Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)

1975-03-07 / 10. szám

Detroiti MAGYAR ÚJSÁG A Magyar Újság folytatása. Beolvadt lapok: Detroiti Hírlap , “Magyar Napilap”, Flint és Vidéke”. Megjelenik minden pénteken (nyáron két alkalommal nem). A DETROITI SZERKESZTŐSÉG CÍME: P.O. BOX 418. WYANDOTTE, MI. 48192. Tel.: (515) 955-4666. Mind en Fótion és csütörtökön este 5:50 és 7:50 között. SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO 44101, USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue. Cleveland, Ohio 44113 f . . ’ i f * \ Telephone: (216) 696-3633 VOLUME 65. ÉVFOLYAM ~ NO. 10. SZÁM. 1975. MÁRCIUS 7. EGYES SZÁM ÁRA: 20 cent GYŐZTESEN A KÍSÉRTÉSEK ELLEN ■ Kardinális úr vasárnap szentbeszéde, 1975. febr. 16. Bécs, Pázmáneum. A megelőző vasárnapon azt mondotta az Úr Jézus az ő kiváltság os iskolájának a Hegyi beszédben az apostolok­nak és a tanítványoknak: “ti vagytok a föld sója, ti vagytok a világ világossága”. A mai vasárnapon egy más kép tárul elénk. Az Üd­vözítőnek egy másik iskolája, amit nem a begyen, de lent a föld színén minden lélek számára, akit ő az üdvösségre bív, jelent ki és útmutatást ad. És pedig nagy útmutatást, nagy megaláztatás közepette, amit ő az emberért vállalt. 40 napig bőjtölt, utána megébezett és vállalja a kisértést, a kisértésen már az ősszülőkben átment, de azóta is szün­telenül egyénenként a kisértés veszedelmében van és az el­bukás fenyegeti. Jézus adja a példát. Mi szinte megrette­nünk attól, bogy a végtelen szentség egy ilyen kézbe adja magát, mint a Sátán. De mi tudjuk azt is, bogy ez a Jézus a keresztre is odaadta magát és elviseltfe az embernek az ős­szülőkben elkövetett bűnének a sorsát, a balált. Hát az a ki­sértés nem volt több, mint ez a balál. És emellett az ő kisértése nem jelent veszedelmet. Csak nagy kincset és ér­téket jelent minekünk. Az ő kisértése más, mint a mienk. A kisértésnek a lényege — gondoljunk csak áz Éden-kertben történtekre, bogy van egy sugalmazás veszedelmes helyről és utána a megtévesztett ember kap rajta, jön a delectatio, a, gyönyörködés abban, amit hallott és abban amire a másik vinni akarja. Azután jön betetőzésképpen a. bukás, a bele­egyezés abba, ,ámít a kisértő mond. Az Úr Jézus csak a sugalmazást hallja, de nála nem volt gyönyörködés a meg­­mutatottban, mégkevésbé volt beleegyezés. Az Úr Jézus azért tette meg a mai evangéliumi jelenetet, hogy mi is, ha halijuk is a kisértést, a sugalmazást, de a gyönyörködésig és a bel segyezésig sohase menjünk el. Ez a jelentősége en­nek a mai evangéliumi jelenetnek. Voltak éppen az Ür Jézus harcot indít ebben az isko­lában a test kívánsága ellen, a szemek kívánsága ellen és az élet kevélysége ellen. Mi a kísértés színpadán, a világ­ban élünk. A világ nagy kísértés és a keresztény élet jelen­­tősge abban áll, hogy megvívunk a világnak a szellemével és követjük Jézus példáját. Jézus 40 napig böjtölt. Ő vál­lalta az emberi természetet, hát persze, hogy megéhezett ő is a böjtölés után. Akkor jelentkezik a Sátán és azután a jószívűségnek, a könyörülétnek az álarcában jön. Azt mondja: nézd, mennyi kő van itt. Egy szavadba kerül és ebből kenyér lesz. Az Ür Jézus hallja, de azt feleli: “nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, a­­mely az Isten ajkáról jön.” Azután megalázza magát Jézus. Engedi, hogy a Sátán fölvigye a jeruzsálemi templomnak a lapos tetejére, azután