Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)
1975-07-25 / 30. szám
1975. JÚLIUS 25. DETROIT! MAGYAR ÚJSÁG 5. OLDAL AMERIKAI TÖRTÉNET — Mister Lewis — mondta Bloomberg úr, New-York nehezebb” könyvkiadóinak egyike, elolvastam regénye kéziratát és mondhatom — részemről ez nagy szó —- el vagyok ragadtatva. Ha száz regényből öntünk össze egy százegyediket, akkor sem kaphatunk fordulatosabb, Iebilincselőbb olvasmányt és érdekfeszítőbb mesét, mint az öné. — Tehát kiadja regényemet — kérdezte Lewis Efráim. a pályája elején 'lévő, már ismert, de még nem hírneves író. — Kiadni? Nem! — felelte Bloomberg úr, — azaz — tette hozzá és szinte ünnepélyesen végigsimított a szakállán. — azaz: még nem adom ki, Lewis úr. — És mikor lesz a még nem adom ki -ból elhatározás* hogy igenis kiadja? — Mihelyt kezeskedik róla, hogy regényéből legalább is százezer példány fog elkelni. — Nem értem, hogy milyen legyen ez a kezeskedés. Mert anyagi kezességet én nem nyújthatok, — Megmagyarázom Lewir úr .— felelte mister Bloomberg ravasz mosollyal. —Ön, ha kiadom regényét, példányonkint tíz százalék részesedést kap, önnek tehát nem érdeke, nekem sem, hogy regényéből csak húszezer példány keljen. Hanem mindkettőnk érdeke, hogy százezres példány szám legyen az eredmény. — Magától értetődik, Mister. — No látja . . . most menjünk tovább egy lépéssel, A legjobb író legjobb regénye is holt áru marad a könyvesboltok polcain, ha valami világraszóló hírverés nem előzi meg. Ma Mark Twainnek is hírverés kell, jól tudja. Nos, van-e olyan ötlete, hírverésre felváltható ötlete, amely regényének legalább is százezres példányszámot biztosít? Lewis Efráim író gondolkozott és mert huzamosabb ideig nem válaszolt, mister Bloomberg mosolyogva folytatta: — Olyasféle ötletet gondolok, amilyennel most három éve egyik házi íróim fogta meg a világot. Mikor regénye megjelent, a lelkemre kötötte, hogy egyelőre egy példányt sem hoz a piacra. Ehelyett szerződtetett egy embert, aki egy előadásra beült a legnagyobb színház egyik páholyába és az előa.dás kezdetéig egy vaskos kötet olvasásához látott és később is, amikor felment a függöny, nem a színpadra figyelt, csak folytatta az olvasást. — A földszinti nézőtéren is, több páholyban is kíváncsiak lettek az emberek, vajon mit olvashat az illető olyan érdekeset, hogy az előadásnak félpercet sem szentel? Felvonásközben még szaporodtak a színházban a kíváncsiak és mikor a második felvonás alatt a közönség jókora része elfordította fejét a színpadtól és csakis az olvasót bámulta — mert az ott a páholyban csak olvasott, — a szereplő színészek végre is az igazgatóhoz fordultak. Teremtsen rendet, verje ki annak a kezéből a könyvet vagy félbeszakítják az előadást, figyelmetlen közönségnek ők nem játszanak. Felvonásközben az igazgató be is kopogtatott a csökönyös olvasóhoz a páholyba, de ez szinte kidobta: — Hogy merészel olvasmányomban zavarni? Előadás előtt — világosította fel az erélyes nézésű igazgatót — olvasni kezdtem ezt az új regényt; csak ma jelent meg, címe: ‘ A koronás kígyó’ és már az elején olyan rendkívül érdekes, hogy egészen megfeledkeztem a színpadról. — Követelem, hagyja abba az olvasást — szól rá az illetőre az igazgató, — mert a szereplők is zúgolódnak, a nézőközönség egyrésze is ... és erre mi volt annak részéről a válasz? Kihajolt a páholyból és fennhangon a közönséghez fordult: — Hölgyeim és uraim egy amerikai polgár védelmet kér önöktől az igazgató önkényeskedése ellen. Én megfizettem a páholyomért: kényszeríthet-e engem az igazgató, hogy odafigyeljek a színdarabra és ne olvassam tovább ezt az új regényt, amelyet előadás előtt kezdtem olvasni és nem bírok a kezemből letenni? — Nem kényszerítheti — ordította a nézőtér, az igazgató1 kámforrá vált, de helyette százával jöttek: — Mi a címe ennek az érdekes regénynek? — Az eredmény? — fejezte be Bloomberg úr. — Másnap New-York a Koronás kígyó -t olvasta és megjelenése legelső napján ötvenhatezer példányt adtam el abból a regényből . . . Nos, kedves mister, tud-e ön ehhez hasonló ötletet? — Sokkal jobbat — felelte az író. — Az elmondott ötlet ugyanis nagyon könnyen megzápulhatott volna, mert ha nem megy be az igazgató a páholyba és nem követeli az illető embertől, hogy hagyja már abba az olvasást, annak nem lett volna kínálkozó alkalma, hogy a közönséghez védelemért forduljon és arra sem lett volna alkalma, hogy kikürtölje, mi érdekeset olvasott. De az én ötletem, mister — tette hozzá Lewis Efráim — nem függ a véletlentől, tehát nem zápulhat meg. — Halljuk azt a holtbiztos ötletet. És ha jónak talá lom. uram — izgult Mister Bloomberg, a kiadó — most nyomban ötezer dollár előleget kap. —, Nos mosolygott az író és vagy tíz percig ismertette az öltletét, de persze nem fennhangon, csat suttogva, Mister — mondta és átadta az írónak az ötezret, — csinálja meg’’ ezt a nagyszerű ötletet. Három nappal ezután New-York tíz legnagyobb lapja a következő személyi hírt hozta (minden szót harmadfél dollár díjért): “Mister Lewis Efráim, a jónevű fiatal író, új regénye befejezésé céljából, Lincolnstownba utazott két hétre”. (Ilyen nevű helység az Unió minden államában van egy-kettő, az ottani riporterek tehát ha hiába keresik az írót, azt fogják mondani: — Más Lincolnstownban tartózkodik, nem a miénkben.) Nyolc nappal később újbb személyi hír (minden szó detto harmadfél dollár): "Lincolnstownból jelentik, hogy Lewis Efráim író befejezte legújabb regényét. Címe: “A Fifth avenue réme . És újabb nyolc nap eltelte után nem személyi hír, hanem kövérbetűs, ritkított sorú szenzáció. Meggyilkoltak és kiraboltak egy írót!!! Lincolnstownból jelenti tudósítónk, hogy Lewis Efráim írót, aki legújabb regényét, melynek címe: “A Fifth avenue réme ott fejezte be, meggyilkolta és kirabolta egy gangster. Az elvetemült gonosztevőt sajátságos körülmények közt fogták el. A gyilkos tett végrehajtása után — mint előadta a sheriífnek, aki vallatta — nem elégedett meg a zsákmányolt készpénzzel, hanem ékszerek után is kutatott s ekkor a kezébe akadt égy kézirat, a Fifth avenue réme című regényé. Gépiesen belenézett, kezdte olvasni és az első sorok már úgy lekötötték a figyelmét, hogy nagy érdeklődéssel folytatta az olvasást. És mennél tovább olvasott, annál lázasabb kíváncsiság fogta el: megfeledkezett mindenről, esze: be sem jutott a menekülés, úgy lekötötte figyelmét az elmondhatatlanul érdekfeszítő regény. Este tíz órakor gyilkolta meg az írót, tíz óra tizenkét perckor kezdte olvasni A Fifth avenue rémé -t és úgy elmerült körülötte a mindenség, hogy nem látott, nem hallott, csak olvasott. Arra sem riadt lel, hogy benyitott a szállásadó gazda, arra sem, hogy ez rázárta azt ajtót és fellármázta az ötemeletes házat, csak akkor ébredt erre a világra, amikor nyolc marcona ember megkötözte és átadta a sheriffnek. Négy nappal ezután:: Hirdetés a lapokban és kétöles falragaszok mindenütt. A megdöbbentő véget ért világhírű írónak, Lewis Eíráimnak örököseitől megszereztem A Fifth avenue réme című regény kiadási jogát. Holnap nálam és minden könyvesboltban már kapható lesz. Három nappal később távirat San Franciscóba mister Black Johnnak: Eddig negyedmillió példány, a hét végéig félmillió lesz . , . Bloomberg Erre válasz, de csak egyszerű levélben:-— Nem megmondtam, hogy Amerika mindent a világon elhisz? Most hat hónapig itt maradok Black John névvel, azután visszamegyek New-Yorkba és feltámadok régi nevemmel és egy új regénnyel. Addig elfelejti a világ, hogy én gyilkosság1 áldozata lettem. Üdvözli: Lewis Efráim. A MOCSÁR TITOKZATOS VÁNDORA A IX, században irtózatos veszedelem fenyegette északról Angliát. Vitorlás hadihajók jelentek meg az angol-szász partok előtt s a világhódító, pogány normannok nyolc király vezetése alatt szálltak partra. Vad és vérszomjas nép volt a hódító normann. Vakmerősége nem ismert határt. Hiszen a történelmi feltételezések szerint a normannok több mint 500 évvel Kolumbusz előtt felfedezték Amerikát. Törékeny bajóikon átkeltek az óceánon és elértek az amerikai partokig. A világ legvakmerőbb hajós és harcos népe volt a normann. 867-ben nyolc király vezérlete alatt betörtek Northumberlandba és hódító útjukat vér és tűz jelezték. Megrohanták például Croyland kolostort, felgyújtották és apátját a főoltár előtt verték agyon. Ingvar normann király elfogta a keleti angolok fiatal uralkodóját. Eclmundot és arra akarta kényszeríteni, hogy térjen át a pogány hitre. Amikor a király vonakodott keresztény hitét elhagyni, egy fához kötötték s az ő élő teste szolgált célpontul egy íjjászverseny számára. Az első feladat az volt, hogy el kellett találni a fogoly király fülét, majd a szemét, végül a szívét fúrták át a szakállas nyílvesszők. 817-ben egy vidám fiatalember, a 22 esztendős Alfréd lépett Anglia trónjára. Tréfáskedvű ember volt, akit humora még a legválsájosabb pillanatban sem hagyott cserben. Egy véres ütközet kellős közepén például váratlanul feltűnt egy lepedőbe burkolt csontfejű kísértet, aki vészesen vijjogott. I A közelben karcoló babonás normannok eszük nélkül futattok meg a kísértet elől. Ekkor a kísértet eldobta lepedőjét és csontfejét s előtűnt a hahotázó Alfréd király. Ilyen és ehhez hasonló tréfákkal a \fiatalember csakhamar népszerűvé tette magát- De az országiás komoly feladatára is kiválóan alkalmas volt Alfréd. Belátta, ha diadalmaskodni akar a normannokon, akkor neki is hadihajókat kell szereznie. Építtetett is hajókat s egy sűrűködös éjszakán a tengeren támadta meg a normannokat. Százhúsz normann hajót kergetett a swanagei zátonyokra, ahol azok odavesztek. Párévi fegyverszünet következett ekkor, 878-ban azonban óriási sereggel tértek viszsza a^ normannok és Alfréd menekülni volt kénytelen. A somerseli mocsarak megközelíthetetlen őserdeibe vette be magát. Menekülése közben veszítette el kormánypálcájának remek kristálygombját is, melyet azután csodálatos véletlen folytán csak több mint nyolcszáz esztendővel később leltek meg. Roppant furcsa élet következett ekkor a bujdosó királyra, A mocsarak közt a monda szerint Alfréd egészen úgy élt, mint egy egyszerű parasztember s egy pásztorral osztozott a munkájában meg az élelmében. Egy este a kemencében levő kenyérre kellett volna vigyáznia, hogy oda ne égjen* de Alfréd a fegyverzete tisztításával volt elfoglalva és közben korommá égett a kenyér. Amikor a pásztor felesége hazatéri, retlenetes haragra gyulladt és összeszidta az ifjú, nagyétvágyú királyi, hogy csak enni tud, de az ennivalóra vigyázni nem. Különös bujdosás voll ez a végtelen kiterjedésű mocsár közepén. Alfréd egy szigetszerű magaslatot talált s a szigetet csakhamar hatalmas erőddé alakította át. És megindult a suttogás Angliában, a mocsár bujdosója körül valóságos legenda képződött. Kezdtek szállingózni az emberek s egyremásra kopogtattak be az angolszász bujdosó vitézek a mocsári erőd kapuján. Csakhamar egész sereg gyülekezett Alfréd körül s ő elindult az ország visszahódítására. Álruhát öltött fel , ván- I dorénekesnek öltözött s kezében lanttal bejárta az országot, hogy kikémlelje az ellenség erejét. Itt is, ott is elterjedt a hír, hogy Alfréd visszatért és csakhamar megtámadta a normannokat, le is győzte királyukat, Guthrunt. Tizenhét esztendeig harcolt a normannok ellen Alfréd s végül megszabadította Angliát sanyargatóitól. 