Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)

1975-12-05 / 47. szám

4. OLDAL. DETROITI MAGYAR ÜJSÄG 1975. NOVEMBER 28. Somogyi Ferenc dr.; MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1825-töl 1925-ig — Folytatás — ELBESZÉLŐ KÖLTEMÉNYEI * * * Arany János érdeklődését a Toldi-mondán kívül meg a hun-magyar mondakor keltette fel, amelyet a magyarság naív nemzeti eposzának tekintett. Költői feldolgozásához nagy gonddal gyűjtötte össze a magyar ősidőkre vonatkozó adatokat, amelyeket a népmondai elemekkel együtt ugyan­csak trilógiában (hármas hőskölteményben) akart művészi alakba önteni. A hun-trilógia egyes részein egész haláláig dolgozgatott, ennek ellenére csak az első résszel készült el, amelyet 1864-ben “Buda halála” címmel ki is adott. A “Buda halála meseszövésében Priscos rhétor köz­léseire és a magyar krónikák elbeszéléseire épül fel. Magva ennek is a testvérviszály, mint a Toldi -é. Buda, amikor a hunok, királya lesz, megosztja hatalmát öccsével, a nála sok­kal tehetségesebb Etele (Attila) királyfival. A viszályt kettő­jük között a szász Detre indítja el, aztán a két feleség, Gyöngyvér és Ildikó ellentéte szítja. Buda hatalmi félté­kenységében ellopatja az Etele birtokában lévő "Isten kard­ját ”, amelyet az még gyermekkorában talált meg a legelőn. E miatt Etele rettentő haragra gerjed, bátyját megöli, népét pedig romlásba kergeti. Arany a "Buda halálé -ban mellőzi az eposzok ha­gyományos szerkezetét; a harci és egyéb jeleneteket, vala­mint a két főhős végzetes összeütközését lélektani alapon ős természetes utón fejleszti ki, amihez viszont a magyar nép hitét, jellemét, életmódját veszi mintául. Előadásmódja régies, nyelvezete népies. Szemléltetésére érdemes néhány versszakot idézni: Ébredj, deli hajnal, te rózsa özönlő! Már lengeti leplét hűs reggeli szellő; Ébredj puha fészked melegén, pacsirta! Már tetszik az égen hajnal előpírja. Támadj, koronás nap, már zeng neked a dal; Serkenj, hadi kürtszó, költs sereget zajjal! Fuvalom, hajnal, kürt, pacsirta, had és nap. Ébredjetek mind, mind! Etele, ím, gyorsabb, Etele, mint harcra, készüle serényen, Előre a munkát szomjazza keményen; Nincs dolog őneki, hogy kicsibe venné: így változik a nagy előtte kicsinné. Most is legelőbb jár: intézi a serget. Szólítja nevenkint, fed. Zaboláz, singet. Tudja nevét minden hadi emberének; Az ő szeme a rend, az ő szava lélek. Arany két másik nagyobb költői elbeszélése korábban jelent meg. A “Murány ostroma , amely 1847-ben készült el és négy szakaszból áll, 1848-ban került kiadásra először Pesten. A 13 énekből álló “Katalin“-1 1850-ben adta ki. Mindkettőnél jóval jelentősebb azonban három komifms eposza, ‘‘Az elveszett alkotmány’', amely 1845-ben nyerte meg a Kisfaludy-Társasig pályázatának első díját, az 1852- ben megjelent “Nagyidai cigányok és a szertelen “Bolond Istók • •»TIT ,, , “Az, elveszett alkotmány tulajdonképpen ‘ stílus­paródia”, nyílt lázadás a hősi eposz hagyományai ellen, de mivel maró gúnnyal állítja pellengérre a megyei élet