rámutat a mélységre: vesd le maga­dat, hiszen írva van: “angyalainak parancsolt felőled, hogy vigyázzanak rád, hogy kőbe ne üsd lábadat. ’ Az Ür Jézus mondja: “az is írva van, hogy ne kísértsd a te Uradat, Is­tenedet”. A Sátán viszi egy magas helyre, megmutatja neki a világ minden országát és megmutatja annak a gazdagságát, beígéri ezt a világot, ezt a gazdagságot a megkísértettnek, ha őt leborulva imádja. Ezzel betelt a mértéke a Sátánnak és Jézus rászól: I akarodj. Sátáni Menj és ne folytasd ezt a gyűlölködést . S akkor a Sátán ellépett. Angyalok jöttek, jutalmául azért, hogy ilyen példaadóan kiiskolázott minket, hogy csak látni, hallani lehet, szabad a kisértést, de gyö­nyörködni abban, beleegyezni abba nem szabad! Ma v(in Szent Walburga szűznek az ünnepe, aki a VIII. században élt. Királyleány volt. Hallja ez a király­leány, hogy odaát a csatornán a pogány Németországban szent Bonifác megkezdte a pogány nép térítését. Nem volt maradása odahaza, Angliában. Otthagyta a családot, ment, mert meg kell vívni a Sátánnal, itt a térítés művében. Misz­­szionárius apáca lett. Szívvel-Iélekkel mellette állott szent Bonifácnak. Egy apáca-rendben működött, annak lett a feje és állandóan mozgott, köröskörül Németországban. Amerre szent Bonifác ment, ő is utána járt és valami olthá­­tatlan szent vágy volt benne. Mindig tenni akart valamit Krisztusért. Ahogyan a Sátán a mai evangéliumban lankadatla­nul küzd Krisztus ellen. Ez a szent Walburga olyan oltha­­tatlan szeretettel küzdött Krisztusnak az ügyéért és a Krisz­tus által megváltott emberekért. Ő elöljáró is volt és azt mondta: az elöljárónak nem annyira a parancsolás a fela­data, mint a példaadás a fontos”. Apáca volt, de minden­egyes családban várja a követőket. Várja az apától a példa­adást, várja az édesanyától, várja a legnagyobb gyermek­től. Várja az első nemzedéktől, a nagyszülőktől ezt a példát és künn a világban is, akinek valami szerepe van. Szent Walburga lelkét kívánja az az Üdvözítő Jézus, aki ma hályogot húzott le a szemünkről a kisértések körül és meg­tanított bennünket lankadatlanul vívni az igazságért és a test kívánsága ellen, a szemek kívánsága ellen és a bennünk fel-feltörő életkevélység ellen. Amen. EZ A HELYZET KAMBODZSÁBAN - A kormány egyre nagyobb nehézségekkel kénytelen megküzdeni. A kommunista vezetés alatt álló Khmer Rouge “felkelők” a fővárosba vivő minden szárazföldi és vízi útat elvágtak. Az utánpótlás már csak légi úton lehet­séges. A védelemhez elengedhetetlenül szükséges lőszer legfeljebb még egy hónapig tart. Az élelmiszer talán el­tart júniusig. Az Egyesült Államok 55 jet-repülőt állítottak be a kambodzsai főváros napi ellátásának biztosítására. Fond elnök levelet intézett a Kongresszus képviselőházához, amelyben Kambodzsa részére a korábban kért rendkívüli segély sürgős megszavazását kérte, mert enélkül a rendkí­vüli segély nélkül a kambodzsai kormány heteken belül kénytelen lesz a “felkelők” előtt meghódolni. A tőle meg­szokott nyíltsággal felvetette a kérdést: Tudatosan cserben hagyunk egy kis országot élethalálharcának közepén? Ha a Kongresszus nem teszi lehetővé, hogy a rizs és más szük­ségleti cikkek szállítása folytatódjék, ártatlan milliók szen­vednek. Passman E. Ottó, mint a képviselőház illetékes albi­zottságának vezetője szerint a bizottság mérlegeli a megol­dás lehetőségét. Ö maga támogatja az elnök kérését, mert nem szívesen állítja hazáját ebben a válságos kérdésben olyan helyzetbe, amelyben azt kell mondanunk: Félrevezet­tünk benneteket, azt ígértük, hogy segítséget nyújtunk nek­tek, de most engedjük, hogy elmerüljetek. Mindennek el­lenére nem sok remény van rá, hogy a rendkívüli segély kérdésében a Kongresszus eleget tesz' az elnök kérésének, mert a demokraták többsége Mansfield Mike szenátor néze­tét vallja. Kissinger külügyminiszter a sajtóértekezleten világo­san rámutatott, hogy az Egyesült Államok azzal a sorsdöntő elvi kérdéssel állnak szemben, hogy visszatartják-e a lőszer’, attól az országtól, amely szövetségesük volt és amely vilá­gosan megállapítható módon meg akarja védeni magát Továbbmenten azt is kifejtette, hogy ha Vietnam elesik, mert Amerika megvonja tőle támogatását, akkor ez a tény bizonyos idő múltán a legkomolyabb következményekkel jár az amerikai külpolitika szempontjából. Ezek a következ­mények nem azonnal jelentkeznek, de néhány év irtán a legsúlyosabb kételyeket veti fel sok olyan ország vezetői­ben, amelyek társaink voltak. Éppen csak azt nem mondta ki, hogy Kambodzsa és Vietnam cserbenhagyása nemzeti becsület kérdése. AMERIKA VEZETŐ SZEREPE KÖRÜL -A világ közvéleménye visszafojtott lélegzettel figyeli Ame­rika külügyminiszterének bámulatos erőfeszítéseit a közép keleti béke biztosítása érdekében. Azok, akik azzal igye­keznek megnyugtatni magukat, hogy a kambodzsai “felke­lők” sikere s az észak-vietnamiak gyűrűjének egyre foko­zódó bezárulása Dél-Vietnam körül nincs összefüggésben az arab-izraeli ellentétekkel, nagyon elfogultak, vagy ijesz­tően tájékozatlanok. A legkisebb sikertelenség is új háborút robbanthat ki, az arabokat ismét az olajszállítmányok be­szüntetésére készítetheti, sőt a világ jelenlegi két főhatal­mát is összeütközésbe kergetheti. Portugália, Ciprus, Etiópia, Észak-írország válsága mögött végeredményben Amerika vezető szerepe forog koc­kán. Ha például Portugália kommunista ellenőrzés alatt álló vezetés alá kerül, Moszkva szava hallható lesz a NATO tanácsában is, mint ahogy a görög-ciprusi kommu­nista párton keresztül Nicosiában máris hallható. Maka­­rios érsek-elnök legutóbb nyíltan azzal fenyegetőzött, hogy a Szovjetunió támogatását kéri a törökökkel szemben, akik ugyancsak a NATO tagjai. A görögországi megmozdulá­sok, az eritrea függetlenségi harcok” háttere félreismerhe­tetlenül azonos. A kommunista Oroszországnak az a szándéka, hogy á világ vezető szerepét átvegye, már a százád derekán, az 1950-es években világosan felismerhető volt. Erre a szán­dékra az akkor erős és magabiztos Amerika közvetlenül és eredményesen válaszolt. Ellensúlyozó katonai szövetséget hozott létre és erőteljes közgazdasági tervvel járult hozzá Európa és Japán újjáépítéséhez. Amerika vezető szerepe kétségtelennek bizonyult. A század utolsó negyede elé nem nézünk ilyen határozott szembenállás alapján, de a világ vezető szerepéért folyó harc —- ha nem is olyan heves, mint negyedszázaddal ezelőtt volt — a détente politikájának lep­le alatt sokkal bonyolultabban tovább folyik. Ezt azonban sokan észre sem veszik, mások viszont nem akarják elhinni. Nagy kérdés, hogy a világ gondjainak viselésében elfáradt Amerika a maga komoly társadalmi és gazdasági problémái közt meg tudja-e állni helyét, vagy sem. A kérdés azon for­dul meg, hogy Amerika képes lesz-e ellensúlyozni Oroszor­szág növekvő atomerejét és együtt tudja-e tartani nyugati szövetségeseit. Lehetséges-e ez a szovjet-amerikai détente huzamosabb időszakán keresztül? Mert ha nem, akkor a hatalmi egyensúly a század végére határozottan Oroszor­szág javára billen, a szovjet befolyás világszerte érvényesül, az Egyesült Államok pedig az amerikai vár -ba szorulnak vissza. A KÖZGAZDASÁGI TÉNYEZŐK TEKIN­TETÉBEN - Az egyes országok erejét, vagy ha job­ban tetszik, hatalmát, négy közgazdasá­gi tényező határozza meg. Legalábbis anyagi vonatkozás­ban. Ez a négy tényező napjaink korszerű szükségleteihez képest: l) a nemzeti termelés, vagy helyesebb és pontosabb meghatározással az ország népének együttes gazdasági tel­jesítménye, 2) a fizetési eszözök tartaléka, 5) az olajszükség­let biztosítottsága, és 4) a népélelmezés alapjaként a ga­bonafélék termelésének mértéke. Az ország népének együttes gazdasági teljesítménye tekintetében az Egyesült Államok népe még mindig fölé­nyesen vezet. Javainak és szolgálatainak értéke évente 1.295 billió $. A Szovjetunió nemzeti termelésének és tel­jesítményének értéke alig valamivel több, mint ennek a fele: 624 billió $. Japán ebben az összehasonlításban 415 billió $-raI, Nyugat-Németország 548 billióval, Franciaország pedig 257 billióval szerepel. Az Egyesült Királyság, amely korábban a világhatalom elsőszámú birtokosa volt, csupán 175 billió $-ig jut el. A fizetési eszközök tartaléka tekintetében Amerika már nincs az élen. Nyugat-Németország vezet 52.7 billió $-raI. Amerika csupán feleannyival, 16.1 billióval rendel­kezik. A harmadik helyen Szaud-Arábia foglal helyet 14.3 billió $-raI, a negyediken Japán 15.5 billióval, az ötödiken Svájc 9 bili ióval. Franciaország a hatodik, az Egyesült Ki­rályság a kilencedik helyre kerül. Az olajszükséglet biztosítottsága szempontjából a Szovjetunió vezet napi 9.2 millió hordónyi olajtermeléssel és olaifeldogozássab Amerika ebből a szempontból a má­sodik helyre jutott 8.8 millió hordóval, ami jelentéktelenül hevesebb ugyan, mint a Szovjetunió teljesítménye, de ugyanúgy csak jelentéktelenül több, rp{m z^ud-Arábia napi 8.5 millió hordónyi termelése. A többi nagyhatalom ebből a szempontból teljesen háttérbe szorul. A negyedik helyen Irán 6, az ötödiken Venezuela 5 millió hordóval sze­repel. A gabonaneműek termelése terén megint Amerika ve­zet 58.9 millió tonna kivitellel. Messze mögötte marad Ka­nada 13.8 millió tonnányi kivitele a második, Argentínáé 12.1 millióval a harmadik és Ausztráliáé 12 millióval a negyedik helyen. Ezzel szemben a legnagyobb bevitelre Ja­pánnak van szüksége (17.8 millió tonnára). Ennél is érde­kesebb azonban, hogy a bevitelre szoruló országo.k szükség­letének nagy részét Amerika fedezni tudná. Közgazdasági szempontból tehát Amerika anyagi ve­zető szerepe nem forog nagy veszélyben. KATONAI FELKÉSZÜLTSÉG SZEMPONT­JÁBÓL — Amerika vezető szerepének szempontjából döntő jelentőségű a katonai felkészültség kérdése is, amely rendszerint a közgazdasági tényezők függ­vénye szokott lenni, politikai és hatalmi törekvések azon­ban ezt a viszonyt meg is fordíthatják, a közgazdasági té­nyezőket tehetilc a katonai felkészültség előmozdításának függvényeivé. A jelek szerint a világ vezető szerepéért Ame­rikával versenyző Szovjetunióban az utóbbi történik. Kíná­ban hasonló törekvés figyelhető meg, ezért a katonai felké­szültség arányait nemcsak a Szovjetunióra, hanem Kínára vonatkozóan is össze kell vetnünk Amerika felkészültségé­nek adataival. Hadviselés szempontjából még a mai gépesítés korsza­kában is a legnagyobb jelentősége a jól kiképzett, tényleges szolgálatot teljesítő katonai emberanyagnak van. Ebből a szempontból a Szovjetunió fölényesen vezet 4,200.000 főből álló hadseregével. A második helyre Kína kerül 3 milliós haderejével, aminél lényegesen kisebb Amerika 2.100.000 főnyi katonasága. Érdemes külön megjegyezni, hogy ez ép­pen fele a szovjet haderő létszámának. A felszerelés szempontjából nyolc vonatkozás közül csak három esetben vezet Amerika, öt esetben a második helyre szorul. A három elsőség légi téren van Amerika bir­tokában. Neki van legtöbb hadműveleti bombázó repülője (498), harci repülője (5500) és helikoptere (9000). A Szov­jetunió ezek közül az előbbi sorrendben 160. 5150, illető­leg 2000 hasonló légijárművel rendelkezik, Kínának viszont hadműveleti bombázója nincs, harci repülője és helikoptere pedig csak 1000-1000 van. A további öt esetben a Szovjetunió vezet. Fölénye Amerikával szemben a tankok birtokában majdnem ötszö rös, a tengeralattjárók birtokában pedig pontosan kétszeres. Szárazföldi röppentyűje a szovjetnek 1590, Amerikának, 1054 van, Kínának nincs. Tengeralattjáróról fellőhető röp­pentyűje a Szovjetuniónak 700, Amerikának 656 van, Kí­nának nincs. Tankja a Szovjetuniónak 40.000, Amerikának 9000, Kínának 1000 van. Nagyobb méretű hajója a Szov­jetuniónak 220, Amerikának 1 75, Kínának 50 van. Tenger­alattjárója a szovjetnek 150, Amerikának 75, Kínának pe^ dig 65 van. Az adatoknak ez az összevetése tagadhatatlanul Ame­rika hátrányosabb helyzetét mutatja. Megnyugtató azon­ban, hogy Amerika technikai felkészültsége jobb, mint a Szovjetunióé. Viszont komolyan aggasztó a katonai szellem fokozatos hanyatlása Amerikában és mindinkább erősödő irányzata a Szovjetunióban és Kínában is. Pedig végered­ményben katonai felkészültség szempontjából is a szellem a döntő tényező. AZ OLAJBAN BŐVELKEDŐ ORSZÁ­GOK BERUHÁZÁSAI - A vilásgajdasági hely zet értékelése szem­pontjából nem lehet közömbös az a kérdés, hogy az olajban bővelkedő országok hol és hogyan igyekeznek a birtokukba jutott óriási összegeket kamatoztatni, milyen beruházások­kal akarják azokat biztosítani. Amerikában a legnagyobb összegű beruházás Irán ré­széről történt, illetőleg van folyamatban. A Pan AmeriéáTr World Airways’ -nek Irán 500 millió $-t ajánlott fel a2 olajárak hirtelen emelkedése következtében előállt vesztese­geinek kiküszöbölésére. A detroiti “Bank of the Commonwealth” tíz billió $-os üzleti forgalmában szaud-arábiai magántőke vállalt 10 millió $-os befektetéssel figyelemre méltó részt. Szaud­­arábiai üzletember pénzügyi ellenőrzése alá került két ka­liforniai bank is \VaInut Creek székhellyel. Az egyik az ottani Security National Bank , a másik pedig a Bank of Contra Costa . Maga Szaud-Arábia 9.2 millió $-ért a Phoenixben székelő Arizona Land & Cattle Co részvé­nyeinek 15%-át vásárolta meg. A kis Kuwait üzletembereinek egyik csoportja 17.5 millió $-ért a South Carolina partjai közelében lévő Kia­­kah-szigetet vette meg azzal a szándékkal, hogy azt üdülő­hellyé fejleszti ki. Másik kuwaiti vállalkozó 10 millió $ eh lenében az “Atlanta Center, Ltd 50%-át vásárolta meg, hogy így be tudjon kapcsolódni az atlanti kereskedelmi köz­pont tevékenységébe. . . /. í'7 -‘U> Kuwait Európában eszközölt nagyszabású beruházáso­kat. Nyugat-Németországban megszerezte a Mercedes Benz gépkocsigyár részvényeinek 14.6%-át, aminek értéke 500-400 millió $ között mozog. Londonban a banknegyed­ben lévő hivatali épületeket, Párizsban, Brüsszelben és Ausztriában ugyancsak értékes ingatlanokat vásárolt körül­­belül 230 millió Z erej-.ü^. ’árizsban megvette a “La Tour Manhattan” új, 29-eméletes hivatali épületét, amelynek ér­tékét 85-250 millió $-ra becsülik. A olajban bővelkedő országoknak ezek a beruházásai az olajért fizetett magas árak összegeinek jelentős részit visszajuttatják azokba az országokba, ahonnan azok erede­tileg kikerültek. NAGYOBB ADÓCSÖKKENTÉS -VFeKo, Ház közgazdászai szerint a képviselőház “Ways and Means” bizottságának az a javaslata, amely 21.3 billió $-os adó­­csökkentésre vonatkozik, alapjában elfogadható. Ford elnök néhány megszorítástól eltekintve hajlandónak mutatkozik annak elfogadására. A bizottsági javaslat az egyéni adócsökkentések össze­gét ebben az évben 16.2 billió $-ban határozza meg, amely­nek fele visszafizetés alakjában jelentkeznék. Az adóked­vezményben főleg azok részesülnének, akiknek a jövedelme 20.000 $-on alul van. A javaslat 3.6 bili ió $-os adócsök­kentést biztosít az üzleti vállalkozásoknak még 1975-ben, további 1.6 billiós adócsökkentést pedig az 1976. év folya­mán. A javaslat lényegileg abban tér el Ford elnök terve­zetétől, hogy a 12 billió $ egyéni adócsökkentést 4.2 billió $-raI felemelte, az adókedvezményben részesülők körét pe­dig az eredeti 40.000 $ jövedelemmel rendelkezők köréről a 20.000 $-os bevételből élők körére korlátozta. Az elnök és tanácsadói nem helyeslik ezt a megoldást, mert szerin­tük a 20.000 $ jövedelemnél nagyobb bevételű adófizetők kedvezményben részesítése jobban lehetővé tenné a na­gyobb befektetést igénylő vásárlásokat, mint amilyen pél­dául a gépkocsivétel is. ' 1 3, A szenátus az adócsökkentés mérvét a képviselőházi bizottság javaslatánál is jobban akarja növelni. Az elnök hajlandónak mutatkozik a képviselőházi javaslat elfogadá­sára, de a szenátus kezdeményezéséről az a Véleménye, hogy az a gazdasági helyzet megoldása tekintetében további nehézségeket idézne elő. A megegyezés érdekében tovább folynak a tárgyalások. Ford elnök még mindig ragaszkodik az olaj behozátali vámjának emeléséhez s a 90 napos ha­ladékot megállapító törvény ellen vétót akar emelni. Re­méli, hogy legalább a szenátusban elegen lesznek, akik nem szavaznak majd a vétó ellen. A Fehér Házból szár­mazó vélemény szerint azonban az elnök csak azért ragasz­kodik az olajvámtétel emeléséhez, hogy a Kongresszust gyorsabb tevégenységre ösztönözze az ország általános ener­gia-gazdálkodási tervével kapcsolatban. A Kongresszus ugyanis a demokrata többség akaratának megfelelően az energia-gazdálkodással kapcsolatos terv végrehajtását le akarja lassítani. Az olajbehozatalt nem óhajtja lényegesen csökkenteni még ebben az évben, csak 1976-tól kezdődően a gazdák, teherautóvállalatok s más előnyben részelülők tényleges szükségletéhez igazodóan, csak azután akarják a benzinfogyasztási adó fokozatos emelésével és a jegyrend­szer bevezetésével az olajbehozatalt korlátozni. Az adóeme­lés 5-10 centtel kezdődnék és 4-5 éven belül 40 centig fo­kozódnék, a heti benzinadag pedig fogyasztónként heti 10 gallon lenne. Az elnök ennél sokkal gyorsabb megoldást akar.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents