatalomra jutot­tak. Ez a magyarországi példa joggal teszi óvatossá a sza­bad választásokon fölényes győzelemre szert lett portugál "szocialista és burzsuj pártokat de ugyanolyan joggal kelt aggodalmat a nem-kommunista rendszer minden hívé­ben Portugálián kívül világszerte is. 80 80 HELIKOPTER — Minit Van Duong dél-vietna­mi elnök már beiktatásakor elmondott beszédében kifejezést adott abbeli hajlandóságá­nak, hogy a béke kedvéért minden kapcsolatot, katonai és gazdasági összeköttetést megszakít az Egyesült Államok­kal. Békeajánlatát, mint előbb már említettük, a Viet Cong saigoni szóvivője visszautasította, később azonban arról ér­kezett hír, hogy az új saigoni kormány és a Viet Cong vezetői között megállapodás történt a harctéri fegyverszünet elrendelésének alapelveiben. Ennek előfeltétele nyilvánva­lóan Minit elnök hajlandóságának megvalósítása volt, mert Minit elnök az Egyesült Államok Saigonban tartózkodó ka­tonai és diplomáciai személyiségeit az ország elhagyására szólította fel. Wash ingtonban Ford elnök a nemzetbiztonsági taná­csot rendkívüli ülésre hívta össze, majd elrendelte az arpe­­rikaiak kimenekítését a délvietnami fővárosból. Smith Ho­mer vezérőrnagy, a saigoni repülőtér rangban legidősebb amerikai tisztje, telefonon jelentette Gayler Noel admirális­nak, a Csendes-óceán amerikai hadereje legfőbb parancs­nokának, hogy Ian Son Nhut rpülőtere használhatatlan, ezért már a repülőtér fölé érkezett két "C-130 ”-as gép leszállását sem javasolta. 3/4 órával később Martin Gra­ham saigoni követ közöIteKiSsinger külügyminiszterrel, hogy a dél-vietnami főváros kiürítésébe vonatkozó tervek közül már csak az utolsó (negyedik) hajtható végre. Rövidesen 80 helikopter jelent meg Saigon felett. A Viet Cong légelhárítói az amerikai tengerészet bombázó harci repülőinek fedezetével felvonuló helikoptereire tűzet nyitottak, mire a bombázók a légelhárító ütegek állása ellen támadást intézlek. A Iégelhárítók tüzelése megszűnt. A he­likoptereknek 950 amerikait sikerült kiemelni Saigonból. A követségi épülethez két hatalmas ‘ CH46 Sea Knight heli­kopter tengerészeti gyalogosokat szállított az amerikai diplo­maták eltávozásának biztosítására. Az első helikopter a diplomatákkal hétfőn (28 -án) délután fél 4-kor távozott Sai­gonból. Kissinger külügyminiszter azt remélte, hogy a kiü­rítés néhány órán belül lebonyolódik, a Pentagon szerint azonban a végrehajtás kis késéssel történik. Saigon körül hozzávetőlegesen 150.000 főnyi kommu­nista katonaság zárkózott fel. Saigont ezzel szemben mind­össze 50.000 ember védte. Az amerikaiakon kívül mintegy 1 50.000 vietnami távozására számítanak. Ezek közül eddig 40.000 került biztonságba. A menekülteket először Guamba szállítják, ahol jelenleg 12 sátorvárosban mintegy 25.000 vietnami szorong. Innen a menekülteket tovább szállítják. A 700 főből álló első csoportot hamarosan a kaliforniai óceánparlon lévő Pendleton táborba viszik. Saigonból érkezett AU-tuclósítás szerint a dél-thai földi Utapao légitámaszpontra 30 dél-vietnami bombázó harci és teherszállító repülőgép szállt le. Ezeket a menekülő dél­vietnami pilóták hozták át. Egy másik dél-vietnami repülő a Fülöp-szigeteken lévő Clark légitámaszpontra repült 130 dél-vieitnamival, akik néhány asszony és gyermek kivé-J£\ f* m M f U u fi A L telével ,— a légierők kötelékébe tartoztak. Schlesinger R. James honvédelmi miniszter közlése szerint a kiürítés meg­kezdésétől számított három órán belül 4000 amerikai és dél­vietnami került ki Saigonból. A kimenekítetteket a Dél- Kínai-tengeren a partoktól 100 mérföldnyire horgonyzó ame­rikai hadihajókra vitték. DÉL-VIETNAM TRAGÉDIÁJA - el nők lemon­cíásának híre után sokan azt hitték, Dél-Vietnam tragédiája befejeződött. Olyanok is akadlak, akik el hitték, h ogy a kom­munista és nem-kommunista vietnamiak "békés megegye zésének csak 1 hieu személye volt az akadálya. Az utóbbiak | érthetetlennek találták, hogy a kommunisták az új elnök, Huong békés megegyezésre irányuló javaslatát kereken elu­tasították, mert benne I hieu \olt elnök testvérét látták. Még ekkor is akadtak, akik elhitték, hogy a fegyverszünet megkötésének csupán személyi akadályai vannak. Maguk a dél-vietnamiak is ezt hitték. Lemondatták tehát az öreg Huong elnököt s az alkotmány szerint az államvezetés átvé­tele szempontjából sorra kerülő szenálúsi elnököt, a fiatal, semleges Minit Van Duong-ot tették meg elnöknek, aki be­iktatásán elmondott beszédében egyenesen a Viet Cong ideiglenes lorradalmi kormányához intézte szavait. A mind­két oldalon meglévő jóakarat megnyilvánulásának jeleként azt javasolta, hogy a szemben álló lelek azonnal szüntessék be támadásaikat és szeretett hazájuk érdekében mielőbb ál­lítsák helyre a békét. A Saigonban tartózkodó (!) és a vietnami béke bizto­sítását ellenőrző (!) együttes katonai bizottság Viet Cong küldöttségének szóvivője a lapíudósífók előtt felolvasott h;í rom szakaszos nyilatkozatban Minit elnök javaslatát is azon­nal és a leghatározottabban visszautasította. Az AP tudó­­sótása szerint a nyilatkozat új követelések sorát fo glalta magában . Ugyanekkor a dél-vietnami légierők repülői meg­bombázták a főváros közelében lévő Tan Son Nhut repülő­támaszpontot és az ott parkolt hat légi járművet megsemmi­sítették. A bombázási végrehajtó repülők amerikai gyártmá­nyúak volak. Egyesek feltevése szerint a dél-vietnami légi­erők pilótái vezették a repülőgépeket s a bombázással til­takozni akartak a kommunistákkal tervezett tárgyalások ellen. Más értesülések szerint a támadó repülőgépeket az északiak használták. Ezek szerint a bombázó gépek akkor kerültek a kommunisták birtokába, amikor egyes dél-viet­nami pilóták a vezetésükre bízott bombázó gépek hátraha­gyásával családjukkal együtt elmenekültek. A bombázási Saigonban heves légelhárító tüzérségi tűz követte. Saigontól északkeletre 15 mérföldnyi távolságban az észak-vietnamiak heves ágyútűzzel árasztották el a félmillió lakossal rendel kezű Bien Hoa városát, amely ennek következtében lángba borult. Saigontól délkeletre 30 mérföldnyi távolságban lévő Ba Ria tartományi székvárost, valamint a Saigontól 17 mér­földnyi távolságban keletre lévő Long Thanh kerületi szék­várost az észak-vietnami tankok fedezetével előrenyomuló gyalogság elfoglalta. A Saigon körül folyó tűzharc követ­keztében az amerikai légierők a nagy C-141 teherszállító repülők használatát az amerikaiak és dél-vietnamiak elszál­lítására beszüntették, csak a kisebb célpontot mutató és gyorsabb felszállásra alkalmas “C-130 -as repülőgépekkel folytatták a mentési munkálatokat. THIEU TAIWANBAN -nöke. / hieu Van Nguyen és volt miniszterelnöke, Khiem Thein I ran, Taiwan (a nemzeti Kína) fővárosába, Taipeibe érkezett. A taiwani külügyminisztérium közleménye szerint az elnök és minisz­terelnök kíséretében még 16 más személy érkezett. Thieu és Khiem felesége és családja néhány nappal korábban ért Taiwanba. A volt elnök testvérével, Kieu Van Nguyen-nel együtt Taipei egyik északi külvárosában szállt meg. Khiem és 10 másik volt dél-vietnami kormánytisztviselő Taipeitől északra 15 mérföldnyi távolságban Pei Tou nyaralóhelyén bérelt házban talált ideiglenes otthonra. Thieu és kísérete találkozott Shen Chang-Huan tai­wani külügyminiszterrel és a nemzeti Kína kormányának más hivatalos tényezőivel is. A UPI tudósítója szerint Thieu és kísérete megérkezése után rögtön az a hír kapott lábra, hogy Thieu megkísérli száműzetésben lévő kormány (go­vernment in exile) alakítását Taiwanban. KAMBODZSA UTOLSÓ VÉDŐI - P> Penhtől északra 190 mérföldnyi távolságban Preah Vihear félnégy­­zetmérföld területű magaslatán 150 kambodzsai katona még mindig hősiesen védi hazája földjét. A parancsnok. Seng Rean hadnagy szerint ez itt Kambodzsa még. Preah Viheärt a kambodzsaiak jól ismerik, mert területén közel ezeréves templomok állnak abból a korból, amelyik­ből Kambodzsa ókori fővárosában, Angkor Watban maradt fenn a Ieghlreresebb. Preah Vihear romjai felett még a Khmer Köztársaság megtépett vörös-kék lobogója leng Angk or Wat stilizált ábrázolásával. A katonák magatartá­sát a kötelességteljesítés tudata jellemzi, amihez csak mel­lékesen járul hozzá a Khmer Rougetól való félelem és az a tény, hogy nincs hová menniük. A Preah Vihear fölé ma­gasodó hegytető páratlan adottsága elfoglalását akkor is ne­hézzé tenné, ha a Khmer Rouge nem találkoznék hősies ellenállássá I. A hegytető benyúlik Thaiföld területére és I hailölclről is csak az 1500 láb magas meredek kőfal meg­mászásával volna megközelíthető. A katonák az élelmet I hailöldről szerzik be és ebben nem szenvednek hiányt, lőszerük azonban logytán van. Amikor l.eslie Jaques, a Los Angeles I imes hírszolgálatának tudósítója a csapat egyik hadnagyát megkérdezte, mit csinálnak, ha a lőszer kifogy, a megkérdezett darabig hallgatott, aztán azt felelte, hogy erre a kérdésre nehéz a válasz, később azonban még meg­jegyezte, hogy hónapokig ki tudnak még tartani. A tisztek nem akarják tudomásul venni, hogy a háborúnak-vége van. Arra a kérdésre, miért nem adták meg magukat a vörösök­nek, azt válaszolták, mert az erre vonatkozó parancsot nem Sutsakham Sak tábornoktól. Phnom Penh katonai erőinek parancsnokától, hanem csak annak távozása után helyette­sétől, Sichan May vezérőrnagytól kapták. Az egység pa­rancsnokának válasza vagylagos. Először azt mondja, csak n bekövetkező halál napjára vár; később azonban mintha ezt az elhatározását megváltoztatná, hozzáfűzi még előbbi szavaihoz >— mintegy vagylagosan talán, -— hogy ha ez az állás is a Khmer Rouge birtokába kerül, akkor azonnal Thaiföldre megy. Akármelyiket választja, mindenképpen ő marad Kam­bodzsa utolsó védőinek parancsnoka, de ha Kambodzsa utolsó talpalatnyi földjének védelme közben elesik, nevét az utókor a szabadságért és hazyért bar: oh' * ük sor úba; emlegeti. BEFEJEZŐDÖTT - Az amerikai katonák és diplo­maták eltávolítása befejező­dött. Ezzel véget ért a 30 éven át folyt indokínai háború és Amerika 14 év óta tartó vietnami szerepe is. Dél-Viet­nam új elnökhelyettese, Huyen Van Nguyen április 29-én találkozott a Viet Cong vezetőivel és megállapodott velük az április 50-án kezdődő fegyverszünet feltételeiben. A dél-vietnami haderő katonái nem várták meg a fegyverszünet hatályának életbelépését. Aki tehette, elme­­lekült a főváros környékéről. Repülő repülő után érkezett Taipeibe, Singaporeba, I haiföldre és a Fülöp-szigetekre. Valamennyin dél-vietnami katonák érkeztek családjaikkal. \ dél-vietnami tengerészek a Mekong-foíyóban állomásozó rajók fedélzetére özönlöttek, hogy a harctérről kijuthassa­lak. Egy helyen a velük együtt menekülni akaró dél-viet­­rami polgári személyekre tűzet nyitottak, sogy saját mene­külésüket biztosíthassák. Az amerikaiakért küldött autóbuszokról a dél-vietna­miak lelökdösték a távozó amerikaiakat, hogy a maguk me­nekülését biztosíthassák. A dél-vietnami csapatok tüzet nyitottak az autóbuszokra, de sérülésekről nem érkezett hír. Az éjszaka folyamán időnként a főváros körül tüzek lán­goltak fel, miközben a tengerészet "F4 Phantom és a ten­gerészeti gyalogság "Cobra repülőinek védelmében a ha­talmas amerikai helikopterek folytatták a menekültek elszál­lítását. A helik optereket az Egyesült Államok haditengerésze­tének 7. hajó hadáh oz tartozó több mint 50 hajó várta. A dél-vietnamiak szabadságharca befejeződött. Április 29-én Minit dél-vietnami elnök — alig egy órá­val később, mint az utolsó amerikaiakat szállító helikopter elhagyta Saigont rádiószózatban közölte az országgal, hogy kormánya feltétel nélkül megadja magát a Viet C ónk­nak. A dél-vietnami csapatokat felszólította, hogy a további harcot szüntessék be. NEM VOLT ÖRÖM - F°"í R. Gerald elnölí már néhány nappal ko­rábban a new-orleánsi Tulane egyetemen elmondott be­szédében hivatalosan közölte, hogy a vietnami háború mái' Amerika múltjához tartozik. A hallgatók az elnök szavai közben előrehajoltak, mondata végén pedig újjongásban törtek ki, felugráltak, egymást ölelgették és 10 másodpercen keresztül tapsoltak. Az elnök nem mosolygott. A tapsot nem fogadta sze­mélyének szóló ünneplés, gyanánt. Körülnézett a teremben és alig észrevehetően bólintott. Egy órával később Wa­shingtonba repülése közben elmondta a laptudósítóknak, hogy a Notre Dame egyetem elnöke, Hesburgh Theodore jezsuita szerint egyetlen avatóbeszéd kivételével tíz év óta nem mert egyik elnök sem beszédet mondani az egye­temi ifjúság előtt, mert annak hangulati érzése Vietnamot illetően rendkívül feszült volt. Ezért választotta nyilatkoza­tának színhelyéül az egyetem területét. Nem volt öröm számára, hogy olyan háború befejeződését jelentse be, ame­lyet Amerika nem nyert meg. Vegyes érzelmek töltötték el, mert a háború nem úgy végződött, ahogy ő szerette volna, ide reálisaknak kell lennünk. MEGHALT MINDSZENTY BÍBOROS! Lapzártakor kaptuk a megdöbbentő hírt, hogy Mindszenty József, Magyarország bíboros herceg-prímása kedden, május 6-án. a bécsi időszámítás szerint du. 2.15 órakor meghalt. Vasárnap délelölt betegen érkezett vissza Caracasbóf és másnap reggel 9 órakor a bécsi Barmherziger Brüder kórházban megoperálták. Az operáció sikerült, de délután folyamán tüdő-embólia lépett fel és másnap, visszaadta nemes lelkét T eremtőjének. Temetése a jövő héten lesz — kívánsága szerint — a slájeri Máriacell kegyhelyen. A kegyhelyet Nagy Lajos király alapította 600 évvel ezelőtt. 1378-ban a törökön ví­vott döntő győzelme emlékére. A kegyhelyet két primási elődje: Scitovszky és Simor bíborosok sok ajándékkal is ékesítették. Ezért esett rá a választása. Testvérek, akik árvák lettünk a közös Atya elveszté­sében, álljuk körül ravatalát és fájó szívvel, gyermeki sze­retettel, vegyük át az ő lelki és szellemi örökségét, amelyet reánk hagyott. Egy évvel ezelőtt készültünk jöttére. Boldogság ült ki a szemünkbe, szomjasan ittuk tanítását. Végigjárta temp­lomainkat, nemcsak a katolikusokat, hanem minden magyar templomot, hogy találkozhasson a nagyon szeretett ma­gyarjaivá I. H agy atkozó búcsú-beszéd volt minden szava. Figyelmeztetett, hogy őrizzük meg a régi örökségeinket: ,a családi szentélyt, a templomot, az iskolát és a temetőt. Tegyük szentté a családot, látogatottá a templomot, ma­gyarrá az iskolánkat és ápolttá a temetőben nyugvó őseink sírját. Az apostol leikével mindenkinek mindene volt. Nem­csak a magyar katolikusoké, hanem minden magyaré; nemcsak a magyaroké, hanem minden vasfüggöny mögötti szenvedőé, és az érteden szabadvilágé. Elvekért, igazságért végsőkig kitartott, vállalt szenve­dést, börtönt, megnemértést, f ó 1 re állítást. Szívében nem volt gyűlölet, bosszúállás, sértődöttség, csak az igazság és szabadság szeretete. Mint jó pásztor járta a világot a szét­szórt magyarjai után Ausztráliában, Afrikában, Ameriká­ban, Európában 82 esztendő törődöttségével, börtönök szen­vedéseivel. Emlékirataival íelrázta a világ lelkiismeretét, és lerántotta a rendszer gyilkos arcáról á leplet. Ebben is meg­nyilvánult azonban a krisztusi megbocsájtás: Nem tudják, mit cselekszenek . . . Leesett fejünk koronája. Ö tette a magyar híveit nagy­­gyá a világ szemében, hogy elmondhattuk magunkról: Mindszenty népe vagyunk. Ö volt a mi koronánk, büszke­ségünk, vezérünk. Rodostóban érezhették ilyen gyászt és el­­hagyatottságot Rákóczi árván maradt kurucai. A közös Atya ravatalánál fogadjuk meg, hogy a jövő­ben nem fogunk rossz testvérként egymással hadakozni, hanem közösen, egyesült érőiéi valósítjuk Lieg tanítását és örökségét nem herdáljuk el. dr. Kótai Zoltán JOSEPH CARDINAL MINDSZENTY

Next

/
Thumbnails
Contents