fonák­ságait, a politikai jelszavak ellentmondásait s a választási visszaéléseket, egyúttal társadalmi és politikai szatíra is. A “Nagyidai cigányok komikus hangja egészen más természetű, mint “Az elveszett aIkotmány”-é. A szabadság­­harc elbukása után a költő keserűségét, sok csalódását jut­tatja kifejezésre, a szabadságharc vezetőinek tévedéseit és hibáit ostprozza. A “Bolond Istók" humorának alapja az élet visszássá­gainak átérzése. Kalandos történettel kezdődik, aztán a költő ifjúkori emlékein borong el. Kisebb elbeszélő költeményei közül A bajusz , a hu­moros “ Jóka ördöge ”, “A fülemile , Az első lopás , amely tanító szándékkal íródott, a népmesét feldolgozó Rózsa és Ibolya”, a néplegendát elbeszélő Szent László és Szent László füve”, továbbá a víg legenda kitűnő példája, “A hegedű” emelkedik ki. Itt kell megemlítenünk a. hun-magyar eredet-monda utolérhetetlen művészi feldolgozását, a “Rege a csodaszarvasról -t is. A FÜLEMILE Hajdanában, amikor még így beszélt a magyar emger: Ha per, úgymond, hadd legyen peri (A mi nem volt épen oly rég) — Valahol a Tiszaháton Élt egy gazda: Pál barátom, S Péter, annak tőszomszédja: Rólok szól e rövid példa. Péter és Pál (tudjuk) nyárban Összeférnek a naptárban. Könnyű nekik ott szerényen Megőrülni egy gyékényen; Hanem a mi Péter-Pálunk. Háza körül mást találunk: Zenebonát, örök patvart. Majd felfordítják az udvart; Rossz szomszédság: török átok, S ők nem igen jó barátok. Ha a Pál kéménye füstöl, Péter attól mindgyár' tüszköl; Ellenben a Péter tyúkja Ha kapargál, A szegény Pál Háza falát majd kirúgja: Ebből aztán lesz hadd-ef-badd. Mely a kert alá is elhat! Ez sem enged, az se hagyja, S a két ház, kicsinye, nagyja Összehorgolnak keményen; Mint kutyájuk a sövényen Innen és túl összeugat S őszi mérgében a lyukat. De hogy a dologra térjek, Ember emlékezet óta Állott egy magas diófa Díszéül a Pál kertjének. A szomszédba nyúlt egy ága, Mélyet Péter, minthogy róla A dió is odahulla, , Bölcsen eltűrt, le nőm vága. Történt pedig egy vasárnap. Hogy a fentírt fülemile Ép a közös galyra iile. Azt szemelvén ki oltárnak. Honnan Istent jókor reggel Magasztalja szép énekkel: Megköszönve a napot. Melyre, ím. felvirradott, A sugárt és harmatot, A szellőt és illatot; A fát. melynek lombja zöld, A fészket, hol párja költ, Az örömet, mely teli x I Szívecskéjét elteli; Szóval, ami benne él S mit körében lát, szemlél, Azt a pompát, fényt és színt, Mely d icsőség Semmi kétség Ö 1 érte Jött létre, Csupán ő érette, mind! Elannyira, hogy Pál gazda, Ki gyönyörrel ott hallgatta, így kiáltott örömében: "Istenem uram, Beh szépen hülyül ez az én madaram!’' Kende bizony, az árnyéka Mert olyat mondok, hogy még a . . Hangzik álal a sövényen Egy goromba szó keményén. I Iát kié — pattogja Pál Mikor az én, fámra szá II?" "De az én portámon zengett: Hogy illetné a fütty kendet! Pál nem hagyja: őtet uccse! Péter ordít: ő meg úgy se! Többről többre, szórni szóra. Majd szitokra, majd karóra. Ma jd mogorván Átugorván ölre mennek, hajba kapnak: Örömére a szent napnak Egymást ugyan vérbe-lagyba, - Hanem a just mégsem hagyva. Pál azonban bosszút forral. És ahogy van, véres orral Megy panaszra, bírót búsít, S melyet a vérszenny tanúsít, A bántalmát előadja. Jogát, úgymoíld, ő nem hagyja, Inkább föltnefjy a királyig Térden csúszva: de a füttyöt, Mely az ős diófáiul jött, Nem engedi, nem, halálig. Nyomatékül egv tallért dob Az igazság mérlegébe, Mit a bíró csúsztat a jobb Oldalon levő zsebébe. Pél ért sem hagyó pihenni A nagy ártatlan igazság: Nem rest a bíróhoz menni. Hogy panaszát meghallgassák, így s úgv történt. — elbeszéli, övé a fütty, ő azt véli, Nincs vármegye. Ki elvegye. Nincs (örvény, nem lehel per. Hisz, azt látja Isten, ember! De hogy a beszédet össze' Annál jobb rendben illessze. Az iitlegből sokat elvesz És a joghoz egy tallért tesz, Mely is a bírói zsebben fial felől a szív iránt Meghúzódik a legszebben. Pelderüle a kívánt Nap amely a vitát eldöntse, I Iógy a fülemile pörben Kinek szolgál a szerencse. Ámde a bírót most cserben Hagyja minden tudománya. És ámbátor Két prókátor M inden könyvét összehányja, 8 minden írást széjjeltúr is: Ilyen ügyről, Madárfüttyről, Mit sem tud a corpus juris; Mígnem a bíró haraggal Ráütvén a kél zsebére 1 Jrámutatván a két félre, f örvényt monda e szavakkal A szegény fiilemilére: I falija kendtek! Se ide nem, se oda nem Fütyül a madárka, hanem (Jobb felől üt) nekem fütyöl, (Bal felől üt) s nekem fütyöl; Elmehetnek. Milyen szép dolog, hogy már ma Nem történik ilyes lárma. Össze a szomszéd se zördül, A rokonság Csupa jóság, Magyar ember fél a pörtül. Nincsen osztály, nincs egyesség Hogy szép szóval meg ne essék. A testvérek Összelérnek, Felebarát Mind jó barát: Semmiségért megpörölni. Vagy megenni, vagy megölni Egymást korántsem akarja. De hol is akadna ügyvéd. Ki a fülemile füttyét Mai napság felvállalja!? SZENT LÁSZLÓ Legenda Mondja Lajos, a nagy király: Eredj szolgám, Laczfi Endre, Küldj parancsol, mint a villám, Köss nehéz szablyát övedre: A tatártól nagy veszélyben horog Moldva, ez a véghely: A tatárra veled menjen I íz ezernyi lólő székely. Kél Budáról Laczfi Endre, Veszi útját Nagy-Váradnak; Kölestermő Kunság földén Jó csallósi áthaladnak; Várad kövecses utcáin Lovuk acél körme csatlog. Messze fénylik a sok fegyver. Messze dong a löld alattok. Hallja László a templomban Kőrösvíznek parija mellett; Visszatér szemébe a fény. Kebelébe a lehellet; Koporsója kőfedelét Nyomja szinte három század: Ideje már egy kevéssé Szellőztetni a szűk házat. Köti kardját tüszőjére S fogja á nagy csatabárdot. Mellyel egykor napkeleten A pogánynak annyit ártott; Félrebillent koronáját Halántékin igazítja: —- Éjféltájban lehetett már, — A vasajlót feltaszítja. És megindul, ki a térre, És irányát vészi jobbra. Hol magasan felsötétlik Érebül öntött lovagszobra: Távolról megérzi a mén, Tombol, nyerít, úgy köszönti: Megrázkódik a nagy ércló S érclovagját földre dönti. Harci vágytól féke habzik, Kapál, nyiliog, lángot fúvall; László a nyeregbe zörren S jelt ad éles sakantyúval; Messze a magas talapról, A kőlábról messze szöktet; Hegyen-völgyön viszi a ló A már rég elköltözöttet. Egy ugrás a Kálvária És kilenc a Királyhágó; Hallja könne csattogását A vad székely és a csángó: Ám a lovat és lovagját. Élő ember nem láthatja. Csodálatos, — de csodákat Szül az Isten akaratja. — Három teljes álló napig Vívott a pogánnyal Lacfi: Nem hiányzott a székely szív, De kevés a székely harcfi, Míg a tatár — több mint polyva, Vagv mint a puszták fövénye — Sivalkodik, nyilát szórja. Besötétül a nap fénye. Már a székely alig győzi, Már veszélyben a nagy zászló. De fölharsog a kiáltás: "Uram Isten és Szent Lászlói Mint oroszlán, vi a székely. Megszorítva, nem megtörve . . . Most a bércen láthatatlan Csattog a nagy érrló körme. “Ide, ide, jó vitézek!" Gyűjti népét Lacfi Endre: 1 Iái egyszer csak vad futással Bomlik a pogányság rende; Nagy tolongásnak miatta Szinte már a föld is rendül; Sok megállvón, mint egy bálvány 1 .eragad a félelemtől. Sokat elül gyors futtában A. vénülő kurta csákány; Sok ki sem mozdul helyéből, Maga rab lesz, lova zsákmány. Foglyul esett a vezér is, Államos, de gyalázatja (Nehéz sebben vére elfoly) Életéi meg nem válthatja. Fel Budára Lacfi Endre Számos hadi foglyot indít; Annyi préda, annyi zászló Ritka helyen esik, mint itt. Rabkötélen a tatárság Félelemtől még mind reszket. És vezeklik és óhajtja Föl venni a szent keresztet. I íogv elértek Nagy-Váraddá, ■— Vala épen László napja — Keresztvízre áll a vad faj. Lacfi lévén keresztapja. Összegyűl a tenger néző I linni a csodába, melyet Egy elaggott, sírba hajlott ősz tatárnak nyelve hirdet: "Nem a székely, nem is Lacfi, Kit Isten soká megtartson: Hanem az a: Lászlói Lászlói A győzött le minket harcon: A hívásra ő jelent meg. Vállal magasb mindeneknél, Sem az előtt, sem azóta Nem láttuk azt a seregnél. Nagy lövőn ült a nagy férfi, Arca rettentő, felséges: Korona volt a fejében Sár aranyból, kővel ékes: Jobb kezében, mint a villám, Forgolódott csatabárdja: Nincs halandó, földi gyarló Féreg, aki azt bevárja. Mert nem volt az földi ember. Egy azokból, kik most élnek: Feje fölött szűz alakja Látszott ékes nő személynek: Koronája napsugárból; Oly tündöklő, oly világos! •—" Monda a nép. az Szent-László, És a Szűz, a Boldogságos. REGE A CSODASZARVASRÓL Száll a madár ágrul ágra. Száll az ének szájrul szájra, Fű kizöldül ó sírhanton, Bajnok ébred hősi lanton. Vadat űzni feljövének Hős fiai szép Enéhnek, Hunor s Magyar, két dalia. Két egylestvér, Ménrót lia. Ötven ötven jó leventét Kiszemeltek, hogy követnék; Mint valamely véres hadra, Fegyverkeztek könnyű vádra. Vad előttük vérbe fekszik, Öz vagy szarvas nem menekszik: Elejtették már a hímet — Üldözik a szarvas-gímet. Gím után ők egyre törnek Puszta martján sós tengernek, Hol a farkas, hol a medve Sohasem járt, eltévedne. De a párduc, vad oroszlán Végig üvölt a nagy pusztán. Sárga tigris ott kölykezik. Fiát eszi, ha éhezik. Száll a madár, száll az ének Két fiáról szép Enéhnek: Zengő madár ágrul ágra. Zengő