Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)

1975-02-14 / 7. szám

Detroiti MAGYAR ÚJSÁG A “Magyar Újság” folytatása. — Beolvadt lapok: "Detroiti Hírlap”, "Magvar Napilap”, “Flint és Vidéke”. — Megjelenik minden pénteken (nyáron két alkalommal nem). A DETROITI SZERKESZTŐSÉG CÍME: P.O. BOX 418. WYANDOTTE, Ml. 48102. Jo].-. (515) 955-4666. Minden 1,étfőn és csütörtökön este 5:50 és 7:50 között. VOLUME 65. ÉVFOLYAM ~ NO. 7. SZÁM. 1975. FEBRUÁR 14. SECOND CLASS POSTÁDÉ PAID AT CLEVELAND, OHIO 44101, USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 Teleph one: (216) 696-3635 EGYES SZÁM ÁRA: 20 cent A MAGYAR ÍRÁS ESZTENDEJE Oláh György, az Argentínában élő kiváló magyar köz­író, már 1973 őszén javaslatot nyújtotta be a XIII. Magyar Találkozóhoz, hogy 1975 legyen a magyar írás esztendeje. Az Árpád Akadémia ezt a javaslatot azzal az indítvánnyal egészítette ki, hogy az 1975. év legyen egyúttal a. magyar akadémiai gondolat éve is, “mivel akkor lesz a Magyar Tu­dományos Akadémia megalapítását elindító magyar ország­gyűlési tárgyaláson gróf Széchenyi István felszólalásának és példát mutató lelajánlásának 150. évfordulója. Ez. az év­forduló a magyar irás szempontjából azért jelentős, mert a Magyar I udományos Akadémia élelrehívásával vette kez­detét az intézményes, nemzeti feladatnak tekintett magyar nyelvművelés és azzal együtt a tudatosan egyetemes jellegű magyar írás. Lapunk szerkesztője az évforduló előkészítész­­hez azzal járult hozzá, hogy az előző évben cikksorozatban ismertette a MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM fejlő­dését 1825-ig, majd a sorozat egész anyagát >— számos kie­gészítéssel — a Kárpát Könyvkiadó sorozatában, “A MA­GYAR ÖNTUDAT FORRÁSAI” második köteteként könyvalakban is megjelentette. A magyar nyelv és irodalom 1825 után bekövetkezett kibontakozását lapunk az idén újabb cikksorozatban tárja olvasóink elé, hogy ezzel bélről hétre emlékeztesse őket: 1975 a magyar írás esztendeje. * -x- -x-A külföldi magyar írók a megszállás 50. évforduló­jára az 1975. évet ugyancsak a magyar írás esztendejének nyilvánítják. Miközben Kassán, Kolozsvárt és más nemrég még színmagyarnak tudott városokban rohamosan fngy a magyar szó, a szabad világban kiadott újságok, folyóiratok, könyvek száma ijesztő gyorsasággal csökken. Pedig a magyar betű, a kinyomatott magyar'«írás az egyedüli aránylónál, amely a szétszórt magyarságot magyarnak megtarthatja. Az ottho­ni magyarság is azt várja tőlünk, hogy helyette mondjuk el idekint, amiről otthon hallgatnia kell. Ezért a külföldi magyar írók arra kérik a magyar emigrációt, hogy a magyar írás idei évében kövessen el mindent, ami a magyar betű fennmaradását és megtartó erejének fokozását lehetővé teszi. A felhívás az emigráció gyakorlatias feladatait a következő tíz pontban loglalja össze: 1) A magyar írás esztendejében minden magyar újság­előfizető szerezzen legalább még egy előfizetőt lapjának. Rendszeresen senki se adjon kölcsön emigrációs sajtótermé­ket olyanoknak, akik annak beszerzésére anyagilag képesek. 2) Ajándékul ebben az Évben minden alkalommal e­­migrációban megjelent magyar könyvet adjunk. 3) Minden számottevő magyar kolónia tűzzön ki pá­lyadíjakat könyvekre, tanulmányokra, újságcikkekre s ezek­kel lehetőleg más kolóniából származó írást jutalmazzon. 4) Ugyanezt tegyék azok az emigráns szaktestületek is. amelyeknek tagjai jó kereseti viszonyok között élnek (mint például az orvosok és mérnökök). Jutalomdíjaik le­hetőleg magyar irodalmi művek lefordítását és világnyelve­ken való megjelenését szolgálják. 5) A külföldön hivatalosan fordítással foglalkozó ma­gyarok vállalják el önként cgy-egy magyar mű lefordítását, azok pedig, akik külöfldi kiadóvállalatoknál dogoznak, igyekezzenek az idén legalább egy magyar mű kiadását elérni. 6) Minden magyar bál, táncestély, vagy más belépő­díjas összejövetel rendezősége adjon bizonyos %-ot a ma­gyar írás céljaira. 7) Minden számottevő magyar cég, kereskedés, mű­hely, gyár, amely a külföldön sikereket ért el, hirdetésekkel, vagy új magyar könyvek kiadásában való részvétellel tá­mogassa a külföldön élő magyar írókat s az emigrációban megjelenő lapokat. 8) Pályadíjat kell kitűzni hiánytpótió színdarab meg­írására. 9) Miután a hivatásos magyar könyv- és újságterjesz­tés is komoly válságban van, az idén újra jelentkezniük kell a magyar írás önkéntes terjesztőinek, akik az emigráció első éveiben szabadidejüket oly lelkesen áldozták fel, hogy sze­rényebb könyvterjesztői jutalék ellenében az olvasóknak kezükbe adhassák az idekint megjelent magyar könyveket és újságokat. 10) A magyar írás évében végül fel kell vetni a ma­gyar emigráció eddig véka alá rejtett problémáját: Mi lesz a szabad világban jómódba jutott, gyermektelen magyar há­zaspárok, vagy magánosok hagyatékaival? Hogy lehetne biztosítani, hogy ezekből a vagyonokból magyar kulturális célokra is jusson? * -x « A gyakorlatias feladatok előbb röviden ismertetett fel­sorolása után a külföldi magyar írók felhívása a következő­képpen folytatódik: “Akii c azzal a váddal fordítanak hátat az emigráció nyomdatermékeinek, hogy színvonala süllyedt, külseje sze­gényes, már nem elégítheti ki az ő növekvő igényeiket, gon­doljanak arra, hogy e sorok jórészben éppen ezeket a kényes honfitársakat vádolják. Az olvasótáborában megfogyatko­zott ráfizetéses, a nyomda kegyeiből fenntartott sajtótermék, ahol a szerkesztő egyben kifutó, sőt sokszor gépszedő is, kényszerűen a műkedvelők melegágya lesz. Nem bírja többé az összehasonlítást a befogadó országok legmoder­nebb nyomdatechnikával készült, nagypéldányszámú sajtó­termékeivel. Önkéntelen csak lenézést, lebecsülést vált ki a magyar betű iránt fiaiknál is, akik már idekint, másnyelvű sajtón nevelkedtek fék” MELYIK LESZ A VESZTES? HITOKTATÁS MAGYARORSZÁGON -Az indianai Our Sunday Visitor január 26-i számában az első oldalon kéthasábos cikket közöl, amelynek címe Church in Hun gary is changing; new bishops, new catechetical rules ’. A tudósítás az olasz “Av venire érte­sülése alapján Ijjas József kalocsai érsek nyilatkozatát idézi. Az érsek a világ püspökeinek zsinatán mondta el, hogy az Egyház előtt az új püspökök kinevezésével és a hitoktatás megengedésével nagy lehetőségek nyíltak meg. A templo­mokban és vallási szertartások végzésére használt más he­lyeken hetenként két ízben eg'y-egy órán át hittant (katekiz­must) taníthatnak. Ijjas érsek azonban azt is megemlített, hogy vannak bizonyos nehézségek. Kettőre külön rámuta­tott. Az egyik nehézség, hogy a hittan tanítására csak a rendes tanítási idő után félórával kerülhet sor, a másik pedig ennek egyenes következményeként az a kényszerűség, hogy a szülők a hitoktató megérkezése előtt hazaviszik gyer­mekeiket az iskolából. A püspöki kar körlevélben tájékoztatta a papságot és a híveket a hitoktatás országosan egységes szabályozásáról, amely az Állami Egyházügyi Hivatallal történt megállapo­dás értelmében jött létre és 1975 január 15-én lépett életbe. A körlevél szerint télen a hitoktatást a sekrestyében kell tartani. A heti két óra közül az egyik a vasárnapi diákmise után, a másik hét közben kerülhet sorra, de csak úgy, hogy a fiatalok rendes tanulmányait ne zavarja. A tanulók két csoportba oszthatók. Az egyikbe a 6-tól 10 éves korig, a másikba a 10 éven felüli korúak kerü Illetnek. H a a részt­vevők száma 35-40 főnél több. akkor korosztályonként újabb csoportok is alakíthatók. A hitoktatáshoz az iskolai könyvek és szemléltető eszközök az állami fel ügyeletre vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével használhatók. A közös ima, ének s a joappal folytatott párbeszéd megengedett, a tanulmányi eredményt azonban osztályozni nem szabad s a távolmaradókat felelősségre vonni nem lehel. A templomi hitoktatás idejét és helyét minden év ok­­lóber 15-ig írásban be kell jelenteni az illetékes helyi ta­nácsnak. A püspöki körlevél külön figyelmezteti a papságot, hogy az újonnan kiadott egységes rendszerben törvényes rendelkezést lásson, amely pontosan körülírt jogokat biz­tosít, de a lehetőségek előírt kereteinek figyelmes megtartá­sát is követeli . gyár intézet igazgatója volt, azután a szombathelyi egyház­megyét vezette, mint apostoli kormányzó. Hírhedt békepap, aki szoros viszonyt tart fenn a rezsimmel. Megyéspüspöki kinevezése jutalomnak tekinthető. 49 éves. Közismert békepap volt az 50 éves dr. 7 inikó Imre hajdudorogi görög katolikus megyéspüspök is. A Kádár­rezsim lelkes híve. A külföldön sok propagandaefőadást tar­tott. kinevezését tehát szintén jutalomnak kell Tekinteni. Eredetileg bencés szerzetes volt. Egészségi állapotára tör­tént hivatkozással tért át a görög katolikus hitre. Sokolol­­dalú tudóssá képezte ki magát. 1952-ben a budapesti sze­minárium tanára, majd dékánja lett. 1972 óta a h ajdudo­­rogi egyházmegyét káptalani helynökként kormányozta. Mivel a püspök jogait és hatáskörét ebben a minőségében nem gyakorolhatta, időnként Jugoszláviából érkezett egy püspök kisegíteni. A hajdudorogi segédpüspök, dr. Keresztes Szilárd teo­lógiai tanár, püspöki titkár, majd kanonok, közben nyir­­egyházi plébános volt. 1967-től 1969-ig ösztöndíjjal a pápai magyar intézetben folytatott tanulmányokat, amikor az in­tézet igazgatója Fábián Árpád volt. akihez baráti kapcso­latok fűzik, akárcsak jelenlegi püspökéhez, I imkó Imréhez. Arra azonban, hogy békepap lenne, nincs bizony! ték. A győri egyházmegye új apostoli kormányzója, dr. Pataky Kornél ellenben, aki mint káptalani helynök sokáig vezette a Csanádi egyházmegyét, a papi békemozgalomnak jó ideje igen tevékeny tagja volt. Külön figyelmet érdemel, hogy dr. Kaczib'a József cím­­zetes püspök, aki 1969 óta a győri egyházmegye após toli kormányzója volt. a magyar katolikus püspöki kar központi intézményeinek felügyeletére kapott megbízást. Valószínű­leg a hittudományi karok, szemináriumok, az Actio Catho­­lica és a Szent István 1 ársulat együttműködéséről kell gon­doskodnia. OTTHON IS EMELKEDNEK AZ ÁRAK -A magyarországi kormány január 6-án rendeletet bocsátott ki, amely lehetővé tette az árak emelkedését. A luxus- és a kozmetikai cikkek ára 8-tól 51%-ig emelkedett, a fürdő­kádaké 12%-kai, a mezőgazdaságban használatos szerszá­moké 21, a motorkerékpár-tömlőké 18, a kárpitozott bútoro­ké 7, a gyapjúszöveté 18, a gyapjútakaróé 24, a paplanoké 20-24, a kohászati termékeké átlag 10, a kerékpároké 5. az. alkatrészeké 3, a szárazelemé 40%-kal lett több. BUDAPEST ÉS A VATIKÁN - A' gyár püs­pökök kinevezése Budapest és a Vatikán viszonyának ala­kulásában kétségtelenül fontos mozzanat. A kinevezések át­tekintése után az is kétségtelen, hogy Budapest és a Vatikán kompromisszumot kötött. Ez az oka annak, hogy a tárgya­lások oly sokáig elhúzódtak. Legmeglepőbb, hogy a kommunista kormányzat hozzá­járult dr. Endrey Mihály megyéspüspöki kinevezéséhez. Endrey ugyanis következetesen ellenezte az Egyházzal szemben alkalmazott állami korlátozásokat, ezért sokáig fe­kete listára került, sőt jó ideig el is tűnt. Az innsbrucki je­zsuita egyetemen végezte teológiai tanulmányait, aztán a püspöki hittudományi főiskolán Vácott lett a dogmatika ta­nára. 1951-ben Esztergomba került segédpüspöknek. 1957- ben a főegyházmegye apostoli kormányzója lett, a következő évben azonban a kormányzat befolyásának eredményeként a Szentszék ettől a tisztségétől felmentette. Csak 1 1 évvel később térhetett vissza Esztergomba, mint kanonok. A pápa innen nevezte ki 1972-ben pécsi segédpüspökké. Most 70 éves és a váci egyházmegye püspöke lett. Az új veszprémi megyés püspök, dr. Kádár László sem volt békepap. Az esztergomi főegyházmegyében teljesített papi szolgálatot, miközben végül is érseki titkár lett. Ebből a beosztásából nevezték ki segédpüspökké Veszprémbe, ahol 1974-ben, dr. Lékai László távozása után, mint apostoli kormányzó került az egyházmegye élére. 48 éves. Nem békepap dr. Udvardi József sem, aki 60 éves és a Csanádi egyházmegye püspöke lett. A szegedi szeminá­riumban a dogmatikus teológia tanáraként működött, majd mint címzetes püspök apostoli kormányzóként vette át az egyházmegye vezetését. Dr. Lábián Árpád, az új szombathelyi megyés püspök eredetileg a váci egyházmegyéhez tartozott, onnan küldték ki ösztöndíjjal Rómába, ahol 1969-től 1972-ig a pápai ma-gttetfwmmaamgaawmmmtmaagmmcawmmgwgaaxgaawaag Lehet, hogy túlságosan, sötétenlátás diktálja nekünk e sorokat. De a sírhoz, hol Vörösmarty látomása szerint nemzet süllyed el , az első lépcső a magyar szellemi élet lehanyatlása. Viszont itt vannak előttünk a példák nálunk sokkal kisebbszámú, még nagyobb megpróbáltatásoknak és üldözésnek kitett népek is, amelyek hívek tudnak maradni hagyományaikhoz és kultúrájukhoz. A magyar írás eszten­dejében az utóbbiak példáját kell követnünk. Nem szabad elfelednünk a nagy Kölcsey Eerenc megállapítását: “Min­den áldozat kicsiny azokhoz képest, miket a hazának (ma­gyarságunknak) kívánni joga van! REPÜLŐBALESET A FERIHEGYEN -Január 15-én délután a Magyar Légiközlekedési Vállalat IL-18 típusú, szovjetgyártmányú repülőgépje Berlinből tért vissza. Délután 5 óra 22 perckor kellett volna leszállnia, de leszállás közben ismeretlen okból szerencsétlenség tör­tént. A gép lezuhant. Kilenc főnyi kísérő-személyzetének minden tagja életét vesztette. Utasok nem tartózkodtak a gépen. HALLATLAN MERÉSZSÉG - A “Néhzabad­' ság január második száma arról számolt Ire. hogy a budapesti távol­balátó szilveszteri műsorának legsikeresebb száma Kádár János utánzása volt. Az ilyesmi a szabad világban már annyira megszokott, hogy senki sem talál benne semmi kü­lönösebb érdekességet. Otthon azonban nyilvánvalóan más­ként lehet a dolog. A tud ósítás is elánulja, hogy az utánzás bizony hallatlan merészségnek számított, mert az utánzó művész, Hofi Géza első mondatait teljes csend fogadta . Senki se akarta elhinni, hogy az új év előtti percekben Hofi azt parodizálja, akit parodizál. A feszültség akkor ol­dódott fel. amikor az előadó kellő pillanatban kilépett sze­repéből és magyarázattal szolgált. Mindössze három szót mondott: Igen. ő az! — Hallatlan merészség! Vagy csu­pán propaganda, amely azt akarja mutatni, hogy Iám mi­lyen óriási szabadság van otthon, még a nagy Kádárt is ki lehet figurázni? "A RENDSZER MEGDÖNTÉSÉÉRT'' -Az európai kommunista és munkáspártok megbízottai de­cember 1 9-től december 21 -ig Budapesten üléseztek. Azt a nyáreleji konferenciát készítették elő, amelynek megtartását a múlt év októberében Varsóban határozták el. A három napig tartó tanácskozások a Gellért-szállóban folytak le. A konferencia az európai békéért, biztonságért, együttmű­ködésért és a társadalmi haladásért vívott harc kérdéseiről folytat megbeszéléseket. A javaslatokat a 28 euópai párt képviselőiből alakított szerkesztőt)izottság terjeszti a konfe­rencia elé. A budapesti előkészítő tanácskozásokat, mint házigazda, Kádár János nyitotta meg, aki beszédében igen nagy teret szentelt kontinensünknek, Európa békéjének és biztonságának ’. Hogy milyen béke járt a megbízottak eszé­ben. az a francia Kanapa Jean kommunista megbízott fel­szólalásából tűnik ki: “az európai kapitalista és szocialista államok között a békés egymás mellett élés egyáltalán nem jelenti a társa­dalmi és politikai status quo fenntartását. Éppen ellenkező-A MÉTELY Nagy port vert fel a tény, hogy Kanawha County. West Virginia iskolai tankönyvei ellen a szülők oly mérték ben tiltakoztak, hogy a tanítás megakadt. E kérdéssel kap­csolatban Jeffrey Hard szindikátusi tudósító kimerítő cikket írt, amelyben arra mutat rá, hogy a New Y ork I imes, a Washington Post, a Washington Star News, a lime, a Newsweek, a CBS és a többi hírszolgálat elködösítette tu­dósításaiban a lényeget. Amidőn úgy állították be a tiltakozó szülőket, mint valami handabandázó és vallásos megszállottakat, addig állást foglaltak a pedagógusok és a könyvkiadók m ellett. A I imes arról ír, hogy az Appalachia szénterületeken a rádió prédikátorok tüzelése és az útszéli jelzések, a szom­bati sörözők orvtámadásai befolyásolták a népet. De a tudósító nem ért egyet a folyóirattal. O nem képzeli, hogy 44,500 iskolásgyermek maradt el az iskolából, ilyen oka lehet. A CBS egy újabb leadásában arról ír, hogy a tiltako­zókat és tüntetőket a Ku KI HX KI an filmje támogatta. A sajtó általában nagyon bizonytalanul foglalt állást a kér­désben. A Washington Post annyit jegyzett meg, hogy a tiltakozók szerint a könyvek anti-keresztények, nélkülözik a nyelvtant és amellett erkölcstelenek . Ezt a tudósító nem tartja eléggé hajmeresztőnek. A I imes szerint a tüntetők a könyveket piszkosaknak, istenteleneknek és kommunisták­nak minősítik, amely minősítést nevetségesnek állítja be. A szerkesztő és kiadó a sajtó gerince és az olvasó csak ak­kor tud helyes véleményt alkotni, ha a sajtóanyag eredeti tartalmát megismeri. A sajtónak meg van a módja ahhoz, hogy körülírjon valamit, anélkül, hogy a lényeget közölje. Például a YVashintgon Post leközölte a Love Your Enemy című verset, amelynek szószerinti (ordítása a kö­vetkező: Idehozták rabszolga-hajón. Szeresd ellenségedet. Dolgoztattak fizetés nélkül, Szeresd ellenségedet, »• gl.é öhb alkalmaztuk, elös/u . Ilioc De a Post kibocsátotta a következő trágár szöveget is: Szeretkezz anyáddal. Szeresd ellenségedet, Lincseld meg apádat; Szeresd ellenségedet, Robbantsd fel a templomokat, Szeresd ellenségedet. E fordítások enyhék az eredetihez képest. A tiltakozók által körözött tiltakozások sokkal súlyosabb szövegeket idéz­­• nek, pl.: egy magas, vörös utcai nő ténykedéseit a legrész­­let esebben ismertetik, aki ráadásul még kábítószereket is használt. Azzal végzi a tudósítást, hogy a leány csodálato­san szép, jószívű és gyengéd volt. (Lapunk jó ízlése nem engedi a részletek közlését.) Az iskolai könyv többek között a marijuana gyönyöreiről, a gyilkosság élvezetéről, egy gyermek megfojtásának részleteiről és egy emberi fej Ieka­­szabolásáról is ír. A nemzeti sajtó nem írja, hogy helyesli-e a könyvek iskolai célra való használatát, csupán azt Ítéli el, hogy a szülők beleszólnak az oktatók és könyvkiadók és szerkesztők dolgába. A tilt akozó szülőket egyszerűen tudatlan bohócok­nak állítják be. Hogyha a kulturális és szakmabéli érdek a sajtót arra kötelezi is, hogy az oktatókkal és a kiadókkal értsen egyet, szakmabeli bírálatuk ez esetben nem téríti el a tiltakozó szülő cet vcleményi •ktői. leg. Elősegíti azt a harcot, amelyet a kommunisták vívnak a monopoltőke uralmi rendszere ellen a rendszer megdön­téséért. mélyreható demokratikus átalakulásokért ,a szocia­lizmusért . DETROITI BANK ARAB KÉZBEN -Egy előkelő szaud-arab, Gh aith Pharaon egyezséget kötött az egyik legnagyobb michigani bank, a Bank of the Com­monwealth ellenőrzését gyakorló Barnes 1. James család­jával, hogy érdekeltségének 80%-át megvásárolja. A Bar­­nes-család a bank lekötött értékpapírjainak 53, közönséges részvényeinek pedig 39%-át tartja kézben. Pharaon ennek a 92%-os érdekeltségnek 80%-át veszi át. A 54 éves Pha­raon szoros összeköttetésben van a szaud-arab királyi csa­láddal, anp alv egyik pénzügyi szakembere. I anulmányait a Harvard egyetemen végezte és jelenleg Szaud-Arábia fővá­rosában a Jeziran Bank of Jedda igazgatója. A Barnes­­család annak a reményének adott kifejezést, hogy az ügylet Detroit városát a Közép-Kelet és az Egyesült Államok közt kialakuló kereskedelem egyik nagyobb központjává teszi és lényegesen befolyásolja a bank tőkéjének beruházási lehe­tőségeit. A bank igazgatósága változatlan marad. A “Com­monwealth a legutóbbi évek gazdasági nehézségei ellenére is Michigan hatodik legnagyobb és országosan is egyik leg­jelentősebb pénzintézete. Cselekvő vagyona az év elején több mint 1 billió $ értékű volt. A vételárról és az adás­vétel indokáról az érdekeltek nem nyilatkoztak. A “Com­monwealth eddigi a legnagyobb amerikai bank, amely arab érdekeltségbe került. I

Next

/
Thumbnails
Contents