52 esztendős volt, amikor meghalt és végrendeletében jelentős összegeket osztott ki hívei között, akik mocsári bujdosásában sem hagyták el. Ennek a jókedvű királynak a történelem joggal adományozta a Nagy” melléknevet. ÉHENKÓRÁSZOK Ficeréné felháborodva mondja a férjének: ,— Kérlek, Lajos, csoda éhenkórászok lehetnek a mi új szomszédaink! .—■ Miből gondolod ezt? — kérdi a férj. ,— Abból, hogy valahányszor kölcsönkérek tőlük valamit, mindig azt felelik, hogy nincs nekik. MÉHEK A méhek nemcsak ártatlan, de rendkívül hasznos lények, bajt, kárt nem igen okoznak, így kétszeresen is érdekes az a hír, amely az arizonai Congressből érkezett. L szerint a hír szerint Óldham Rosalie méhészt saját méheinek csípései következtében kórházba kellett szállítani. A pórul járt asszony 25 méhkaptárt szállított kis teherautóján az arizonai Quarziteből Phoenix.be. Útközben az út szélére akart húzni, fékei azonban elromlottak, kis teherautója felborult és a vízvezető árokba zuhant. A kasokból kiszabadult ezer és ezer méh haragosan nekiesett az asszonynak, akit több mint 100 méhszúrást volt kénytelen elszenvedni. ATielyszínre siető rendőrök sem tudtak segíteni, mert a méhek azokra is rátámadtak, úgyhogy nem tehettek mást, mint gépkocsijaikba menekültek és rádión keresztül kértek segítséget. A kiérkező újabb rendőrök útzárakat létesítettek, a gépkocsik forgalmat elterelték a méhek közeléből. Végül is az állami rendőrség helikopteren szállított szakértőket Phoenixből a baleset színhelyére, akik füstfelhőbe burkolózva és méhszúrások ellen védő öltözékben ereszkedtek le, hogy a kiszabadult méheket visszatereljék a kasokba. Oldham asszony a wickenburgi kórházban kielégítő állapotban várja teljes felgyógyulását. A 74 éves japán Koshizuka Jimzó sokkal rosszabbul járt a méhekkel, mint az arizonai asszony. Részegen méhkasba esett és becslések szerint ott 2000 méhszúrás érte. Öt is kórházba szállították, de megmenteni nem tudták. Öt órával később meghalt. • TENGERALATTJÁRÓK ÖSSZEÜTKÖZÉSE A San Diegoban megjelenő Evening Tribune a közelmúltban arról a balesetről számolt be, amely egy évvel ezelőtt orosz-területi vizeken, pontosabban vizek alatt történt. A san-diegoi támaszpontról útbaindított Pintado amerikai tengeralattjáró hírzerzés és az orosz katonai felkészültség kikémlelése céljából a Csendes-óceán vizei alatt jutott el rendeltetési helyére, ahol -majdnem homlokegyenest nekiment egy orosz tengeralattjárónak, amely kiürítette egyensúlyozó tartályát és 30 másodpercen belül á víz felszínén volt. Az amerikai tengeralattjárón 107 ember tartózkodott s közülük senkinek sem történt baja. Arról, hogy az orosz tengeralattjárón lévő, hozzávetőlegesen 120 fő közül megsérült-e valaki, senkinek sincs tudomása. A “Pintado” mintegy 200 láb mélyen haladt, hogy megközelítse a Kamchatka-félszigeten lévő Petropavlovsk szovjet tengerészeti támaszpontot. Műszerei nem jelezték a hozzá közeledő szovjet tengeralattjárót. A két jármű lényegileg homlokegyenest ütközött össze. Mindkettőn atomfegyverek voltak. Az oroszok észleleteiről nincs tudomásunk. Roppantul érdekes, hogy az esettel kapcsolatban, amely pedig már 1974 májusában megtörtént, egvik fél sem tiltakozott. FURCSA