ének szájrul-szájra. Már a nap is, lemenőben. Tüzet rakott a felhőben; Ök a szarvast egyre űzik. <— •Alkonyaikor, ím, eltűnik. Értek vala éjszakára Ki, r vízének a partjára: Folyóvíznek partja mellett Paripa jók jól legelhet. Monda Hunor: itt leszálljunk. Megitassunk, meg is háljunk; Monda Magyar: virradattal Visszatérjünk a csapattal, r-1 Haj, vitézek, haj, leventék! Micsoda föld ez a vidék, Hogy itt a nap száll keletre? Nem. mint máshol, naplementre? Szólt egy bajnok: én úgy nézem. Hogy lement az déli részen. Szólt egy másik: nem gondolnám: On vöröslik éjszak ormán. f’olyam parton ők leszálltak. Megitattak, meg is háltak, Hogy majd reggel, virradattal Hazatérnek a csapattal. Szellő támad hűs hajnalra, Bíhorodik az ég alja: Hát a szarvas nagy-merészen Ott szökdécsel, túl a vízen.-• '■Száll a madár, száll a/ ének Két fiáról szép Enéhnek; Zengő madár ágrul ágra. Zengő ének szájrul szájra. Nosza rajta; gyors legények! Érjük utói azt a gímet. És-— akarva, akaratlan —• Űzik ismét szakadatlan. Kur folyót ők átalúszlák, üleg vadabbak olt a puszták. Ember ottan egy fűszálat, Egy csöpp vizet nem találhat. A föld háza fölomolván, Szíksól izzad csupasz ormán. Forrás vize nem iható. Kénköves bűzt lehel a tó. Fonás keble olajt buzog: III is, oil is égnek azok. Mint sok őrtűz setét éjjel. Lobban a láng szerteszéllyel. Minden este bánva bánják, Hogy e vadat mér kívánják. Méri is űzik egyre, nyomba, Tévelyítő bús vadonba. Mégis. mégis, ha reggel lelt. A gímszarvast űzni kelleti. Mint tövisét szél játéka. Mint madarat az árnyéka. Száll a madár, száll az ének Két fiáról szép Enéhnek; Zengő madár ágrul ágra. Zengő ének szájrul szájra. Vadont s a Dont ők felverik A Meóti kis tengerig; Süppedékes mély tavaknak Szigetére ők behatnak. Ott a szarvas, mint a pára — Köd előtte, köd utána — Míg az ember széjjelnézne: Szemök elől elenyésze. Hóha. hóha, hol van a vad? . . . Egy kiáltja: ihon szalad! Más kiáltja: itt van, itten! A harmadik: sehol sincsen! Minden zugot megüldöznek. Minden bokrot átaldöfnek; Gyík ha rezzen, fájd ha rebben: De a gímvad nincs ezekben. S az öreg tatár beszédét, Noh a kétség nincs felőle, Bizonyítá a templomnak Egy nem szavajátszó őre: Hogy három nap a sírbo libán Lászlót hiába kereste; Negyed napra átizzadva I aláitatott boldog teste. Szóla Magyar: hej, ki tudja. Merre van a hazánk útja? Kerek az ég mindenfelé — Anyám, anyám, meghalsz belé! Szóla Hunor: itt maradjunk! Tanyát verjünk: itthon vagyunk; Selyem a fű, édes a víz. Fa-odúból csöpög a méz. Kék folyam ad fényes halat, Vörhenyö vad ízes falat. Feszes az íj, sebes a nyíl, I farckalandon zsákmány a díj. Száll a madár, száll az ének Két fiáról szép Enéhnek; Zengő madár ágrul ágra, Zengő ének szájmi szájra. 1 logy elúntak otthon ülni. Halat csalni, őzet űzni: Új kalandra, szebb csatára Ereszkedtek a pusztára. Puszta földön, sík fényárén Zene hallik, sötét éjen. Zene, síp, dob mély vadonban Mintha égből, mint álomban. Tündér lyányok ottan laknak, J áncot ropnak, úgy mulatnak. Szőve ködbül sátoruk van, I így mulatnak sátorukban. Férfi egy sincs közelébe ; De a földi lányok szépe: Lyányai Béláinak, Dúlnak. J iindérséget ott tanúinak. Dúl királyé legszebb kettő. Agg Bel áré tizenkettő; Összesen mind: száz meg kettő A tündérré válni kezd ő. Kemény próba: férfit ölni, Kilene iljat megbúvóim. Szerelemre csalogatni, Szerelemtől szűz maradni. így tanulnak tündérséget, Szívszakasztó mesterséget: Minden éjjel számot adnak, S minden éjjel úgy vigadnak. Száll a madár, száll az ének Két fiáról szép Enéhnek; Zengő madár ágrul ágra, Zengő ének szájrul szájra. I lang utón ők, szembe széllel, Fény utón ők, födve éjjel, Mennék óvást, mennek árnyon: Ki lepel fog, lopva járjon. Monda Magyar: ez a síp-hang. Bátya, bennem végig csikland; Monda Hunor: vérem hajtja Szüzek árnya-fordulatja. I laj vitézek, haj elébe! Kiki egyet az ölébe! Vigyük haza asszonyunkat: Fújja felszél a nyomunkat. Sarkantyúba lovat vesznek. Kant őrszárai megeresztnek; A leányság bent a körbe’ — Mind. a: körbe’, sok az ölbe. Nagy sikoltás erre támad, Futna széjjel a leányhad; Elől tűzbe, hátul vízbe. Mindenkép jut férfi kézbe. f iindér lyányok ott eltűntek, Szárnyok lévén elrepültek; De a lobbi, hova legyen? Földbe bújjon, elsüllyedjen? . . . Abból immár nincsen semmi: Szűzi daccal tündér lenni; Vág!at a ló, és a pusztán Nagy üres éj hallgat oztón. Szál! a madár,, száll óz ének Két fiáról szép Enéhnek; Zengő madár ágrul ágra. Zengő ének szájrul szájra. Dúl Ieá nyi, a legszebbek, I íunor. Magyar nője lettek: S a leventék, épen százan, M egosztozlak mind a százon. Büszke lyányok ott idővel Megbékéltek asszony fővel; Haza többé nem készültek: Engesztelni fiat szültek. 1 ó szigetje édes honná. Sál omk lön szép otthonná, Ágyok áldott nyugalommá: Nincs egyéb, mi őket vonná. Fiat szültek hősi nemre, Szép leányt is szerelemre; Dali törzsnek ifjú ógot, Maguk helyett szűz virágot, 1 lős fiákból ketten-ketten, Két vezéré kétszer-ketten. Feje lön mind egy-egy nemnek Száznyolc ágra ezek mennek. Hunor ága hun fajt nemzett; M agyaré a magyar nemzet; Szaporúság lön temérdek: \ szigetben nem is fértek. Szittya földet elözönlők. Diái királynak dús örökjét: <■ És azóta, hősök párja! Híretek száll szájrul szájra. — Folytatjuk — A SAJTÓATAPRA ADAKOZTAK •­Gróf, Alex, West Branch, MI. $3.00 Kapuvári, Antal, North Olmsted, OH. $3.00 Hálásan köszönjük a megértő támogatást. A LEGSZEBB. LEGHASZNOSABB AJÁNDÉK MINDEN ALKALOMRA "szerezze be a kárpát KÖNYVKIADÓ KÖNYVESBOLTJÁBAN. Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) 1.00 Harcunk — 1920-1945 — képek 1 E00 Jaszovszky Józsel dr.: ()no vadis Midi Gar? 2.50 Katona Józsel: Bánk lián (Kötve) 1.25 Kossónyi József; Szent György meg a sárkány 1.73 Kossányi József: Végtelen út (vászonkötéshen) 5.00 Kővári Károly S.J.: A turzovkai jelenések 1.25 M agyarország politikai térképe 1.00 Magyarország hegy- és vízrajzi térképe 1.00 Márai Sándor: Föld, föld 8.00 M árai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.50 Mindszenty: Emlékirataim 15.00 Mi, ídszenty látogatás emlék albuma 16.00 Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A magyarság története 12.00 Somogyi Ferenc dr.: Magyar nyelv és irodalom 1825-ig 12.00 Színes levelezőlapok: Liszt Ferenc, Rákóczi Ferenc, Árpádházi Szent Erzsébet, Széchenyi István, Szent István szobra, Mindszenty bíboros, Szent Korona, Szent Jobb, Szent Jobb az ereklyefartóban, Deák Ferenc. Darabja 10 cent. M indszenty József (színes fénykép) i-0.20 Tamási Áron: Ábel a rengetegben pt 2.00 Dr. Tóth Tih amer: Hiszem az örökéletet, kötve *■ 5.50 (Jjszövets'égi Szentírás (nagybetűs) (Kötve) 8.23>if Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr 7.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen 7.00 Vaszary Gábor: Ő 7.00 Vaszary János, A macska felugrott az asztalra 7.00. Wass Albert: lávák könyve (meséskönyv) 1.50 Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (KöEve) 7.00 vallas és Elet kiadványok Kővári. Károly S.J. (6765 State Rd. Parma, Ohio 44134) rádióelőadásaiból. Megrendelhetők a szerzőnél. Test és Lélek —1.1 áplálkozás 288 old. papírkötésben $5.0$ Test és I.élek — 2. Lélektan 346 old. papírkötésben 5.00 Test és Lélek — 3. Lelkiélet 326 old. papírkötésben 5.00 Valló s és Elet — előfizetés tíz füzetre 3.00 Lelkiéletünk —I. kezdők (240 oldal) 3.00 Jézusról; Jézus Szíve ,—• 1. Jelenések, 2. Gyakorlatok. 3. Körlevél $1.50 Krisztus üzenete a világnak (Szeretetszózat — I.) .50 Így szenvedtem! (Szeretetszózat — 2.) .50 Kövess Lngem! (Jézus szenvedése Baij M. C. szerint) l.Ott Urunk kínszenvedése (Emmerich Katalin szerint) .30 A legnagyobb ígéret (Az üdvösség biztosítása) v .10 Szendétekről és erényekről: A Szentlélek korszaka — 1. Üj pünkösd, 2. Ajándékok 3. Közösségek, 4. Püspöki bizottság nyilatkozata) Lőtt A karizmatikus megújúlásról (A nyilatkozat külön) .10 A Szeretet Misszionáriusai (Teréz anya műve) .50 “Boldogok a tisztaszívűekr (Fiatalok oktatása) ,5Ö A Szenvedő Egyház (I látomások a lisztítóbelyről) .50 Máriáról és követőiről: A tökéletes Mária-tisztelet (M. Sz, Lajos felajánlása) .50 “íme a le Anyád! (Amerikai püspökök körlevele) .50 VI. Pál körlevele a Mária-tiszteletről .50 Én vagyok a Szegények Szüze (Beauraing és Banneux) .25 Mária Szíve (Fatima és egyéb jelenések) ,50 A Szeplőtelen Lovagja (Boldog Kolbe Maxinriifián) .50 : '." . , ,-Á Sátánról és bűnökről; / A Sátán hatalma — 1. Támadásai; 2. Legyőzése, 3. Kiűzése Az Antikrisztus (Eljövetelének jelei) Világkatasztrófák (Amelyek megismétlődhetnek) Égbek iáltó bűn! (Magzatgyilkosság. Színes képekkel) Ismertető a megjelent füzetekről Gt-nyolc füzet egybekötése papírkötésben Csomagolási és postaköltség öl dolláron aluli rendelésnél 1.50 .50 .50 .50 .10 .50 .50- ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: A csekket mellékelem. Név: Utca: ............................................................. Város: ........................................... . . . . ... . .,,, ,., . , , Állam: . Arg cod®. .9 ARANY JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents