Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)

1975-12-05 / 47. szám

1975. NOVEMBER 28. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 5. oldal AZ EURÓPAI RABNEMZETEK ÖSSZEFOGÁSA STRASSBURGBAN — S ZOLZSENYICIN LEVELE — A Ih'IsímEo konferencia — semmitmondó zárónyilfitKo­­zata minden üressége ellenére, vagy talán éppen ennek foly­tán —t valami pozitívumot eredményezett: a társemigrációk szervezetei szorosabban összezárkóztak, mint annak előtte. Az aláírások még. meg sem száradhatlak a barmincezer sza­vas záróokmány alatt, amikor a vasfüggöny mögött leigá­­zott népek Európa szabad felében levő exil-szervezeteinek bolgár, csehszlovák, észt, jugoszláv, lengyel, lett, litván, magyar, orosz és román nemzetiségű képviselői közel 100-an közös konferenciát hirdettek meg Helsinki tanulságainak le­vonására és további együttes akciók koordinálására. A kon­ferencia megrendezésének eredeti terve az ún. Groupe ele Paris ’, vagyis a párizsi csoportban és az Európatanácsnál megfigyelői minőségben szereplő rabnemzetek grémiumában merült fel, amelyet az Európai Szabad Magyar Kongresszus ! is azonnal felkarolt s így a magyarok is e konferencia alapi- j tó tagjai között vettek részt. Az Európai Rabnemzetek értekezletét azután az Euró­­patanács 27. ülésszakának idején Strassburgban rendezték meg, október 5-tól 5-ig, amelynek ezen a réven szinte vá­ratlan sajtóvisszhangja volt az Európatanácshoz akkreditált sajtóképviselőkön keresztül. Az összejövetelt még jobban felértékelte Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író üzenete a konferenciához, amelynek fontos elvi jelentőséget tulajdonított. Kijelentette, hogy a közép- és keleteurópai népek szellemi egysége ennek a föld­résznek talán utolsó reménysége. Nyugatnak vakságot, elbizakodottságot vetett a szemé­re, majd hangsúlyozta, hogy a kommunizmus nem valamely nép talál aránya, hanem az egész emberiség rákfenéje. Ezért igazságtalan — írja Szolzsenyicin — az ' orosz és a ' szov­jet megjelölést szinonimának használni és a világkommu­nizmus bűntetteit kizárólag annak a népnek számlájára könyvelni, amely a legrégebben és a legtöbbet szenvedett és szenved a kommunista zsarnokságtól. A szovjet rendszer 60 millió halottjába került a Szovjetunió népeinek és áldo­zatainak, nem tekintve a felelőtlen hadvezetés okozta to­vábbi 4 millió halottat. Az erőszak, az embertelenség mérhetetlen szenvedé­seket okozott mindannyiunknak: ezért nem szabad többé egymás ellen erőszakot alkalmaznunk. Nek ünk, hazátlanok­nak nem szabad megfeledkeznünk az otthon maradottak­ról, akik megtalálják majd az erőt a világtörténelem me­netének belolyásolására — fejezi be a Rabnemzetek Kon­ferenciájához intézett szózatát Szolzsenyicin, az orosz emig­ráció legprominensebb alakja. Aki Szolzsenyicin üzenetét olvassa, annak feltűnik a jövő Oroszországa és vele együtt a szebb, szabad abb Eu­­topa képe. Ennek hatására jó volt tapasztalni a konferen­cián az életerős optimizmust, a józan realizmust, a főbb célkitűzésekben való teljes egyetértést, amely a beszédek­ből, előadásokból és hozzászólásokból áradt. A konferencia indulási alaphangját dr. Közi-Horváth József, az ESzMK elnöke adta me: Kik vagyunk, mit aka­runk? volt az első kérdés. A strassburgi konferencia részt­vevői közül — mondta Közi-Horváth — a legtöbben annak­idején a Iiitlcrizmus ellen fordultak és ma hasonló okokból harcolnak a szovjet imperializmus és kommunizmus ellen. Ezen a téren együtt haladnak a konzervatívok, a szabadel­vűek, keresztény demokraták, szociáldemokraták és egyéb felfogású mérsékelt elemek, akik irtóznak a szélsőségektől, a terrorizmustól. Közös célkitűzéseink közé tartoznak az emberi jogoknak és a népek önrendelkezési jogának kiví­vása, a pluralisztikus demokrácia megvalósítása hazánkban, a szociális haladás, a jóviszony valamennyi néppel és a jö­vőben lelszabaduló országok békés integrálódása az egye­sülő Európa kereteiben, amely vasfüggöny mögötti részei nélkül mindig csak csonka Európa marad. Dr. KöziHorváth József megállapításai osztatlan he­lyesléssel találkoztak, és belevitték a konferencia légkörébe az együvétartozás gondolatát, amely mindvégig zavartala­nul érvényesült. A rabnemzetek értekezletének jelentőségét még jobban emelte a svájci Hofer professzor megjelenése, aki az Euró­­patanács egyik jelentős — a Tanácsban tagsággal nem ren­delkező európai népek — bizottságának elnöke. Hofer pro les szór a résztvevők helyeslése közepette kijelentette, hogy az Európatanúcs éberen ellenőrzi, a helsinki határozatok va­lóságos végrehajtását, s erélyesen kifejezést adott egy igen aktuális elvnek: bármilyen országban az emberi jogok vé­delmére kelni nem jelenti annak az országnak a belügyeibe való beavatkozást. Ha ennek az elvnek érvényt leltet szerezni, és azt bele Miét írni a nemzetközi jog szabályai sorába, akkor Moszkva töl >bé nem sáncolhatja cl magát a benemavatkozás” egy­oldalú hangoz tatásával ugyanakkor, amikor kegyetlenül el­tipor más népeket. A strassburgi konferencia egyik fénypontja az orosz Arkadij Sztolypin előadása volt 5 felszabadító mozgalmak­ról. Arra figyelmeztetett, hogy a hitleri rezsim alig két év­vel bukása előtt sokak számára győzhetetlennek, megdönt he tétlennek látszott. A szovjet rendszerben olyan éles ellen­tétek vannak, hogy megalapozott az a következtetés: Moszkva felszabadulása lesz a kezdeti pontja és startlövése Budapest, Prága és Varsó Kiszabadulásának. Kidomborí­totta, hogy a Kreml Helsinkiben kettős játékot űzött és az­óta napról-napra tudatosan, nyíltan, szemérmetlenül meg­szegi a megegyezéseket. A szovjet propaganda nagyarányú veresége ennek folytán világszerte elkeiiilhetetelen. A strassburgi értekezlet a továbbiakig permanens kon­ferencia marad, s annak szűkebb munkaközössége az ESzMK kezdeményezésére megalakulás alatt áll. Elejtették a beszivárgó gerillákat A libanoni határ közelében lévő Metulla városka kör­nyékén az éj leple alatt arab gerillák szivárogtak be Liba­nonból Izrael területére. Az izraeli katonai parancsnokság a vidéket azonnal körülzárta és zuhogó esőben átfésülte. A beszivárgott gerillák harc közben mind a négyen elestek. Az arab gerillák csak 200 yardnyira tudtak a határon túl el MIT KIVAN A MAGYAR NEMZET ÉS A NÉMET NEMZET ROMÁNIÁBAN? A Magyar Felszabadító Bizottság elnöksége 1975. no­vember 22-én rendkívüli igazgatótanácsi ülést hívott össze Clevelandban. Az igazgatótanácsi ülés egyetlen tárgysoro­zati pontja a Frankfurter Allgemeine című nyugat-német napilapban megjelent romániai tudósítás volt. A tekintélyes, nyugat-német, független liberális lap tudósítása ezeket mondta: '‘Szembeszállás a románosítással Német és