GYANÚSÍTÁS A múlt év októberében a Fifi névvel jelzett orkán, amely Hondurast végigdúlta, i 0.000 halált okozott. Dr. Vivo Jorge, a mexikói egyetem földrajzi kutatóközpontjának vezetője, most azzal gyanúsítja, sőt vádolja az amerikai Hurrican Center -t, hogy a floridai partok védelmében mesterségesen irányította a pusztító orkánt ä közép-amerikai országok felé. Azt állítja, hogy az amerikai központ ezüst jóddal megsózta” a felhőket, ennek következtében eső támadt ami megválloztatta az orkán irányát. Szerinte a “Fifi , ha nem zavarják, a Mexikói-öböl partja mentén elveszítette volna erejét. Véleménye szerint a National Hurricane Center már néhány éve foglalkozott az orkánok erejének megsemmisítésével, hogy Florida túrista-forgalomra alapozott gazdasági életét biztosítsa s ennek eredményeként született meg az az elhatározás, hogy a Karib-tengeren és az Atlanti-óceánon minden orkánt visszatartanak az ezüst jóddal történő sózás alkalmazása útján. Frank Neil, az országos Hurricane Center igazgatója Miamiban a vádat visszautasította. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok hivatalos tényezői semmit sem tettek az orkán irányának megváltoztatása céljából, sőt a múlt évben semmiféle sózást nem végeztek s ilyet az idén sem terveznek. SZÚNYOG- AZ ŰRBEN Néhány órával azután, hogy az Apollo űrhajó elinduIt nevezetes útjára, amelyen találkoznia kell majd a szovjet Soyuz űrhajóval, Slayton (Deke) Donald űrhajós meglepő felfedezés -ről telt jelentést a houstoni központnak. Jelentenie kell Cape-nek ,—• mondta, —- hogy potyautast engedett a fedélzetre. Pár perccel előbb hatalmas floridai szúnyogot Iá lőtt az űrhajóban körülröpködni. Slayton “jelentése nemcsak meglepetést, hanem derűt is keltett a houstoni központban, ahonnan azt válaszolták neki — persze tréfásan, — hogy gondolkozhatik valamiféle új megfigyelésen vele kapcsolatban. Slayton ugyancsak {tréfás hangon közölte a központtal, hogy talán azzal á ballal etetik meg, amelyiket az orosz űrrepülők vittek magukkal tudományos kísérletezés céljából. A szúnyogot az űrben ezzel mindenki el is feledte a földön, amíg az űrhajósok vacsoraideje el nem érkezett. Akkor ugyanis Slayton, újból felhívta Houstont és a nap tudományos jelentéseként közölte, hogy a felnőtt nőnemű szúnyogot a súlytalanság (a Zero-G ) látszólag cseppet sem zavarja. Gyönyörűen röpköd itt körben.” MAO VÉLEMÉNYE Pramoj Kukrit thaiföldi miniszterelnök nemrég Kínában járt, a 81 éves Mao I se-tung pártvezetőnél is látogatást tett. Hazatérése után Bangkokban elmondta, hogy (Maonak Nixonról igen jó a véleménye van, a Watergatebotrányt pedig annak tulajdonítja, hogy Amerikában túlságosan nagy a szabadság a politikai meggyőződés kinyilvánítására. “Mi a rossz abban — kérdezte Mao, _ ha valaki szalagra veszi a beszélgetést? Amerikában sokan szerelnek hangfelvevőgéppel játszani.” MINDSZENTY JÓZSEF CLEVELANDI LÁTOGATÁSÁRÓL SZÓLÓ ALBUM Egy évvel ezelőtt közöttünk járt Főpásztorunk. Felkereste a magyar központokat. Közel egy hetet töltött a Cleveland Egyházmegye területén. Látogatása előtt elkészült az angol nyelvű album, amely jelezte, milyen magyar egyházak, egyesületek várják a Bíborost. Akkor megigértette velem, hogy magyar nyelven is kiadom ezt, a látogatás képeivel. Az Album nyomása lassanként befejeződik. Az Ígért megjelenés ideje a fedőlap 4 színnyomásának késése miatt augusztus végére csúszott át. Az Album 200 nagy oldal (8.5 X 1 1 ) lesz kb. 600 képpel, színes fedőlappal, Mindszenty prímásnak előszavával, amelyet még tavaly írt albumunk elé. A könyv tartalmazza időrendben a hetes látogatást, az egyházak, egyletek történetét, köszöntéseket és az adott válaszokat, valamint a templomokban elmondott beszédek teljes szövegét. A könyv végén egy rendkívül érdekes, színes fejezet lesz: az utolsó napok története írásban és képben. A Caracasban kiadott utolsó körlevele szeretett magyarjaihoz. Az utolsó kézirata, amelyet halála előtti napon maga javított át, utolsó beszélgetése kezelő orvosával 23 órával a halál előtt. A halottas ágyon, a bécsi gyászmisén, a máriacelli temetésen elhangzott beszédek, képek. A kriptában elhelyezett koporsó . . . Olyan képek, amelyek máshol még nem jelentek meg. A könyv előállítása nagy költséggel jár. A számlákat azonnal kell fizetni. Már eddig is több ezer dollár a befektetésünk, és még szükség van újabb összegre. Ennek az összegnek előteremtésére kérjük olvasóinkat, hogy már most rendeljék meg az albumot és fizessék be a kedvezményes árat. Az Album ára előreláthatólag 16 dollár lesz. A késés miatt a kedvezményes előjegyzés határidejét augusztus 15-re tettük, hogy akik addig előjegyzik és az összeget beküldik, 16 dollár helyett 14-ért kapják meg. 10 példánynál nagyobb mennyiségben 12 dollár darabonkint a pénz előzetes beküldése mellett. Nagyon kérjük az Olvasóink megértő figyelmét és közreműködését, hogy a könyvet minél hamarabb kipostázhassuk. A könyvek postázását kb. augusztus végén kezdjük el. RENDELÉS Megrendelem a MINDSZENTY ALBUMOT .................. példányban (előzetes áron á. 14.—< illetve 10 pl.-nál több esetén 1~2.—). • Mellékelem a............................dollárról szóló csekket. Név ........................................................................... . . .................. Cím ................................................................................................... , 1 • Utca, Házszám, Város, Állam, Zipszám A SAJTÓALAPRA ADAKOZTAK Kádas Imre, Marietta, Oh. $4.00 Mrs. Ferencz Helén, Akron, Oh. $3.00 Mrs. Ragács Margit, Cleveland, Oh. $3.00 Hálásan köszönjük a megértő támogatást. PORTUGÁLIA VÁLSÁGA A forradalmi katonatanács a szocialista párt után a mérsékelt népi demokrata pártot is kiszorította a koalíciós kormányból, ennek következtében a fegyveres erő hatalmára támaszkodva az ország vezetése a kisebbségi kommunisták kezébe került. Az áprilisi választásokon a szocialisták a szavazatok 37.8%-át, a népi demokraták 26.3%-át, a kommunisták pedig 12.5%-át kapták. A koalíciós kormányban a 64.1%-kal fölényes többségben lévő két előbbi párt már előbb is mindössze 4 tárcát kapott, vagyis 20%-os arányban vehetett részt, míg a 12.5%-os kisebbségben lévő kommunisták a hatalom 80%-át vették birtokukha. A legújabb jelentések szerint Portugália válsága egyre fokozódik. Porto város labdarúgó stádiumában 75.000 ember gyűlt össze és hevesen követelte a nyugati demokrácia mielőbbi bevezetését. Hasonló tüntető nagygyűléseket terveztek Lisszabon belvárosában is. A kommunista ifjak emberláncból alkotott útzárakat létesítettek Porto és Lisszabon között legalább négy helyen és a szocialistákat azzal vádolják, hogy a Caetano Marcello volt diktátorhoz hű portugál felszabadító haderővel együtt át akarják venni a főhatalmat. A tüntetések során nyolcán megsebesültek. Aveiroban a kommunista ifjak letépték a lisszaboni tömeggyűlést hirdető plakátokat. A feldühödött tömeg a párt főhadiszállásáig üldözte őket és bezúzta az épület ablakait. A katonaság kordont vont az épület köré, de a tüntető tömeg feloszlatására nem tett kísérletet. A szocialisták és a népi demokraták távozása, illetőleg eltávolítása után a kommunista párt az egyetlen nagyobb politikai szervezet, amelyet a katonaság forradalmi tanácsa támogat.