magyar kisebbségek panaszt tesznek a diszkrimináció miatt. K.A.O. Frankfurt. November 10. A romániai német és magyar kisebbségek vezetői felhívást intéztek a buka­resti kormányhoz, felszólítva: vessen véget a nem-román anyanyelvű kisebbségekkel szemben folytatott indiszkrimi­nációnak. A (elhívásra minden bizonnyal a Helsinkiben aláírt európai biztonsági megegyezés adott indítást. A hel­sinki konferencián Románia a nemzeti függetlenség szószó­lójának tüntette fel magát. Most a román államtól azt köve­telik, hogy saját országában is tisztelje a nemzeti kisebbsé­gek jogait. A kiváltványt kézzel másolják és így kering az egész országban. A kiáltvány ezt mondja: “A magyar nemzetiség és a német nemzetiség Romá­niában — két millió magyar és 600.000 német Erdélyben és a Bánságban — együtt Románia lakosságának 13 szá­zaléka, szembeveti magát a közélet minden terén megmu­tatkozó megkülönböztetésekkel. Azt kívánják, hogy államuk kisebbségeinek jogait korrekt módon garantálja. 1. Szabadságot anyanyelvűk használatában, különösen az iskolákban és az állami igazgatásban. 2. Saját magyar és német közoktatásügyi autonómiát ele­mi iskoláktól lel a főiskolákig. 3. Egyenjogúságot a politikai, kulturális és tudományos élet minden területén (irodalom és sajtó, szabad kulturális kapcsolatok a küllőiddel). 4. Adják vissza a kisajátított nemzeti kulturális javakat (múzeumokat, irattárakat) mielőtt azokat románosítanák. 5. Az alkotmány ismerje el a Nemzetiségek Szövetségét, mint a Romániában élő kisebbségek alkotmányos, szabadon választott képviseletét. 6. / Erdély küldöttsége kapjon helyet a UN-ben, hogy jo­gait ezzel biztosíthassa. Ezzel a követeléssel, hogy Romániában minden állam polgár emberi jogát biztosítsák, a nemzeti kisebbségek Ro­mániában Európa biztonságához és békéjéhez kívánnak hozzjárulni! A Magyar Felszabadító Bizottság az erdélyi és bán­sági magyarok és németek kiáltványát úgy tekinti, hogy az nemcsak az európai biztonság és béke hozzájárulását je­lenti, hanem olyan bátor, bölcs és okos politikának a meg­szólalását, amelyre egész Európa, beleértve Nyugatot és Keletet, büszke lehet, nemcsak a magyar és a német nép. Elámulva és megilletődve s ez előtt a politikai bátorság, lelki erő és szellemi emelkedettség előtt meghajolva ismé­teljük el az erdélyi hat pontba foglalt követeléseket: anya­nyelvi és iskolai szabadság, közoktatási autonómia, politikai, kulturális és tudományos egyenjogúság, szabad irodalom, szabad sajtó, szabad nemzetközi kapcsolatok, Erdély kül­döttsége a UN-ben, Nemzetiségek Szövetsége, mint alkot­mányos képviselet és annak szabad megválasztása. Helsinki után ez az első megmozdulás, amely a béke és biztonság emberi és nemzeti jogait követeli. Nem vitás azonban, hogy ezzel az erdélyi és bánsági magyarok és né­metek kockázatos helyzetbe kerültek és veszélynek tették ki magukat. Ezért a Magyar Felszabadító Bizottság a Frank­­furter Allgemeine híradásának a közlésével kéri minden szabadföldi magyar szervezettől, testülettől, sajtóorgánum­tól, rádióállomástól, de minden magyar embertől, hogy riadjunk fel, védjük meg ezt a szellemi szabadságmozgal­mat és elsősorban védjük azokat á magyar és német nem­zeti vezetőket Romániában, akik politikai bátorságukról, lelki erejükről és szellemi emelkedettségükről ilyen messze­­íénylő tanúságot tettek, amikor népükért felálltak. Magyar szeretettel és köszöntéssel 1973. november 22. Magyar Felszabadító Bizottság: Eszterhás István, elnök, Sirchich László, alelnök, Dr. Lelbach Antal, alelnök, Lőte Laios. alelnök I Decemberre angolul is megjelenik emigrációs irodal­munk legnagyobb könyvsikerének, Gábor Áron Szibé­riai I rilógiá -jának összevont kiadása, az EAST OF MAN Ajándékozzuk karácsonyra magyarul már nem olvasó hozzátartozóinknak, angol barátainknak, ismerőseink­nek a Polgár” megrendítő drámáját. A 400 oldalas kötet ára vászonkötésben, színes művészi borítóval 12,80 US $. Megrendelhető a vételár és a portó (Észak-Amerikában 0.60 $, tengerentúlra 1.20 $) előzetes beküldésével: Weller Publishing, 412 Bloor Street W., Toronto MőS lX5 Ont. Canada; vagy Dr. Áron Gábor, P.O. Box 161, Post Office Station B Buffalo, N.Y. 14207 USA; és Dr. Áron Gábor, D-8000 München 40, Akademiestr. 15, West Ger­many, Europe. ÖKUMENIKUS MINDSZENTY-EST NEW YORKBAN November 1-én, a new yorki Magyar Házban tartotta az Amerikai Magyar Könyvtár és I örténehni Társulat első Ökuménikus Mindszenty-esljct. Mindenekelőtt a new-yorki Szent István r.k. egyházközség A Hit Hangja ’ néven is­mert ének-együttese adott elő három régi egyházi művet Vállay Gyula vezényletével. A műveket Harkay Róbert vi­lági elnök ismertette angol és magyar nyelven. Utána dr. Szenl-lványi Sándor unitárius püspöki vikárius a Társulat elnöke mondott el néhány epizódot a bíboros-hercegprímás­sal való találkozásaiból, majd az est előadóit mutatta be. Legelőször Msgr. Eugene Clark, a new-yorki r.k. érseki kerület sajtó-osztályának igazgatója, akit Terence Cook bíborosérsek személyes képviseletével bízott meg, beszélt nagy meghatódottsóggal Mindszenty József bíboros herceg­prímás amerikai látogatásainak jelentőségéről. Utána dr. Donald Szántbó Harrington, az unitárius Community Church lelkésze és a Szabadelvű Párt new-yorki elnöke kö­vetkezett, aki felesége (aki szintén felszentelt lelkész) leány­­nevét (Szánthó) is felvette saját nevébe házasságuk husza­dik évfordulóján, hogy ezzel is hangsúlyozza az otthoni magyarok támogatására folytatott közös munkájukat. Msgr. dr. Henkey Károly, a montreali Loyola egyetem tanára, és a Máltai Lovagrend küllőidre került magyar csoportjának konventuális káplánja, érseki tanácsos, olvasta fel ezután magyar nyelvű, irodalmi magasságokra emelkedett emlékezé­sét a magyar bíborosról. Itt az elnök megszakította a felszólalók sorát, hogy a levél útján kifejezett üdvözleteket ismertesse. Ezek között különös meghatódottsággal olvasta fel dr. Márk Béla AI bertnek, a rendező Társulat és a Magyar Ház létrejöttében és munkájában kitűnő szerepet vitt jogtanácsosának levelét, melyet coloradói betegágyából írt. Egész életemben zsidó magyarnak és nem magyar zsidónak tekintettem magamat i—i írta, —< azaz zsidó hitű magyar embernek, aki a vallások közötti megértést szolgáltam mindig”. A hallgatóság hatal­mas tapsvihara tanúsította, hogy sokan emlékeznek még Márk Béla önzetlen munkálkodására magyar ügyekben. Az elnök ugyancsak bemutatta a bíboros hercegprímásró I ke­­szítéit és a 1 ársulalnak adományozott plakettet. Nt. Csordás Gábor, a 82. utcai magyar református egyház esperes lelkésze, mondta el most emlékeit a bíboros hercegprímás múlt évi látogatásáról, utána pedig az ugyan­csak a 82. utcában lévő Szent István róm. kát. egyházköz­ség lelkészei, ft. Patrick Morris és Slezák Imre szólaltak fel. A himnusz eléneklése után a szép számú hallgatóság azzal a tudattal oszlott szét, hogy az Első Ökuménikus Mindszent}'-Est bebizonyította, ha erre még szükség volt, hogy Mindszenty József bíboros hercegprímás valóban él minden magyar ember szívében; felekezeti különbség nélkül. NÉPESSÉGI ADATOK A Statisztikai Hivatal legújabb kiadványa a nagyvá­rosi és nem-nagyvárosi népesség szociális és gazdasági jel­legzetességeire vonatkozó adatokat közli 1974-re és 1970-re vonatkozóan. Érdemes belőle néhány adatot kiemelni. Az egyik adatból például megtudjuk, hogy az ország népességének 73%-a, hozzávetőlegesen 151 millió, nagy városban lakik. A nagyvárosi és nem-nagyvárosi lakosság jelenleg aránylagosan szaporodik, 1970 előtt azonban más volt a helyzet. A nagyvárosi lakosság száma jóval gyorsab­ban növekedett. 1970 óta a nagyvárosi központ népességé­nek gyarapodása körülbelü I 2%-kaI csökkent, a külvárosi lakosságé tovább tart. A központi városok lakossága főleg az I milliónál több lelket számláló nagyvárosok esetében apad. Annak ellenére, hogy a városok népességének száma 1970 és 1974 között csökkent, a 18 éven felüli lakosok lé­lekszámú változatlan maradt. AU városokban lakó feketék 1974 ben 550.00 fővel többen vannak, mint 1970-ben voltak, de arányszámuk 1960-hoz és 1970-hez hasonlóan most is körülbelül 5%­­nak felel meg. A nagyobb, I milliónál is több lelket szám­láló nagyvárosokban a feketék, a lakosság 27%-át, a kisebb, I milliónál kevesebb lélekszámmal rendelkező nagyvárosok­ban a lakosság 17%-át teszik ki. 1974-ben az ország spanyol eredetű népességének 8!%-a lakott a nagyvárosok környékén. 1970 és 1974 között a központi városokból 7.7 millió feliér költözött ki a külvárosokba, míg a külvárosokból 3.4 millió fehér költözött be a központi városokba. A kiköltöz­­kodő családok jövedelme több volt, mint a beköltözködőké. A központi városokban lakó bsaládok közül 19%-nak, a külvárosokban lakók közül 10%-nak nő volt a családfője. A gyermekek száma az előbbi családokban 18 éven alul 25%, az utóbbiakban 10% volt. A felsorolt adatokból bárki könnyen levonhatja a kö­vetkeztetéseket és jogged vetheti fel azt a kérdést, amelyet az egvik hetilap tett fel: mi történik Amerikában? LIBANONBA KÜLFÖLDI FEGYVERSZÁLLITMÁNY ÉRKEZETT A Beiruttól északra 12 mérföldnyi távolságban lévő Junieh-öböl kikötőjébe hajón fegyverszállítmány érkezett a keresztény falanx párt harcosai részére. Az AP-ludósílás a hajórakomány küldőjét nem említi. A mohamedán vallású Karami Rashid miniszterelnök rendeletet adott a katonaság­nak, hogy a fegyverszállítmány kirakását akadályozza meg. A mohamedánok azt állítják, hogy ennek a rendeletnek a végrehajtását a keresztény Franjieh Suleiman elnök a ke resztények irányítása alatt álló haderőn keresztül megaka­dályozta. Szerintük Franjieh elnöknek ez az intézkedése két­ségtelenné tette, hogy a haderő keresztény-párti. Az elnök a vádra nem felelt, de egyelőre a haderő sem hajtotta végre a miniszterelnök rendelkezését. Karami miniszterelnök kijelentette, hogy amennyiben a Fa jórakományt el nem ko­bozzák. lemond állásáról. MEGSZABADULT . . . LAKE WALES, Ela. (AP) — Janie Nelson, 30 éves asszony, három gyermek anyja, szerdán délben hivatalában dolgozott, ahol titkárnő, több alkalmazottal együtt, amikor berontott Jasper Mines, 31 éves férfi, kezében egy machete­­vel (nagy spanyol kés) és kizavarta a szobából a többi al­kalmazottat és Mrs. Nelsont foglyul qjtette. 15 órán át tar­totta'a nőt fogva, azzal fenyegetve meg, hogy előbb őt, azután önmagát megöli. Minest a Verő Beach, Indian River Country-i ható­ságok gyilkossággal vádolják, mert van-jában, amely egy árokba fordult, megtalálták a 20 éves Marie L. Hartnol meztelen tetemét. A nőt machettel gyilkolták meg. Mrs. Nelson nem vesztette el hidegvérét és jó szóval csendesítette le támadóját. A rendőrség emberei, valamint egyházi és hatósági emberek igyekeztek Minest megadásra bírni, de ő, aki magát divine terrorist -nak nevezte, meg­kötözte Mrs. Nelsont, bezárta az ajtót és egy íróasztallal el­­torlaszolta. Az asszony férje, Jim, körülbelül negyven per­cig beszélt vele az ajtón keresztül, a rendőrökkel együtt. Nem akarta magát megadni és azt mondta, hogy “Nem akarom a nőt megölni, de ti akartok engem megölni és ezáltal kényszerítve leszek reá. Végül mégis megadta ma­gát és kinyitotta az ajtót. Amikor elfogták nagyon félt és remegett. Monroe Brannen, Polk County sheriffje azt mondja, hogy Mrs. Nelson bámulatosan bátor nő és az ő józan beszédének köszönhető, hogy Mines nem ölte meg. Csak vágásokat és zúzódásokat szenvedett, de más sérülés nem érte. Gyermekei 4, 8 és 10 évesek. MEGJELENT A MINDSZENTY JÓZSEF CLEVELANDI LÁTOGATÁSÁRÓL SZÓLÓ ALBUM Egy évvel ezelőtt közöttünk járt Főpásztorunk. Felke­reste a magyar központokat. Közel egy hetet töltött a Cleve­land Egyházmegye területén. Látogatása előtt elkészült az angol nyelvű album, amely jelezte, milyen magyar egyhá­zak, egyesületek várják a Bíborost. Akkor megigértette velem, hogy magyar nyelven is kiadom ezt, a látogatás ké­peivel. Az Album 180 nagy oldal (8.5x1 l”), négy színnyo­mású fedőlappal. Mindszenty prímásnak előszavával, ame­lyet még tavaly írt albumunk elé. A könyv tartalmazza idő­rendben a hetes látogatást, az egyházak, egyletek történetét, köszöntéseket és az adott válaszokat, valamint a templomok­ban elmondott beszédek teljes szövegét. A könyv végén egy rendkívül érdekes, színes fejezet van: az utolsó napok története írásban és képben. A Ca­­racasban kiadott utolsó körlevele szeretett magyarjaihoz. Az utolsó kézirata, amelyet halála előtti napon maga javítod át. utolsó beszélgetése kezelő orvosával 23 órával a halál előtt. A halottas ágyon, a bécsi gyászmisén, a máHacélli te­metésen elhangzott beszédek, képek, A kriptában elhelye­zett koporsó . . . Olyan képek, amelyek máshol még ;iem jelentek meg. Az album óra 16 dollár, 10 példánynál nagyobb mennyiségnél 12 dollár, az összeg előzetes beküldése mellett. Az album fedőlapjára gyönyörű 4 színnyomás kép ke­rül, amelyet közvetlen halála előtt kapott Prímás atyánk és kijelentése szerint ez tetszett az összes közül a legjobban. Még maga írta meg a köszönő levelét a fényképező Alke» György dr.-nak, halála előtti napon. RENDELÉS Megrendelem a MINDSZENTY ALBUMOT .... példányban (á. 16.—- illetve 10 pl.-nál több esetén 12.—). Mellékelem a . . ........................dollárról szóló csekket. Né\ Cí Utca. Házszám, Város, Állam, Zipszám rv ríim .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents